Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-19

228 19. országos ülés 1906 Julius 4-én, szerdán. ködéséből, hogy kitűnjék, miként gyakorolják e hatóságok büntető hatalmukat összefüggésben az előbb emiitett választási üldöző mániával. (Moz­gás. Zaj. Halljuk/ Halljuk !) Ismerek egy fő­szolgabíró urat, a ki négy koronával büntetett meg egy embert azért, mert hintójával talál­kozva, nem emelt kalapot előtte. (Mozgás.) Ez egy uj kihágás. (Derültség. Horváth József kép­viselő ismételten közbeszól. Zaj.) Elnök : Kérem Horváth József képviselő urat, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szó­nokot. (Halljuk!) Brediceanu Koriolán : Nyolcz koronával lett megbüntetve egy panaszt azért, mert kocsijával, a mely tele volt kavicscsal, nem tért ki az útból a főszolgabiró urnak, a ki hátulról jött. (Derültség.) Nagy György: A nevét mondja meg! Elnök: Nagy György képviselő urat ismé­telten felszólítom, hogy ne zavarja közbeszólásai­val a szónokot. Különben kénytelen leszek ellene a házszabályok rendelkezéseit alkalmazni. (He­lyeslés.) Brediceanu Koriolán: Bár gondolom, az eddig elmondottak is elegendők volnának, még is ké­rem a t. házat, legyen szíves türelemmel meghallgatni még néhány esetet, a melyek fel­tüntetik, mily nagy szerepet kezd játszani Magyar­országon a posztó-, a kendő- és a szövet-hasz­nálat által elkövetett uj kihágás. (Élénk derült­ség. Halljuk I Halljuk !) Karánsebesen a nemzetiségi párt bizottsága egy — a mint az ítélet is mondja — egyszerű fehér zászlót használt, a melyre fel volt irva: Szetrejászka dr. Szirbu Jon. Ezen zászlót az ottani rendőrkapitány, mint az állam és törvényes intézményei iránt elleséges irányzatú jelzést eltávolította. (Helyeslés. Felkiál­tások : Természetes! Tüntetés az állam ellen I) Mondom, a zászló lefoglaltatott, eltávolitta­ott és az ítélet szerint Ghidiu András esperes 300 korona fő- és 200 korona mellékbüntetésre, dr. Barbu Péter theologiai tanár 200 korona fő­és 200 korona mellékbüntetésre — megjegyzem, ezek a bizottság tagjai voltak — dr. Bradiceanu Mihály ügyvéd 160 korona fő-, 200 korona mellék-, Brodaczky Emília, egy szegény özvegy asszony, a kinek házára szintén kitűzték a zászlót, 160 fő-, 200 korona mellékbüntetésre, Szirbu Ahim ugyancsak 160 korona fő- és 200 korona mellék­büntetésre, Szabaila Mitru pedig, a ki ezeket a zászlókat szétosztotta, egynapi elzárásra és 25 korona pénzbüntetésre Ítéltetett. Azt hiszem, t. ház, ezen fogásokkal a közi­gazgatási hatóságok csak kompromittálják az álla­mot, mert nagyon gyenge lábon keU állania egy alkotmányos intézménynek, melyet egy fehér zászló ellen is meg kell védelmezni. (Tetszés a közép hátsó padjain.) A második ítélet: Binzei János bozovicsi lel­kész egy lakodalmon násznagy volt, és mint ilyen a vendégek felvonulása alkalmából a szokásos lakodalmi jelvényt készített, t. i. egy rudat, a melyre virág volt feltűzve és annak tetején lobogott egy vörös kendő. Ezért Makaszy főszol­gabiró — megnevezem most; eddig azért nem mondtam neveket, mert azt hittem, hogy a ma­gyarság resteli, — mondom, ezért Makarzy főszol­gabiró Binzei Jánost elitélte 10 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, mint bünszerzőt, mert a jelvényt elkészítette, Zmeu Mojsze 17 éves fiút pedig három napi elzárásra és 60 korona pénz­büntetésre ítélte, mert ő vitte a vendégek előtt a zászlót. Még csak néhány szót mondok ezekről. A miniszteri rendelet olyan, hogy csak egy kis elfo­gultsággal, egy kis rosszindulattal mindent bele lehet magyarázni, minden szamárságot minden képtelenséget. A fői zolgabirói Ítélet indokolása arra hivatkozik, hogy minden idegen zászló a magyar állami terület fennhatóságát sérti: tekin­tettel arra a körülményre, hogy a belügyminisz­teri rendelet az idegen zászló használatát — a jelen esetben a piros zászlóét úgyis mint Tunisz és Marokkó, tehát idegen államok zászlóinak alkal­mazását — bármily alkalommal és bármily ürügy alatt tiltja, el kellett az illetőket ítélni. (Zajos derültség.) így kompromittálják a magyar államhatal­mat, mert hiszen nagyobb kompromittálás el sem képzelhető. Véletlenül ott voltam, t. ház, Bukarestben, mikor a magyar dalárda a Kossuth-ünnepélyt rendezte. Hallottam, a mikor a magyar dalárda magyar zászlóval, magyar zenével ünnepelt. (Zaj.) Nem akarjuk a magyar állam vezető urainak eszejárását megváltoztatni, de azt hiszem, az okosság meg fogja változtatni. Hiszen nem pre­zentálhatják a világ előtt, hogy mindenben a kifelé gravitálást szimatolják. Hiszen mi magunk az elsők lennénk, a kik tiltakoznánk az ellen, hogy kifelé gravitálunk, és mégis folyton felhoz­zák ezt! Nekünk az ellen küzdenünk kell, de önök teszik erre figyelmessé a népet olyan mó­don, a melyet mi sohasem alkalmazunk és nem is fogjuk soha. (Mozgás.) Még több zaklatás részletezésétől megkímélem a t. házat, de még sok adattal szolgálhatok, ha nem restelik meghallgatni. Zsandár okkal nem lehet politikai véleményt teremteni, de nem lehet politikai véleményt elfojtani sem. A közigazga­tási közegek erőlködése, hogy a népnek politikai meggyőződését megváltoztassák, soha semmiféle eredményt felmutatni nem képes, és hogy a nép ily szabadságtipró hivatalnokoktól meg akar sza­badulni, az nagyon természetes, és ez az állam érdekében is nagyon szükséges. Oly emberek, a kik ily módon kompromittálják az alkotmányos jogokat, nem érdemlik meg, hogy ezeket az üzel­meket helyükön tovább folytathassák. Nagyon végzetes hiba az ilyen részrehajló és elfogult eljárás, mert tönkreteszi, megsemmisíti a hatóságokba vetett hitet és bizalmat, és helyébe lép a tudat, hogy a hatóság a nép ellensége és nem jogainak oltalmazója, hogy nem a nép érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom