Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

124 10. országos ülés 190b' junius 5-én, kedden. visszanyerje, A többséget alkotó pártok részéről a múlt országgyűlés elé terjesztett és a ház által elfogadott felirat ezt az álláspontot is megfelelően kifejezésre juttatja. De, t. ház, nem térhetünk ki egy másik köte­lesség teljesitése elől sem. A jelennek nagy ön­megtagadással váUalt kötelezettségeit teljesítve, a jövőben követendő elhatározásunkat szilárdul megjelölve, nem hunyhatunk szemet az alkotmány­ellenes kormányzat részéről leginkább a véderőre vonatkozó törvényes jogok eltiprására irányuló törvénytelenségek előtt. E részben is azt hiszem, hogy a jogfolytonosság követelményeihez alkalmaz­kodunk, midőn jelentésünkben, hivatkozva a kép­viselőház 1905 Julius 21-én hozott határozatában foglalt tilalmakra, rámutatunk arra, hogy az alkotmányellenes kormányzat az országgyűlésnek az ujonczjutalék megállapítására és megajánlására vonatkozólag biztositott jogait részint az úgy­nevezett »önkéntes« ujonczozás, részint különösen a 1888 : XVIII. t.-cz. meg nem engedett alkalma­zásával akarta kijátszani. Én, t. ház, teljes mértékben osztom Holló Lajos t. képviselőtársamnak minapi jelentőség­teljes beszédében kifejezett ama felfogását, hogy ezekben a napokban sem a múltra, sem a jövőre vonatkozólag behatóbb vitába való bocsátkozás­nak helye nem lehet. Mi most meghozzuk a tőlünk kivánt nagy áldozatokat azért, hogy a nemzeti munka eltorlaszolt útját szabaddá tegyük. Hinnünk kell, hogy eljárásunk megfelelő méltatásra és viszon­zásra talál és hogy a t. kormány az átmeneti időben is megteszi mindazt, a mi módjában áll, hogy a mi elérhető, az már is megvalósulhasson. Hiszszük és reméljük különösen azt, hogy a nem­zeti érzést sértő, itt-ott még mindig előforduló sajnálatos esetek ismétlődin nem fognak, és hogy ha mégis előfordulnak, a nemzeti önérzetet ki­elégítő módon szigorú megtorlásban fognak része­sülni. (Helyeslés halfelöl.) Az előterjesztett javaslatoknak egymásután való tárgyalásával és elfogadásával a romok el­takarításának nehéz munkáját végezzük, de meg­könnyíti feladatunkat az a tudat, hogy a romok helyén az épités munkájához nyomban hozzá­foghatunk. Ezen általános megjegyzések előrebocsátása után az első helyen tárgyalásra kitűzött törvény­javaslatot, mely az ujonczj utalóknak az 1905 és 1906. évre való megállapításáról, és illetőleg az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-ának erre vonatkozó rendel­kezései hatályban tartásáról szól, általánosságban elfogadásra vagyok bátor ajánlani, (Helyeslés.) mivel ez a törvényjavaslat megfelel az eddigi tör­vényes rendelkezéseknek, a mennyiben az általam idézett törvényszakasznak az az intézkedése, hogy az ujonczjutalék 10 évenként állapítandó meg, az 1898. év végével hatályát vesztette és az ujoncz­jutalék megállapításának szabályozása az uj véd­erőtörvény megalkotásának volna egyik feladata. Az uj véderőtörvény megalkotásának akadályai azonban kellően ismertek, és tudva van az is, hogy az az eljárás, a melyet a törvényhozás abban a helyzetben, a melyre rámutatni bátor voltam, követett, hogy t. i. az ujonczjutalékot az 1899-ik évtől kezdve évről-évre állapította meg, az 1905. évié már lehetetlenné vált azért, mert a véderő irányában támasztott és fennálló nemzeti követe­lések alkotmányos elintézés elé nem kerültek. Ezért, t. képviselőház, most, mikor módunk van foglalkozni az ujonczjutalék megállapításával és a véderőre vonatkozó jogaink folytonosságának helyreállítása iránt gondoskodhatunk, az általam jelzett elvi fentartásokkal ezen javaslatot, — mint már kifejezni bátor voltam, — általánosságban elfogadásra ajánlom. (Éljenzés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat: kíván-e valaki a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz hozzászólni ? (Sen­ki !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a házat, hogy a közös hadsereg és a haditengerészet, vala­mint a honvédség ujonczlétszámának az 1905. és 1906. évekre való megállapítása tárgyában tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztat­nak-e, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen ! El­fogadjuk '.) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. A törvény­javaslat czime. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kíván-e valaki a czimhez hozzá­szólni ? (Senki!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimet a véderő-bizottság szövege­zésében változatlanul elfogadni ? (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Kijelenthetem, hogy a czimet változatlanul elfogadja a t. ház. Következik az első szakasz. Ráth Endre jegyző (olvassa az első szakaszt). Elnök : Szólásra senki sincsen félj egyez ve­Kérdem a t. házat: kiván-e valaki az első sza­kaszhoz hozzászólni ? (Senki !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: mél­tóztatik-e az első szakaszt változatlanul, a véderő­bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Félkiáltások : Elfogadjuk I) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház az első szakaszt elfogadja. Következik a második szakasz. Ráth Endre jegyző (olvassa a második szakaszt). Elnök : A második szakaszhoz szólásra senki sincsen felírva. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, hogy a második sza­kaszt méltóztatik-e elfogadni ? (Felkiáltások : El­fogadjuk I) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a má­sodik szakaszt is elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom