Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-23

23. országos ülés 1906 Julius 9-én, hétfőn. 309 Fernbach Péter, Földes Béla, Förster Ottó, Haviár Dániel, HoUó Lajos, b. Horváth Arthur, b. Inkey József, Ivánka Oszkár, Kállay Lipót, Kmety Károly, Kubik Béla, Krasojevits György, Lengyel Zoltán, gr. Mailáth Géza, Malatinszky György, Markhot Aladár, Meczner Béla, Melczer Vilmos, Meskó László, Mezőn Vilmos, Mérey Lajos, Molnár János, Nagy Ferencz, Németh Imre, Novacu Aurél, Nyáry Béla, Okolicsányi László, Pildner Ferencz, Pisztóry Mór, Putnoky Mór, Rakovszky Béla, Rákosi Viktor, Rátkay László, b. Révay Simon, Sághy Gyula, Semsey László, Simonyi-Semadam Sándor, Szalay László, Szatmári Mór, Szemere Huba, Szereday Aladár, Szén Kálmán, Szilassy Zoltán, Szivák Imre, gr. Sztáray Sándor, gr. Teleki Arvéd, Thaly Ferencz, Thaly Kálmán, gr. Thorotzkai Miklós, Török Ferencz, Tuskán Gergely, Várady Imre, Vázsonyi Vilmos, Veres József, Vertán Endre, b. Wesselényi Miklós, gr. Zichy János, gr. Zichy Jenő. Tudomásul vétetik. Az első biráló-bizottsági tagok sorából Szalay László nem tett még esküt. Ma jelentkezett; felkérem tehát, hogy az esküt letenni szíveskedjék. Benedek János jegyző ur fogja felolvasni az eskü mintát. Benedek János jegyző (olvassa az eskümintát. Szalay László leteszi az esküt.) Elnök: A zárszámadási bizottság előadója, Farkasházy Zsigmond kivan a háznak jelentést tenni. Farkasházy Zsigmond előadó: T. ház! (Halljuk/J Egészen különleges jelentést kell tennem a t háznak, még pedig a zárszámadási bizottság megbizásából. (Halljuk !) Az emlékezetes 1905 Julius 21-iki képviselőházi ülésen, a mint méltóztatnak tudni, a Fejérváry-kormány bemutatkozása alkalmával b. Fejérváry Géza miniszterelnök a ház elé több jelentést és javaslatot terjesztett; ezek között voltak olyanok, a melyek rendes körülmények között a zárszámadási bizottsághoz tartoznak. A kik a múlt országgyűlésnek tagjai voltak, emlékezhetnek arra, hogy b. Fejérváry Géza akkori miniszterelnök .... Egy hang (a baloldalon): Nem volt miniszterelnök ! (Az elnök csenget.) Farkasházy Zsigmond: Kérem, az alatt a pár perez alatt, a melyről itt szó van, igenis miniszterelnök volt, mert alkotmányosságához akkor még szó nem férhetett. Impaiiamentáris kormányelnök akkor lett, a midőn pár percczel később — s épen erről lesz itten szó — törvény ellenére és alkotmányellenesen a ház elnapolása iránt királyi kéziratot terjesztett elő és ezzel megakadályozta azt, hogy ugyanazon javaslatokra és jelentésekre nézve, a melyeket beszéde során előterjesztett, a ház határozatot hozhasson. Méltóztatik tudni, hogy a mi nagyrabecsült elnökünk bámulatos lélekjelenléttel és alkotmányos érzékkel akkoriban ugy intézkedett, hogy a ház elsősorban a kormány kinevezését tárgyazó királyi kézirattal foglalkozzék, annak elintézése után pedig elővette a bemutatott másik királyi kéziratot, a mely a ház elnapolását foglalta magában. Minekutána pedig ez a királyi kézirat felolvastatott, annak következtében további tárgyalásnak és határozatnak helye nem lévén, a ház nem volt abban a helyzetben, hogy az akkori miniszterelnök által előterjesztett jelentésekre nézve bármiféle határozatot hozhassam Ezután bekövetkezvén az imparlamentáris éra, a ház a folytonos elnapolások következtében sohasem volt abban a helyzetben, hogy a szóban lévő javaslatokra és jelentésekre nézve bárminemű határozatot hozzon. A ház elnöke az akkor beterjesztett iratokat per analógiám áttette a zárszámadási bizottsághoz, mert hasonló természetű előtérj esztések a zárszámadási bizottsághoz szoktak utasíttatni. Ezen előterjesztésekkel foglalkozott a zárszámadási bizottság legutóbb tartott ülésén, és elhatározta, hogy azoknak kinyomatását és a ház tagjai között szétosztását fogja a t. háznak javasolni. Kérdés tárgya volt ez alkalommal, vájjon a b. Fejérváry Géza kormánya által beterjesztett bármiféle jelentéssel most még utólag foglalkozhatik-e a ház. A zárszámadási bizottság két okból tartotta kívánatosnak, hogy igenis ezen iratok is a t. ház elé kerüljenek és azokat a háznak minden egyes tagja megvizsgálhassa. Az egyik ok az, a mint épen a t. közbeszóló képviselő ur megjegyzésére említeni voltam bátor, hogy a Fejérváry-kormány abban a perezben, a mikor a jelentéseket előterjesztette, még teljesen alkotmányos kormány volt; a másik pedig az, hogy igenis a háznak és az országnak érdekében áll, hogy ezen jelentéseket megvizsgálhassa és meggyőződhessék arról, mily módon tett eleget a kormány ama kötelességének, hogy a képviselőház és az országgyűlés által megállapitott költségvetési és felhatalmazási törvényekhez szigorúan ragaszkodjék. Tudjuk, hogy ezen időszakba exlex-állapotok is estek, vagyis oly kiadások és bevételezések is történtek, a melyekre törvényhozási felhatalmazás nem volt. Annyival is inkább szükséges tehát, hogy ezen időszakra nézve is a ház gyakorolhassa -ellenőrzési jogát és megvizsgálhassa, vájjon a Fejérváry-kormá.ny törvényes felhatalmazás nélkül miképen sáfárkodott az ország pénzével. Ennek következtében a zárszámadási bizottság megbizásából van szerencsém a t. háznak azt a javaslatot előterjeszteni, hogy az állami számvevőszék elnökének jelentését a magyar korona országainak az 1898-tól 1902-ig terjedő öt évi államháztartási eredményeiről (írom. 97); továbbá az állami számvevőszék elnökének jelentését a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1904-iki számadási év harmadik negyedében előfordult tulkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról (írom. 98); továbbá az állami számvevőszék elnökének jelentését a törvényhozás által engedélyezett - évi hitellel . szemben az 1904-ik