Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-18
18. országos ülés 1906 Julius 3-án, kedden. 187 kifogásolható ez, mert hiszen az igazságügyminiszterium teendőit olyan megbízottak és berendelt munkaerők is végezték, a kiknek illetményei nem az igazságügyminiszterium központi kiadásainak czimében találnak fedezetet, hanem a biróságok és ügyészségek kiadásai között. Azonfelül hátrányos és törvényellenes volt ez a szervezet, a mennyiben elvonta az illető erőket a biróságoktól és ügyészségektől, gyengítette azok munkaerejét s mintegy meghonosította azt a helyzetet, hogy az igazságügyminiszterium szervezete nem fejlesztetett ugy, mint a hog}^ az igények megkívánták volna: uj állások rendszeresítésével. 1905 január 1-én például 34 tagból állott az igazságügyminiszterium fogalmazó személyzete és a berendelt birák és ügyészek száma kitett 30-at. Az igazságügyminiszter ur hivatalba lépésekor 35 tagja volt a minisztériumnak rendszeres tisztviselői állásban és 28 tagja volt a berendelt birák és ügyészek soraiból. Az utóbbiaknak illetménye kitett 172.500 koronát, az előbbieké 253.730 koronát. Miután a berendelt személyzet tagjai közül csak négynek illetménye nyert fedezetet a törvényelőkészítő alapból, — bár heten működtek ezen feladatok teljesítésében — a többieknek illetményei a rendes bírósági és ügyészi kiadásokban talált fedezetet. Ilyen helyzetben, mivel nemcsak a törvény által adott felhatalmazásban megállapított ügyek elintézésére használtattak fel a berendelt munkaerők, hanem az igazságügyminiszterium rendes hatáskörébe tartozó egyéb teendők ellátására is, megfelelő beosztással az egyes ügyosztályokba, természetes, hogy mikor az előbbi törvény hatálya letelt, lehetetlen volt ezt a szervezetet megszüntetni, a nélkül, hogy az igazságügyi minisztérium igazgatásának nagymérvű fennakadása be ne következzék. Ezen kényszerhelyzetben a volt igazságügyi kormányzat fentartotta a szervezetet, és épen igy kénytelen volt a mostani igazságügyminiszter ur is, a midőn hivatalába lépett és azt átvette, ezt a szervezetet fentartani. T. ház ! Bár az eddigi gyakorlat, a mely részben törvényen alapult, különböző hátrányokkal jár, nevezetesen hátrányos nemcsak azért, mert elvonja, és pedig a jobb erőket, a biróságoktól és ügyészségektől, hanem azért is, mert kivételesen méltatlan esetekre nyújt alkalmat annak következtében, hogy egyes berendelt tagok, a nélkül, hogy a gyakorlati igazságszolgáltatással künn az életben foglalkoznának, az alsó fokokról a legmagasabb fokokra előléptethetők, a mi mindenesetre sérelmesnek mutatkozik a biróságok és ügyészségek azon tagjaira nézve, a kik a gyakorlati igazságsaolgáltatással foglalkoznak ; de abból a tekintetből is hátrányos, hogy a teendők feldolgozása többe kerül, költségesebb, ha berendelt itélőbirák és ügyészségi tagok végzik azokat, mint hogyha a minisztériumban rendszeresített állások betöltői intézik ezt a munkát; bár ezen gyakorlat, mondom, törvényellenes és .hátrányos, mégis fentartandó volt az a kényszerhelyzetből kifolyólag, nehogy az igazságügyi közigazgatás nagyfokú fennakadást szenvedjen. Ezen törvényjavaslat arra nézve tartalmaz intézkedést, hogy 1905 január 1-étől számítva megadassák az igazságügyi kormányzat részére a felmentés abban a tekintetben, hogy bár a régi törvény, az 1899 : XLVIII. t.-czikk hatályát vesztette, mégis törvényellenesen ezen szervezet a kényszerhelyzetből kifolyólag fentartatott. Az igazságügyi bizottság elismeri, hogy indokolt és helyes, hogy ezen szervezet eddig fentaTtatott, azonban ennek elfogadását azzal a kijelentéssel és határozott fentartással ajánlja, hogy a törvényjavaslatban foglalt felmentés az előbbi igazságügyi kormányok ténykedéseit és ezekből folyó felelősséget egyáltalában nem érinti az alkotmányjogi elbírálás szempontjából. Másik része ezen törvényjavaslatnak az, hogy az 1899: XLVIII. t.-czikk hatályát az 1910. évi deczember hó 31-éig fentartani javasolja, azon indokból, mert egyszerre a fennálló szervezet nem változtatható meg. Az igazságügyi bizottság nagy megnyugvással fogadta az igazságügyminiszter urnak a törvényjavaslat indokolásában foglalt azt a kijelentését, mely szerint szándéka az 1910. év vége előtt is megfelelő elékészület, tanulmány és megállapítás után ezen a szervezeten változtatást tenni s már ezen idő bekövetkezte előtt is megfelelőleg szabályozni az igazságügyminiszterium szervezetét. Mindezek alapján van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében ezt a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Miután szólásra senki sincs feljegyezve, kérdeni: kiván-e valaki ezen törvényjavaslathoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, akkor a vitát bezárom. Következik a szavazás. A szavazás előtt azonban még az előadó urat illeti meg a szó. Nem tudom, kiván-e szólni ? Haviár Dániel előadó : Nem ! Elnök: Minthogy az előadó ur nem kivan szólni, a törvényjavaslat feletti tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen !) Kimondhatom, hogy a ház a kérdés ilyen módon való feltételéhez hozzájárul. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Benedek János jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét).
