Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

246 20. országos ülés 1906 Emődy József: Ezt kifejeztem Szemezen tar­tott programmbeszédemben is ... . Hodzsa Milán : Elhiszem ! Emődy József: .... a midőn kimondtam azt, hogy mindenkinek anyanyelvét tiszteletbeli tart­suk, hogy türelemmel legyünk egymás iránt.... Hodzsa Milán : Nagyon szép. Emődy József: ....azon halhatatlan lélek következtében, a melynek következtében mind­nyájan testvérek vagyunk. Hodzsa Milán : Helyes, a programmbeszédek mindig szépek szoktak lenni. Emődy József: Kifejeztem azt is, hogy ezen türelmességnek nem szabad az állami nyelv el nem ismeréséig fajulnia. (Zaj a nemzetiségiek padjain. Elnök csenget.) A tisztelt tót nemzetiségi képviselő urak erőszakkal megakadályozzák ott, azon a vidéken azt, hogy a gyermekek magyarul megtanuljanak. Kollár Márton: Ez nem igaz. (Zaj a jobb­ét a baloldalon. Elnök csenget.) Emődy József : Azt a szegény népet a kultúra azon alacsony színvonalán hagyják meg, a mely az ő politikai törekvéseiknek legjobban megfelel. (Elénk ellenmondások a nemzetiségiek padjain. Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Odáig nem akarok menni, a meddig Csitáry t. képviselő­társam ment, a midőn azt mondta, hogy önök tulaj dónkéjien magyar nyelvtudásukból monopó­liumot akarnak gyakorolni azokkal szemben, a kik magyarul nem tudnak. Az önök politikai törekvéseinek, t. tót nem­zetiségi képviselő urak, három fokozata, három lépcsője van. Az első fokozatot ma is emiitette Szkicsák képviselő ur. Ez ártatlan természetű, s abban nyilvánul, hogy a tót nyelv hozassék be a községi adminisztráczióba és az iskolákba. Ezt hirdetik önök fényes nappal. A második fokozat már erősebb. Ez: a szeparáczió lehetőleg tót autonóm kormányzattal. Hodzsa Milán : Hát még mi ? Parlament ? Emődy József: Ezt hirdetik a félhomályban, esti szürkületkor. A harmadik fokozat jjediglen a nagy morva birodalom, Szvatopluk szent biro­dalma ; ezt hirdetik éjjel, a mikor önöket senki sem látja. (Taps a nemzetiségek padjain.) Elnök (csenget): Kérem Hodzsa Milán kép­viselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. Emődy József: Ez az érem egyik oldala. Ékes domborműben Hurbán József Miloszláv, a háttérben pedig Szvatopluk szent birodalma. Az érem másik oldalára most jövök rá. Azt teljes meztelenségében múlt alkalommal Hodzsa Milán t. képviselőtársam tárta elénk, a midőn a belügyminiszter úrhoz interpellácziót intézett a munkásszövetségek elleni vizsgálat tárgyában. Erre az interpelláczióra a belügyminiszter ur a tegnapi napon adta meg a választ. Vlád Aurél : El van intézve! Emődy József: Hodzsa Milán ezen alkalom­mal formális előadást tartott nekünk a szociális feladatokról. Élénk sziliekkel ecsetelte az elhanya­julius 5-én, csütörtökön. gólt lakásviszonyokat künn a mezőn, kívánta, a munkabérek rendezését stb. De hiszen, t. ház, ez mind benne van, sőt még ennél több van a pro­gramúiban, a melyet mi e tél folyamán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kebelében kidolgoz­tunk. Benne van ott a munkáslakások javítása, a gazda és a cseléd közti viszony rendezése, a munkabérek kérdése, a robotmunka eltörlése, a harcz a szocziálizmus ellen, szóval sokkal több, mint a mennyit Hodzsa Milán itt nekünk előadni képes volna. Hát ezen interpelláczió alkalmával nyilván­való lett egy igen érdekes viszony, mely a nem­zetiségi képviselő urakat a nemzetközi szocziáliz­mussal érintkezésbe hozta, a mennyiben épen az utána felszólalt Mezőfi Vilmos nyilatkozata által, a ki minden közösséget megtagadott ezen köz­veszélyes szövetkezéstől, nyilvánvalóvá lett a szoros kebelbarátság a nemzetiségek és a nemzet­köziek között. Már most kérdem önöket, t. nemzetiségi képviselőtársaim, miképen tudják összeegyeztetni az önök sovinisztikus nemzeti álláspontját a legvadabb nemzetköziséggel ? Vlád Aurél : Ugy mint Polónyi! Emődy József: Mert hiszen nekem elvégre mindegy, hogy kivel szövetkeznek, mert már beszé­dem bevezetésében elmondtam, hogy túlságos komolyan nem veszem önöket. De vájjon mit fog ehhez a nem épen erkölcsös szövetkezéshez szólni a nemzet, a národ, a nasa milá slovencsina ? Vlád Aurél : Az már az ő dolga ! Emődy József: Hol marad a logika,t. képviselő­társaim, mikor a nemzeti sovinisztikus álláspont a vad nemzetköziséggel szövetkezik ? Somogyi Aladár: Nagy dolog náluk, a logika ! Emődy József: Talán Kollár Márton t. kép­viselőtársam, a legokosabb önök közül — mert ugy hirlik, hogy ő a legokosabb — (Derültség.) fogja ezt nekem megmagyarázni. (Zaj a nemze­tiségiek padjain.) Somogyi Aladár : Tiltakozik ellene ! Emődy József: Mert hiszen az a hir van el­terjedve, hogy a Vojtokban mindenre találni irt és panaczeát. De a többi tót nemzetiség a t. képviselő­társaimhoz is, a kik katholikus papok, van egy tiszteletteljes kérdésem. Felteszem, hogy mint jó katholikusok és mint papok mindennap mi­séznek ; mint intelligens emberekről azt is fel kell tennem, hogy uj szövetséges társuknak hiva­talos közlönyét, a »Népszavát« is ismerik és olvas­sák. Kérdem már most vájjon akkor, midőn ezen lapnak egy rövid közleményét olvasták, a mely ezen czim alatt jelent meg: »Megszületett a Messiás« és következett azután egy szikszavu leírása annak, hogy egy kis cselédleány fiúgyer­meket szült, azt megfojtotta és a csatornába dobta; midőn e közleményt olvasták, t. lelki­pásztor urak, milyen érzelmekkel léptek azon a napon az oltár elé ? Kérdem: vájjon papi méltóságukkal összeegyeztethetőnek tartják-e,

Next

/
Oldalképek
Tartalom