Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-20

20. országos ülés 1W6 jiilius 5-én, csütörtökön. 243 Juriga vagy Kollár urnak itt nyilvánított Ítélete ? (Igaz ! ügy van !) Szkicsák t. képviselőtársam itt végigment az egész országon. Kezdte Sárosmegyén, a girálti kerületen, és nem átallotta gr. Dessweffy Aurélt, a főrendiház elnökét is megtámadni. Nem vagyok liivatva arra, hogy a főrendiház elnökének magas személyét itt Szkicsák ur ellenében megvédel­mezzem, de jellemzéséül annak, hogy mindazok az adatok, a melyeket itt felsorolt, mennyire meg sem közelitik a valóságot, felhozok egyet: Fel­hozta a képviselő ur, hogy Verbón az első válasz­tás azért hiúsult meg, mert a petróleumlámpát készakarva feldöntötték. De azt nem mondta meg, hogy ki döntötte fel. Pedig a vizsgálat meg­állapította, hogy épen a nemzetiségi jelölt, Mar­kovics ur volt oly izgatott és hadonázott annyira a kezével, hogy feldöntötte a lámpát. (Nagy moz­gás és derültség.) Ilyen Szkicsák ur valamennyi adata és nem is akarok velük bővebben foglal­kozni. (Helyeslés.) Csak még azt említem meg, hogy a mit Szkicsák ur múlt alkalommal men­telmi jogának megsértése czimén itt előadott, és a mi inkább komikus, mint tragikus benyomást gyakorolt a t. házra, ez, ha közelről és alaposan megvizsgáljuk a dolgot, igazán egészen a semmi­ségig zsugorodik össze. Mi történt ugyanis Ver­bón a választás napján ? Ott Szkicsák urat el nem fogták, sem el nem tolonczolták, hanem egy­szerűen két csendőrt rendeltek melléje azon okból, mert az ő testi épsége veszedelemben forgott. (Derültség.) Az a két csendőrből álló kiséret, a mely őt Verbóról Pöstyénbe elkísérte, inkább egy dísz­kíséret jellegével birt, (Derültség.) a milyenben nagy uraknak, dijalomatáknak, konzuloknak van részük, midőn a rendőri hatóság nincs tisztában magával, vájjon őket rendőri beavatkozás nélkül inzultusok ellen megvédeni képes lesz-e. Mert az ő útja Verbótól egészen Pöstyénig oly községeken vezetett keresztül, hol épen a nemzetiségi kép­viselők behatása folytán az izgatottság már oly nagyfokú volt, hogy igazán félni lehetett, hogy Szkicsák urnak drága egészségében és testi ép­ségében valami baja történhetik. Hodzsa Milán : Köszönjük a gondoskodást. Emődy József: Nincs mit megköszönni, szí­vesen szolgálok felvilágosítással máskor is. Bemutatom itt azon falragaszt, melyet a választási elnök Verbón szükségesnek tartott ki­hirdetni, mert, mint már emiitettem, oly nagy­fokú volt az izgatottság, hogy szükségesnek tar­totta ezen falragaszba belevenni, hogy a választás székhelyére csakis szavazati joggal birok vonul­hatnak be. Ezt olvasták azon képviselő urak is, a kik mentelmi joguk megsértését itt nagy garral bejelentették. Kérdem már most mi keresni valójuk volt nekik ott Verbón az amúgy is már agyonfanatizált választók között % Vlád Aurél: Nem szabad ? Emődy József: Különben is ismétlem, hogy Szkicsák urat Verbón senki semmire nem kény­szeritette, csak kapaczitálta. Azt a bizonyos fel­panaszolt utat Verbótól Pöstyénig ő ez&n kapa­czitáczió folytán saját jószántából tette meg, Vlád Aurél : Díszkísérettel. Emődy József: Én tehát mindazon gyanúsí­tásokat, melyekkel itt Nyitra vármegye tiszti­karát illeték, a magam nevében, mint ennek a vár­megyének egyik képviselője, kötelességemnek tar­tom a legerélyesebben visszautasítani. (Helyeslés.) Blahó t. képviselőtársam, és ma különben Szkicsák t. kéjsviselőtársam is, még tovább mentek és azon állítást is merészkedtek megtenni, hogy az én választókerületemben, Szeniczen is nagy választási visszaélések fordultak elő. Ezt kereken és a leghatározottabban visszautasítom. Én a legnagyobb rendben és csendben behoztam 900 választómat. Körutam alkalmával és az egész választási aktus alatt még csak csendháborítás sem fordult elő választókerületemben. Biztosit­hatom a t. képviselőházat, ha ott bármiféle vissza­élésekfordulnak elő, ha ott bárkinek jogait elkoboz­ták volna, én lettem volna a legelső, a ki ezt meg­hiúsítottam volna. (Helyeslés.) Azt is felpanaszolták, hogy a szeniczi választó­kerületben annyi katona volt, mint a mennyi választó. Ez némileg igaz, de csak fél igazság, mert nem volt ott annyi katona, mint a mennyi választóból a választókerület áll, mert akkor 2400 katonának kellett volna lenni, hanem volt körülbelül annyi, mint a hány nemzetiségi válasz­tót ellenfelem behozott : 700 és egynehány. Azt azonban már elfelejtették t. nemzetiségi képviselő­társaim felhozni, hogy minden egyes nemzetiségi választó tulaj donképen tiz főből állott, a mennyi­ben mindenki behozta összes rokonságát, feleségót, komáját, sógorát, nagyapját, szóval mindenkit, ki a községben mozgósítható volt. Egy hang (balfelől) : Volt pálinka elég ! Emődy József: . . . igy tehát azon 700 és egy­néhány tagból álló tömeg tulaj donképen 7—8000 főre tehető szitkozódó, fenyegetőző táborrá nö­vekedett. Egy hang (a középen) : Szurony nélkül! Emődy József: Már most kérdem közbeszóló képviselőtársamat is, vájjon nem követett volna el kötelességmulasztást azon főszolgabíró, azon alispán vagy belügyminiszter, ki kellő számú fegyveres erőről nem gondoskodik akkor, midőn egy 7—8000 főből álló fenyegetődző, káromkodó tömeg egy kis várost, melynek lakossága, összesen nem egészen 3000 lélek, megszállva tart. (Helyes­lés jobbfelől.) Ez a teljes igazság, a mit önök állí­tottak, az csak féligazság volt, s én nem mulaszt­hatom el az alkalmat : önöket figyelmeztetni, hogy ha ebben a házban, hol mindig csak teljes igazságokkal szoktunk dolgozni, . . . (Derültség a középen.) Dániel László : Azért nevetnek, mert ők nem ugy szokták ! Emődy József:... állításaiknak hitelt, tö­rekvésüknek súlyt és czéljaiknak eredményt akar­nak biztosítani, akkor ne resteljék itt mindig a 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom