Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-20
20. országos ülés 1W6 jiilius 5-én, csütörtökön. 243 Juriga vagy Kollár urnak itt nyilvánított Ítélete ? (Igaz ! ügy van !) Szkicsák t. képviselőtársam itt végigment az egész országon. Kezdte Sárosmegyén, a girálti kerületen, és nem átallotta gr. Dessweffy Aurélt, a főrendiház elnökét is megtámadni. Nem vagyok liivatva arra, hogy a főrendiház elnökének magas személyét itt Szkicsák ur ellenében megvédelmezzem, de jellemzéséül annak, hogy mindazok az adatok, a melyeket itt felsorolt, mennyire meg sem közelitik a valóságot, felhozok egyet: Felhozta a képviselő ur, hogy Verbón az első választás azért hiúsult meg, mert a petróleumlámpát készakarva feldöntötték. De azt nem mondta meg, hogy ki döntötte fel. Pedig a vizsgálat megállapította, hogy épen a nemzetiségi jelölt, Markovics ur volt oly izgatott és hadonázott annyira a kezével, hogy feldöntötte a lámpát. (Nagy mozgás és derültség.) Ilyen Szkicsák ur valamennyi adata és nem is akarok velük bővebben foglalkozni. (Helyeslés.) Csak még azt említem meg, hogy a mit Szkicsák ur múlt alkalommal mentelmi jogának megsértése czimén itt előadott, és a mi inkább komikus, mint tragikus benyomást gyakorolt a t. házra, ez, ha közelről és alaposan megvizsgáljuk a dolgot, igazán egészen a semmiségig zsugorodik össze. Mi történt ugyanis Verbón a választás napján ? Ott Szkicsák urat el nem fogták, sem el nem tolonczolták, hanem egyszerűen két csendőrt rendeltek melléje azon okból, mert az ő testi épsége veszedelemben forgott. (Derültség.) Az a két csendőrből álló kiséret, a mely őt Verbóról Pöstyénbe elkísérte, inkább egy díszkíséret jellegével birt, (Derültség.) a milyenben nagy uraknak, dijalomatáknak, konzuloknak van részük, midőn a rendőri hatóság nincs tisztában magával, vájjon őket rendőri beavatkozás nélkül inzultusok ellen megvédeni képes lesz-e. Mert az ő útja Verbótól egészen Pöstyénig oly községeken vezetett keresztül, hol épen a nemzetiségi képviselők behatása folytán az izgatottság már oly nagyfokú volt, hogy igazán félni lehetett, hogy Szkicsák urnak drága egészségében és testi épségében valami baja történhetik. Hodzsa Milán : Köszönjük a gondoskodást. Emődy József: Nincs mit megköszönni, szívesen szolgálok felvilágosítással máskor is. Bemutatom itt azon falragaszt, melyet a választási elnök Verbón szükségesnek tartott kihirdetni, mert, mint már emiitettem, oly nagyfokú volt az izgatottság, hogy szükségesnek tartotta ezen falragaszba belevenni, hogy a választás székhelyére csakis szavazati joggal birok vonulhatnak be. Ezt olvasták azon képviselő urak is, a kik mentelmi joguk megsértését itt nagy garral bejelentették. Kérdem már most mi keresni valójuk volt nekik ott Verbón az amúgy is már agyonfanatizált választók között % Vlád Aurél: Nem szabad ? Emődy József: Különben is ismétlem, hogy Szkicsák urat Verbón senki semmire nem kényszeritette, csak kapaczitálta. Azt a bizonyos felpanaszolt utat Verbótól Pöstyénig ő ez&n kapaczitáczió folytán saját jószántából tette meg, Vlád Aurél : Díszkísérettel. Emődy József: Én tehát mindazon gyanúsításokat, melyekkel itt Nyitra vármegye tisztikarát illeték, a magam nevében, mint ennek a vármegyének egyik képviselője, kötelességemnek tartom a legerélyesebben visszautasítani. (Helyeslés.) Blahó t. képviselőtársam, és ma különben Szkicsák t. kéjsviselőtársam is, még tovább mentek és azon állítást is merészkedtek megtenni, hogy az én választókerületemben, Szeniczen is nagy választási visszaélések fordultak elő. Ezt kereken és a leghatározottabban visszautasítom. Én a legnagyobb rendben és csendben behoztam 900 választómat. Körutam alkalmával és az egész választási aktus alatt még csak csendháborítás sem fordult elő választókerületemben. Biztosithatom a t. képviselőházat, ha ott bármiféle visszaélésekfordulnak elő, ha ott bárkinek jogait elkobozták volna, én lettem volna a legelső, a ki ezt meghiúsítottam volna. (Helyeslés.) Azt is felpanaszolták, hogy a szeniczi választókerületben annyi katona volt, mint a mennyi választó. Ez némileg igaz, de csak fél igazság, mert nem volt ott annyi katona, mint a mennyi választóból a választókerület áll, mert akkor 2400 katonának kellett volna lenni, hanem volt körülbelül annyi, mint a hány nemzetiségi választót ellenfelem behozott : 700 és egynehány. Azt azonban már elfelejtették t. nemzetiségi képviselőtársaim felhozni, hogy minden egyes nemzetiségi választó tulaj donképen tiz főből állott, a mennyiben mindenki behozta összes rokonságát, feleségót, komáját, sógorát, nagyapját, szóval mindenkit, ki a községben mozgósítható volt. Egy hang (balfelől) : Volt pálinka elég ! Emődy József: . . . igy tehát azon 700 és egynéhány tagból álló tömeg tulaj donképen 7—8000 főre tehető szitkozódó, fenyegetőző táborrá növekedett. Egy hang (a középen) : Szurony nélkül! Emődy József: Már most kérdem közbeszóló képviselőtársamat is, vájjon nem követett volna el kötelességmulasztást azon főszolgabíró, azon alispán vagy belügyminiszter, ki kellő számú fegyveres erőről nem gondoskodik akkor, midőn egy 7—8000 főből álló fenyegetődző, káromkodó tömeg egy kis várost, melynek lakossága, összesen nem egészen 3000 lélek, megszállva tart. (Helyeslés jobbfelől.) Ez a teljes igazság, a mit önök állítottak, az csak féligazság volt, s én nem mulaszthatom el az alkalmat : önöket figyelmeztetni, hogy ha ebben a házban, hol mindig csak teljes igazságokkal szoktunk dolgozni, . . . (Derültség a középen.) Dániel László : Azért nevetnek, mert ők nem ugy szokták ! Emődy József:... állításaiknak hitelt, törekvésüknek súlyt és czéljaiknak eredményt akarnak biztosítani, akkor ne resteljék itt mindig a 31*