Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-11

150 11. országos ülés Í9C urak örvendetes tudomásul vették ezt. (Zaj.) De hogy ez tényleg nem volt annyira ellenére a miniszter uraknak, kitűnik abból, hogy utasították a krassó-szörény-megyei főispánt, hogy a mennynyire lehetséges, próbálja meg, hogy a román nemzetiségi párttal egyezzék meg a választásokra. De mikor megindultak a dobrai kerületben a mozgalmak és a közigazgatási hatóságok more patrio korteskedtek a legtörvénytelenebb utón és törvénytelen eszközökkel, akkor mi elmentünk az alispánhoz, hogy nem tartják be a paktumot. Az alispán azt mondta nekem : nincs arról tudomásom, hogy most hivatalos jelölt volna. Erre én azt mondtam : de hát a közigazgatás korteskedik az ő érdekében, mintha egyáltalában nem volna semmi és azt mondtam, ha az urak azt hiszik, hogy a paktumot nem lehet betartani, mondják meg nekünk, akkor mi felállítjuk jelöltjeinket a többi kerületben és punktum. Az alispán ezután felutazott Budajjestre. Beszélt-e a belügyminiszter úrral, vagy nem, azt a miniszter ur jobban fogja tudni, de tény az, hogy mikor lejött, azt mondta nekem : kérem, a paktum áll. Ezt mondta nekem az alispán. Ilyen körülmények között mi azt hittük, hogy most már szabad folyást lehet engedni a dolognak. (Élénk derültség.) Megérkezett a választás napja. Megjegyzem, hogy az odavaló főszolgabiró azzal korteskedett, hogy felmutatott egy levelet a belügyminisztertől. Nem tudom, valódi volt-e vagy apokrif. (Zaj.) Én azt nem tudom, csak azt mondom, a mit tudok. Molnár Jenő: Akkor nem lehet interpellálni, ha nem tudja, valódi-e vagy hamis. Akkor tessék meggyőződni előbb. Vlád Aurél: De ha nem mutatják nekem! (Zaj és derültség.) Molnár Jenő: Akkor ne interpelláljon, mig meg nem győződik. Valótlan adatokkal itt az ország idejét igénybe venni! Vlád Aurél: Elég az hozzá, hogy azzal korteskedett : szabad mindent csinálni, szabad törvénytelen eszközökkel is dolgozni az alkotmánypárti jelölt mellett. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Én mondtam ? Vlád Aurél : Nem. Épen azért interpellálok, a belügyminiszter ur majd felvilágosítást fog adni. (Zaj.) A választás napja megérkezik. A záróra kitűzése alkalmával volt a mi jelöltünknek 286 szavazata. Megjegyzem, hogy a kerületben összesen 619 bejegyzett választó van. Ha a halottakat és távollevőket leszámítjuk, 600-on alul marad a választók száma. Volt a mi jelöltünknek, ismétlem 286 szavazata már, 13 szavazatot visszautasítottak, azonfelül volt 15 szavazata és még a bizalmi férfiak sem szavaztak le ; tehát 310 és egynéhány biztos szavazata lett volna. Az alkotmánypárt jelöltjének pedig volt 226 vagy 232 szavazata, nem tudom biztosan. Elég az hozzá, hogy olyan kisebbségben volt, június 6-án, szerdán. a melylyel többséget nem érhetett volna el, ha a hátralevő összes szavazatok leadattak volna. És mit csináltak ekkor ? (Halljuk! Halljuk !) Egy hang (a baloldalon) : Hát mit csináltak ? (Derültség.) Vlád Aurél : Majd mindjárt elmondom! B. Bornemissza Lipót, a kiről azt mondják, hogy főispánná fogják kinevezni, a mi különben nem tartozik a dologhoz, a választást megelőző napon bement Dévára és felkereste Gencsy csendőrfőhadnagyot. Hogy ott mit beszéltek, azt nem tudom. (Derültség. Fölkiáltások a baloldalon : Akkor minek beszél ? Elnök csenget.) A választásra ki volt rendelve négy század katonaság és 60 csendőr, de Gencsy főhadnagy nem volt köztük. A választási elnök 2 órakor azt a táviratot küldte Dévára a központba, hogy minden rendben folyt le, nem volt zavargás. Délután azonban megérkezett Gencsy főhadnagy 50—60 csendőrrel. — Hogy ki hivta őket oda, azt nem tudom. (Elénk derültség.) Kérem, én tényeket konstatálok. Tény az, hogy délután már 120 csendőr volt ott. (Felkiáltások a baloldalon : Hol vannak a visszaélések?) Kéreni; jönnek. (Derültség.) Olyan visszaélések, hogy bizony páratlanok. (Folytonos zaj és derültség.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! Vlád Aurél : Elég az hozzá, hogy a záróóra kitűzése után a mi pártunk körül a csendőrkordont visszavonták. Később, minthogy másnap vásár volt Dobrán, a vásári közönség ellepte az utczát. Ekkor a Rosván-párti választók zöld gályákkal jöttek ki. Egy hang (a baloldalon) : Azt sem szabad ? Vlád Aurél: ügy látszik, nem szabad. Erre odament hozzájuk öt csendőr és azt mondotta, — ez történt ugy 5 óra 15 perczkor, — emberek, tegyétek le a gályákat. Az emberek engedelmeskedtek. (Felkiáltások : Ki tnondta ezt ?) Szemtanuk beszélik. (Folytonos zaj és derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház ! Vlád Aurél: Nemsokára ezután ismét jött öt csendőr és azt mondotta : vegyétek fel a gályákat. Ezek ismét felvették. (Derültség és zaj.) Ekkor ismét odajött az előbbi öt csendőr (Folytonos zaj és derültség. Elnök csenget.) és azt kérdezték, hogy miért nem engedelmeskednek nekik az emberek, s kezdték puskatussal ütlegelni az embereket. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez volt a jel Gencsy főhadnagynak; száz vagy nem tudom hány emberrel nekirontott a Rosván-pártnak, széjjelverte őket puskatussal, a házakba, az udvarokra zavarta őket és ha a katonaság ezt az indokolatlan beavatkozást fel nem tartóztatja, akkor a csendőrség vérfürdőt rendezett volna. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Borzasztó !) Igen, ez történt volna, ha a katonaság meg nem akadályozza. (Zaj.) Szemtanuk állítása szerint öt perez alatt szabad volt az egész tér, a Rosván-