Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-22
22. országos ülés 1906 Julius 1-én, szombaton. 283 nem egyenesen eltiltotta őket a tót nyelv használatától és megvonta tőlük a szót azon indokolással, hogy e tekintetben nem a nemzetiségi törvény betűje a mérvadó, hanem a nemzetiségi törvény szelleme. (Zaj.) És kisütötte a főispán ur, hogy a nemzetiségi törvény szelleme egyenes ellentétben áll a nemzetiségi törvény betűjével, a miből meglehetős világossággal arra lehet következtetni, hogy a nemzetiségi törvényt tulajdonképen nem azért alkották, hogy azt be is tartsák. (Mozgás. Ezen indokolás alapján meg lettünk fosztva szólási jogunktól. Természetesen éltünk a felebezés jogával, ámde az akkori miniszter a vármegyei törvényhatóság ezen rendeletét helybenhagyta. (Helyeslés. Felkiáltások : Nagyon jól tette! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! képviselő urak ! Bella Mátyás: A 68. évi XLIV. t.-cz. 17. §-a igy szól (olvassa) : »A közoktatás sikere a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb ozélja lévén, köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő pol- ; gárai az általuk lakott vidék közelében anyanyel- i vükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik.« Erre vonatkozólag nem szolgálok semmiféle más adatokkal, mert azok kimeritően lettek már napfényre hozva. Nem panaszkodom többé, mert úgyis azt mondják, hogy nagyon is sokat panaszkodunk. Nem követelem tehát és nem állok elő azzal, de csak ez alkalommal, hogy ezen, az állam által felállítandó tanintézetekben a nemzetiségi törvény respektálva legyen, csak rámutatok ezen módok másik szélsőségére, hogy hány száz és száz tót áldozata van már ennek a rendszernek olyan módon, hogy azok, a kik nem tanulhatván a saját anyanyelvüket az intézetben, önszorgalom által, privátim akarták tanulni a tót nyelvet és ezért az ország összes intézeteiből ki lettek zárva. (Zaj.) A nemzetiségi törvény kegyelmesen biztosítja a nemzetiségeknek, hogy saját költségükön akár az egyház, akár a község, akár valamely társulat emelhet közép- és felsőbb tanintézeteket. Hát ezen kegyelmes joggal a tót nép élt és közadakozásból három ilyen tanintézet állitott fel a lefolyt szabadelvű éra alatt. Azonban a humánus és a szabadelvű éra rendszere alatt mind a hármat egyszerűen elkobozták, bezáratták a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvény legnagyobb dicsőségére. Nagy György : Azért, mert államellenes tanokat hirdetett. Bella Mátyás : Azt mondja továbbá a törvény : »E végből s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozditására szolgáló más intézetek felállitása végett is az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállhatnak és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt, nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik.* A nyelv, művészet és tudomány képzése céljából a tót nép annak idején egy tudományos intézetet alapitott, a »Matioá«-t. Ezt az intézetet az akkori kormány minden műkincseivel és százezrekre menő készpénzzel együtt elkezelte. Hogy mire forditotta ezt, annak csakugyan csak Tisza Kálmán volna a megmondhatója. Az igazságügy és a választások terén a letűnt liberális rendszer szintén ilyen politikát űzött. Erre nagyon alkalmas útmutató és felvilágosításul szolgál a dr. Markovics által kiadott »Nyitrai politikai bünpör« cimü röpirat. Hát a gyülekezeti jogot hogyan gyakorolta az abszolút liberális kormány ? Tegnap Hodzsa Milán képviselő barátom rámutatott arra a szeszélyes eljárásra, melylyel a bejelentett gyűléseket a közigazgatási közegek betiltják. Hideg, meleg, és ilyen indokokból sajnálják és óvják a közönség drága egészségét, de persze nem féltik és nem féli tették a megyei hivatalnokok egész seregének • drága egészségét akkor, midőn télviz idején nekiuszitották a kerületeknek az összes hivatalnoko. kat, az összes dijnokokat azon czélból, hogy a nem liberálisan gondolkodó választó polgárokat fenyegetéssel, megélhetési módjuknak elvonásával való megfenyegetéssel, pénzzel, stb. demoralizálják és igy »alkotmányos» utón kapaczitálják. Az egyesületi jogról akarok még mint jogsérelemről megemlékezni. Akadt Liptó vármegyében öt olyan bolond község, a mely — támaszkodva ezen törvényadta jogára — egy alakítandó kis olvasókör keretén belül akart megismerkedni a tudomány, művészet és műveltség legegyszerűbb elemeivel. Valamennyi község beterjesztette alapszabályait megerősítés végett az illetékes hatósághoz, de egy sem lett megerősítve. Tizenkét év óta nem vagyok képes községemben egy olvasókört létesíteni, mert valahányszor ezt tettem, mindig az volt az elutasítás indokolása, hogy bennem nincsen meg a garanczia arra nézve, hogy nem fogok államfelforgató eszméket hirdetni. Egy hang (a baloldalon) : Ugy látszik, hogy jól ismerik ! Bella Mátyás: És épen ugy az akkori kormánynak minisztere, a ki rendesen helybenhagyta a közigazgatási közegek ezen végzését, hasonló felfogásra helyezkedett, bár nem tudom, hogy honnan győződhetett meg arról, hogy bennem csakugyan nincsen meg egy tót olvasókör vezetéséhez szükségeltető hazafiság. Valószínűleg csak a megyei közegek bemondása alapján indult el, a kik, ugy látszik, bérbevették a hazafiságot és mások megrágalmazásával iparkodtak maguknak tekintélyt és hivatalt szerezni, mert kétlem, hogy a maguk munkájával, szorgalmával és arravalóságukkal oda fel tudtak volna kapaszkodni. Es az akkori kormánynak szintén szüksége volt hazafiságának ilyetén való tatarozására. Ö a nem36*
