Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-24
348 24. országos ülés 1906 július 10-én, kedden. mutatunk ária az útra, mely ezen ország boldogulására vezet. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Maniu Gyula: önök hazafiatlansággal. vádolnak bennünket, pedig ugyan mi a hazafiság ? Ugy gondolom, hogy az nem egyéb, (Mtzgás balfelől. Halljuk ! Halljuk !) mint a kollektív érdekek istápolása ; nem egyéb, mint az altruisztikus érzelmek által vezetett cselekmények sorozata. Hazafiasnak lenni akkor, a midőn enyém a dicsőség, a rendelkező és a végrehajtó hatalom, ugy gondolom, nem nehéz. Épen ugy, mint nem nehéz becsületes embernek lenni és az államrendet respektálni és fentartani annak, a ki minden jóban, bőségben és fényben úszik, de nehéz becsületes embernek lenni annak, a ki szűkölködik ; annak, a ki a kirakatok előtt bámul a sok mindenféle szépre, de a jogrendet és becsületességet állhatatosan szem előtt tartva, nem töri be azt a kirakatot, hanem tovább megy és éhezik. Engedjék meg kijelentenem, hogy ezen szempontból Ítélve, az altruisztikus cselekedetek egész sorozatát véve alapul, én és mindnyájan, akik ezeken a padokon ülünk, hazafiasabbaknak tartjuk magunkat, mint önök. (Ellenmondások balfelől. Taps a nemzetiségi képviselők padjain.) Mert hazafiságunknak cselekményekben való nyilvánítása mindig altruisztikus érzelmekből fakad. T. ház ! Hogy mennyire lojális ellenzéke vagyunk mi ennek a parlamentnek, (Mozgás a baloldalon.) azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már felirati javaslatunkban is szem előtt tartottuk azon valóban nehéz helyzetet, a melyben a jelenlegi kormány és többség van; nem igyekeztünk abban a felirati javaslatban apró tűszurásokkal kellemetlenkedni, (Mozgás és felkiáltások a baloldalon: Hipokriták l Képmutatók !) mert mi is arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy ennek a kormánynak kivételes feladatai vannak ; ennek a parlamentnek oly feladatokat kell megoldania, a melyek egy jobban és helyesebben irányított fejlődésnek biztos alapjait képezik. Igaz, hogy a mi felirati javaslatunk az önök felirati javaslatától lényegileg, kiinduló pontjában különbözik, mert az önök felirati javaslata, ugy látszik, az előttem szólott t. képviselő ur eszmemenetében van tartva, ellenben a mi felirati javaslatunk az igazság és méltányosság elvei alapján kíván előrehaladni azon czélok felé, a mely czélok nemcsak a mieink, hanem mindnyájunk közös czéljait kell hogy képezzék. Felirati javaslatunknak épen ugy, mint egész politikánknak kiindulási j^ontj felfogás, hogy egy ország berendezkedése meg kell hogy feleljen azon ország lakossága összetételének ; meg kell hogy feleljen annak a tartalomnak, a melylyel az az ország tényleg bír, hogy az a berendezkedés valamennyi néprétegnek, valamennyi osztálynak megelégedésével találkozhassak, és az országban levő minden basznos erő fejlesztésére szolgálhasson, hogy mindezen erőkre számithassunk akkor, midőn ez a berendezkedés akár kívülről, akár belülről megtámacltatik. önök azonban felirati javaslatukban azon álláspontból indulnak ki, hogy ennek az államnak mindenekelőtt nemzetinek kell lennie és minden eszköz jó, a mely ezen nemzeti állam kiépítését czélozza, önmagukat ámítják azzal, hogyha ezen nemzeti állam kiépítésére szükséges eszközöket megkapják, ugy ezt az országot tényleg a boldogulás és a béke állandóságához vezetik. A mi fölfogásunk az önökével homlokegyenest ellenkezik, mert azt a meggyőződést tápláljuk, hogy a természetes erőket lekötni és rendeltetésüktől elvonni nem lehet; hogy nem lehet bizonyos állapotokat erőszakkal fentartani és hogy csak az igazság útja az, a melyen haladva tényleg elérhetjük azt a ozélt, a mely nem lehet más, mint mindnyájunknak, az egész ország békéjének biztosítása. Ezen politikai elvtől elterőleg ugy az önök felirata, mint a mi feliratunk bizonyos közvetlen czélok kitűzésével foglalkozik. Addig azonban, míg az önök feliratát már ezen feladatok kitűzésében is bizonyos fantazmagória, engedelmet kérek a kifejezésért, vezeti, addig mi feliratunkban az igazság és a pártatlanság állás pontján állunk. Mindenekelőtt meg kívánjuk oldani azt a feladatot, a melyet önök is kivannak, t. i. az általános titkos választói jognak behozatalát. Mi azonban ezt nem abból a szempontból akarjuk, mint önök. Mi az igazság és politikai eszélyesség szempontjából kívánjuk e kérdés megoldását, (Mozgás és zaj.) mert ha önök egy olyan reformot, a milyen az általános választói jog is, bizonyos előre kitűzött szemj^onthoz, előre kitűzött czélhoz mérten akarnak megvalósítani, akkor az már nem felelhet meg a modern követelményeknek, csupán eszköze lehet azon czélnak, a melyet önök maguk elé kitűztek. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kubik Béla: Itt nem lehet érvényesülni se széthúzó, se kifelé gravitáló elemeknek. (Mozgás.) Maniu Gyula: Mi, ugy ezen reform behozatalánál, mint a kormány más feladatai teljesítésénél, nem indulunk ki önző szempontokból vagy előre kitűzött czélokból, hanem kiindulunk az igazságosságból, a mely egyedid alkalmas arra, hogy általa elérjük azt, a mit mi az emberi szabadság, az emberi jogok megtestesüléseként tekintünk. Hiszen (Halljuk ! Halljuk I) a nemzeti állameszme nemcsak minket választ el önöktől, hanem a társadalom más számottevő rétegeit, s mindazokat, kik a faji és osztályuralmat állandósítani nem akarják. (Mozgás.) Akkor, a mikor mi egészen lojálisán kijelentjük, hogy ennek az államnak tiszta szívvel, ennek az országnak tiszta lélekkel hű fiai vagyunk, a mikor kijelentjük, hogy ez országnak kollektív érdekeit minden más tekintetek félretételével mi is istápolni akarjuk, akkor önök szemünkre vetik, hogy nekünk nem kell az egységes magyar nemzeti állam. Hát, t. ház, miután az egységes magyar nemzeti állam ugy van odaszegezve, hogy mi annak uralma alatt kultúránkról, nyelvünkről és nemzeti fejlődésünkről kénytelenek volnánk le-