Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-19

208 19. országos ülés 191 további ideiglenes alkalmazásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felkérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni sziveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a jelen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja. Javaslom, hogy a most elfogadott törvényjavaslatot tegyük át a főrendiházhoz tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából. (Helyeslés.) Napirend szerint áttérünk a felirati javaslat (írom. 102., 103.) tárgyalásának folytatására. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Goldis László! Goldis László: T képviselőház! A mikor először van szerencsém itt felszólalni, nem tagadom, bizonyos elfogultság vesz rajtam erőt. Nem azért, mintha a környezetnek szokatlansága hatna zavarólag rám, sem azért, mintha nem biznám szavaim igazságában és attól félnék, hogy igazság hiányában azokat nagyon könnyen meg fogják czáfolni; de aggály fogja el lelkemet azért, mert attól félek, hogy szavaimat nem az igazság mérlege szerint fogják mérlegelni, (Zaj.) hogy szavaimat nem az igazság mérlegébe fogják vetni, hanem a politikai pártszenvedély lángjának fényét fogják azokra vetiteni. (Nagy zaj és ellenmondás.) Elnök (csenget) : Felkérem a képviselő urat, hogy itt pártokat ne méltóztassék igy gyanusitani. Méltóztatott mondani, hogy elfogultságot érez első beszéde alkalmából és akkor mindjárt beszéde első mondatában az egész magyar országgyűlést meggyanúsítja; (Élénk helyeslés és taps.) meggyanúsítja azzal, hogy ez a képviselőház nem tárgyilagosan működik, hanem elfogultan és pärtszenvedélytől vezetteti magát. Ilyen kijelentésektől óvakodjék a képviselő ur. Ha ilyen irányban folytatja beszédét, előre jelzem, meg fogom tőle vonni a szót. (Helyeslés és taps.) Goldis László: Ezt az aggályomat, t. ház, merítem mindenekelőtt azokból a közbeszólásokból, a melyekkel tegnap egyes igen t. képviselőtársaim félbeszakították Polit Mihály barátom beszédét. Igen t. képviselőtársaim részéről mindjárt Polit batátomnak beszéde elején olyan kívánságokkal találkoztunk, hogy : menjetek a pokolba. (ügy van a közép hátsó padjain.) Sőt édes nyelvünk hangzását is hallottam ebben a teremben, a mely különös örömmel töltötte el a szivemet, de annál nagyobb szomorúsággal kellett hogy a mondott szavak értelmét halljam, mert egy igen t. képviselőtársam román nyelven mondotta : du-te la dracu! Menj az ördögbe! (Zaj.) Bocsássanak meg nekem, de azt hiszem, hogy ilyen előzmények után mégis csak jogosult az én aggályom, a melylyel nem akartam a ház többségét gyanúsítani, sőt meg vagyok győződve, hogy a ház többsége bizonyára pártatlansággal fogja hallgatni szavaijulius k-én, szerdán. mat; de nem hagyhattam érintetlenül az olyan kirohanó kifejezéseket. . . . Elnök (csenget) : Ne méltóztassék az elnöki rendreutasitással és figyelmeztetéssel szembe helyezkedni és az elnökkel vitatkozni. Ez a házszabályok rendelkezése. (Helyeslés. Egy hang: Szólásszabadság \) Mindenki gyakorolhatja szólásszabadságát, de tessék a pártokat tiszteletben tartani. Ne tessék ilyen erős gyanút odavágni sem a pártokhoz, sem egyesekhez. A ki ilyent tesz, az ellen a házszabályok teljes szigorát fogom alkalmazni. (Élénk helyeslés.) Goldis László: Meghajlok a házszabályok előtt. Elnök: Kötelessége. Goldis László: De ha ezek a kijelentések, a melyekre azt hittem, kötelességem kiterjeszkedni, talán a különös szeretetnek spontán megnyilvánulásai voltak is, azt hiszem, komolyabb számba megy igen t. Mérey Lajos képviselőtársam beszédében elhangzott egy passzus, a melyre mindenesetre kötelességemnek tartom reflektálni. Beszédének vége felé, a melyben Polit Mihálynak elmondott szavaival foglalkozott, Mérey Lajos igen t. képviselőtársam azt mondotta, miránk czélozva : »Ha önök összehasonlítják magukat olyan nemzetiségekkel, a melyek önálló államot képeznek, és ezzel elárulják, hogy önök itt önálló állammá akarnak lenni« s igy tovább. T ház ! Kötelességem pártom nevében e ráfogás ellen határozottan tiltakozni. Soha a nemzetiségi pártok semmiféle programmban sem nyilvánították azt ki, hogy ők ebben az országban külön állammá akarnak lenni, csak emberi, természetes jogaikat akarják kivívni itt a képviselőházban, itt, a hol a törvényeket alkotják. Es a ki azt mondja a nemzetiségekre, hogy külön állammá akarnak alakulni, az csak ráfog a nemzetiségekre olyant, a miért azután a hazaárulás vádját lehessen rájuk sütni. (Zaj.) Azt hiszem, a képviselőház is örülni fog annak, ha mi tiltakozunk az ilyen ráfogások ellen. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Goldis László : De ezek még mindig egyéni megnyilatkozások, és utóvégre egyes közbekiáltások vagy egyes ember megnyilatkozásai nem tekinthetők a pártok megnyilatkozása gyanánt, és azért távol állott tőlem, hogy ezeket a megnyilatkozásokat a pártoknak rójjam fel. De van egy sokkal súlyosabb megbántás, a mely bennünket ért, és ez azután nem egyesek részéről történt, hanem már igazán a pártok részéről és pedig az egész többség részéről, A mi kérdésünk ősi kérdés, régi kérdés. A nemzetiségi kérdés olyan ügy, a melyet mindenesetre el kell intézni, és azt hiszem, nincs komoly politikus ebben az országban, a ki nem ismerné el, hogy ezt a kérdést végre is rendezni kell, nemcsak a mi érdekünkben, hanem a haza érdekében. És, t. ház, a mint tudni méltóztatnak, évtizedeken keresztül, különösen a román nemzetiségi párt elvesztvén reményét, hogy itt e házban panaszai