Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-9

9. országos ülés 1906 június 2-án, szombaton. 93 sereget, kitegye-e magát és felfogásom szerint őrizkedni fog attól, hogy a nemzettel ily erős ellen­tétbe jusson és azzal ilyen erős küzdelmet foly­tasson. De felfogásomat alkotmányjogi szempontból is támogatva látom. Egész nemzeti küzdelmünk abból indult ki, bogy nem akartuk az adókat meg­szavazni és ezeknek az adóknak a beszedésétől a kormányt eltiltottuk, a megyéket pedig ellen­állásra hívtuk fel. Nem szükséges e tekintetben június 21-iki határozatunkat felolvasni, hiszen mindenkinek emlékezetében van az. Nem szüksé­ges utalnom arra sem, hogy megállapodásunk jogo­sult volt, mert az 1791 : XIX. t.-ez. kifejezetten eltiltja az önkéntes adóknak befizetését. Már most, a mikor ez az eltiltás bekövetkezett, a Fejér­váry-kormány mégis igyekezett az önkéntesen, befizetett adókhoz hozzájutni s ezt akként tette, hogy a megyei határozatok megsemmisítésére hivta fel a főispánokat. A főispánok nagy része nem volt hajlandó erre, tehát elmozdította őket és az u. n. megyefőnököket állított helyükbe s azok viszont a rezisztáló tisztviselőket függesztették fel. Ebből indult ki egész küzdelmünk, az adók kérdéséből. Már most, t. képviselőház, hogy ha mi az 1905. évre visszamenőleg megszavazzuk ezen adó­kat, ez által némiképen elismerjük, hogy azon adók befizetése jogosult volt. Ilyesféle nyilatkozatát a t. kormányelnök urnak szájából is hallottam a függetlenségi párt­körben, a hol annak a felfogásának adott kifeje­zést, hogy az adófizetési kötelezettség egy natu­rális obligáczió. Megvannak az adótörvények, azok alapján kötelezve van mindenki adófizetésre, és csakis azoknak behajtása, illetőleg részéről való érvényesítése van függővé téve az országgyűlés határozatától. T. ház ! Felfogásom szerint ez a vélemény nem alapul törvényeken, nem alapul alkotmányos jogon. Nézetem szerint az adótörvények csak az adóknak miképen való beszedésére vonatkozólag­hozattak, így szól az 1883 : XLIV. t. ez. a köz­adók kezeléséről, egy másik törvény a földadó szabályozásáról stb. stb. Ezekben a törvényekben tehát az ország lakosaira vonatkozólag kötelezett­ség nincsen. Ennek folytán naturális obligáczióról felfogásom szerint beszélni nem is lehet. T. ház ! A Fejérváry-kormány által beszedett adóknak két nagy tömegére vonatkozólag azon­ban különös felfogások uralkodtak. Voltak olyanok, igy az állami tisztviselők, a köztisztviselők, a kik­től erőszakkal vonták le az adót, nem adták ki nekik teljes fizetésüket, hanem csak az adó levo­násával fenmaradt részt. Ezek nem járultak ön­tudatosan, rosszhiszemüleg és szándékosan ahhoz, hogy a Fejérváry-kormányt segélyezzék ebben a kérdésben. Ezekkel szemben tehát nem lehet azt mon­dani, hogy ők öntudatosan, a nemzet tilalma elle­nére tettek szolgáltatásokat a Fejérváry-kormány­nak. Ezekkel szemben tehát jogosult az a felfogás, hogy a tőlük beszedett jutalékok nekik vissza­juttassanak, illetve az 1906. és 1907. év számlájára Írassanak. Viszont nagyon sokan vannak olyanok, a kik április 9-ike után, vagyis akkor, mikor a nem­zet bizalmát biró kormány megalakult, önkéntesen teljesítettek adófizetéseket, még pedig jóhisze­műen, mert tudták, hogy egy olyan országgyűlés fog összeülni, a mely ennek a kormánynak bizal­mat szavaz, ujonezot, adót ad meg. Ezekre vonat­kozólag sem lehetséges a rosszhiszeműségből folyó hátrányok érvényesítése s ezek részére is a befize­tett szolgáltatások az 1906. és 1907. év számlájára könyvelendők el. Tudom, t. képviselőház, hogy erős harcz volna az ellen, hogy az én felfogásom érvényesülhessen. Itt vannak mindjárt a hatalmas budapesti pénz­intézetek, a melyek millióval szolgáltatták az adót a törvénytelen kormánynak. Egy ilyen, az én fel­fogásomnak megfelelő határozatnak az lenne a kö­vetkezménye, hogy a részvényesek között óriási ellenhatás keletkeznék azok ellen, a kik ilyen adó­fizetéseket tettek, ez által a részvényeseket meg­károsították ; kívánnák a hazafiatlan vezetőknek hazafias kapaczitásokkal való kicserélését. Ez rendkívül veszélyes dolog lenne a pénzintézetek vezetőségére és miután pénz és hatalom van ke­zükben, mindent megtennének, hogy ezt az áram­latot elnyomják. Mindazonáltal kötelességemnek tartottam kifejteni és megindokolni itt a ház előtt azt a felfogásomat és felhívni a nemzet és a ház figyelmét arra, hogy egy következő küzdelem alkalmával lehet, hogy ez a felfogás érvényesülni fog, tehát mindenkinek óvakodni kell attól, hogy egy törvénytelen kormánynak adót fizessen. (ügy van ! Ugy van !) A módositvány, a melyet a törvényjavaslathoz indítványozok, a következő (olvassa) : >>Inditványozom, hogy az államháztartás ideig­lenes vitelére vonatkozó törvényjavaslatból az 1905-ik évre és az 1906-ik év első negyedére vonatkozó rendelkezések hagyassanak ki. Hivassék fel a kormány ezen kihagyott részre vonatkozólag uj törvényjavaslat benyújtására, a melynek alap­elvei a következők : 1. Az 1905 ik évben és az 1906-ik év első negyedében mutatkozó hiány öt évre terjedő pótadóval fedeztessék ; 2. az 1906-ik év április 9-ike után az 1905-ik és az 1906-ik év első negyedére szóló adótörlesz­tések czimén teljesített fizetések az 1906-ik és 1907-ik év számlájára könyvelendők el; 3. a köztisztviselők fizetéséből az 1905-ik évre és 1906-ik év első negyedére adó czimén történt levonások az 1906-ik és 1907-ik év szám­lájára könyvelendők el.« Egyebekben a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Elleninditvány nyújtatott be. Az elleninditvány fel fog olvastatni. Hammersberg László jegyző (olvassa Kovács Ernő elleninditványát). Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom