Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-10

lO. országos ülés 1906 június 5-én, kedden. 121 vedni, hanem évekre megnyomorítjuk és lehetetlenné teszszük, hogy gazdaságát folytathassa. Igaz, hogy a beterjesztett javaslatban bizonyos eszköz nyujtátik arra, hogy a nép ne jusson ilyen súlyos helyzetbe, t. i. megadatik neki a javaslatban az a jog, hogy kérhesse az adóhátralékoknak hosszabb idő alatt való lefizetését. Engedelmet kérek, ha már egyszer a pénzügyi kormány megbékül azzal a gondolattal és azzal az eshetőséggel, hogy esetleg később is fizethessék meg az adóhátralékokat, akkor azt gondolom, sokkal helyesebb, ha törvényileg kimondjuk, hogy joga van hosszabb idő alatt a hátralékokat megfizetni, mert az a jóindulat, a mely megvan a pénzügyi kormányban és bizonyára megvan a t. ház minden tagjában, nincs meg minden alantas közegben, a kikkel a népnek dolga van, Mi, a kik ismerjük azokat a nehézségeket, azokat a vexácziókat, a melyeknek a nép ki van téve akkor, mikor bizonyos joga megóvása czéljából kérvényt kell benyújtania, tudjuk, hogy ez a kedvezmény, a mely itt biztosit va van, csak papiroson van meg. A dolog t. i. ugy szokott történni, hogy elmegy a nép a jegyzőhöz és kéri, vegye fel a kérését, hogy az adóhátralékokat később fizethesse meg. A jegyző rendesen kidobja a házából, ha pedig nem dobja ki, díjazást követe], daczára annak, hogy ki van mondva, hogy nem kell díjazás ; bélyegre kell j^énz, és mindenféle vexácziókkal boszantja, ugy hogy a nép, mint sem hogy kitegye magát ilyen vexá.czióknak, inkább kifizeti adóját saját anyagi érdekeinek figyelmen kivül hagyásával. Én egész bizalommal kérem a t. házat és a t. kormányt, hogy ezen szempont figyelembevételével és arra való tekintettel, hogy népünk gazdaság érdekeit megóvjuk és hogy a népet ki ne tegyük a kér vény ezéssel járó zaklatásoknak és a kisebb hivatalnokok vexáeziójának, méltóztassék elfogadni azt a módositványt, a melyet beterjesztek. Módositványom a következő (olvassa) : »Az 1905. évről, valamint az 1906. év első negyedéből származó adó- és illetéktartozások olyan adózóknál, illetve illetékköteleseknél, kiknek egy évi tartozása 200 koronát meg nem halad, három egymás után következő évben félévi részletekben lesznek behajtandók késedelmi kamatok felszámítása nélkül.« Elnök: Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni a beadott módositványt. Várady Károly jegyző (olvassa a módositványt). Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy a t. képviselő ur által beadott módositványhoz hozzászóljak. (Halljuk ! Halljuk !) Én azt hiszem, hogy ez a javaslat a legmeszszebbmenő kedvezményeket állapítja meg, a melyek az adótartozások törlesztésére nézve csak képzelhetők. Mert először felállítja azt az elvet, hogy az 1905-ik évből és a folyó év első negyedéből eredő tartozások két esztendő alatt törlesztessenek. Ez általános elv a nélkül, hogy valakinek e miatt KÉPVÍI. NAPLÓ. 1906—1911. I. KÖTET. valami kérelmet kellene beadnia. (Helyeslés.) Másodszor felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy messzebbmenő és pedig kamatmentes halasztásokat engedélyezhessen. A t. képviselő ur három esztendőre akarja kiterjeszteni ezeket az adófizetési halasztásokat azzal az indokolással, hogy régibb időből eredő hátralékos tartozások is vannak. Ez tökéletesen igy van, t. képviselőház. Fájdalom, az ország igen sok megyéjében annyira felszaporodtak az adóhátralékok, hogy azok külön rendezést igényelnek. De épen mert igy van, nem lehetne apodiktice kimondani, hogy három év alatt kell azokat törleszteni, mert az adórendezéseknél a hátralékokat öt esztendőre menő törlesztésekre kell beosztani, és ha a hátralékok öt esztendő alatt sem törlesztetnének, akkor egyszerűen leírjuk azokat. (Helyeslés.) Méltóztassék figyelembe venni azokat az adórendezési munkálatokat, a hol annyira felszaporodtak a tartozások, hogy lehetetlenség, hogy azokat az illető elbírja. Ott a körülményekhez képest és az illetőnek évi adójával arányban kell a hátralékos tartozásokat öt évre beosztani, a többit pedig törölni szoktuk. (Helyeslés.) Én messzebbmenő kedvezményeket nem hozhatok javaslatba, mint hogy először kérelmüket a felek bélyegmentesen vagy szóbelileg terjeszthetik elő, akár a községi elöljáróságnál, akár az adóhivatalnál, akár a jjénzügyigazgatóságnál. Kijelentettem a bizottsági tárgyalások során és a végrehajtási rendelet is ugy van tartva, hogy a közigazgatási bizottságokat külön felhívtam ezen ügy ellenőrzésére. A végrehajtási rendelet tervezetében utasítottam a pénzügyigazgatóságokat, hogy oly sommás kimutatásokat, a melyekben egyénenként vannak a tartozások feltüntetve, terjeszszenek a közigazgatási bizottság elé, hogy a közigazgatási bizottság egyénenként bírálhassa meg, hogy a méltányosságnak megfelelően járt el a pénzügyigazgatóság ; másodszor j^edig, hogy ellenőrizhesse azt is, hogy indokolatlan kedvezmények és ezáltal visszaélések ne történhessenek. (Helyeslés.) A kisebb adófizetőkre nézve a végrehajtási utasításba nemcsak azt vettem fel, a mi itt fel lett említve, hogy t. i. a végrehajtási törvény szerint foglalás tárgyát nem képező és ez alól kihagyandó adóelemek a végrehajtásnál külön honoráltassanak, hanem a végrehajtási utasításban azokat a mai rendszertől eltérő korlátozásokat vettem fel, hogy valahányszor ingatlan kerülne végrehajtás alá, ez esetről-esetre a pénzügyminiszternek jelentendő be, (Elénk helyeslés.) ugy hogy ezt nem is a közigazgatási bizottság fogja^elrendelni, hanem a miniszternek tartatik fenn. És ott, a hol kis adófizetőkről, mint pl. 20 koronán aluli adófizetőkről van szó, ha ellenük végrehajtást intéznek, ott is jelentessék fel az ok, hogy miért és az utasításban benne van, hogy lehetőleg kíméletesen járjanak el. (Helyeslés.) Méltóztassék elhinni, hogy messzebbmenő intézkedéseket itt tenni nem lehet. Ezeket törvényben megállapítani és Procrustes-ágyat alkal16