Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-41

28 hl. országos ülés 1905 deczeinber 19-én, kedden. igen messzemenő a hajlandóság. (Igaz ! Ugy van ! a halóidalon.) Ezt megint csak jellemzéséül mondom el a kormány parlamentáris jeUegének, a melyről talán ezentúl ő maga sem fog beszélni, (Derültség.) kellő világításba helyezésére. De ha mindezek, a miket eddig elmondtam, lehetnek az egyéni vélekedésnek dolgai, melyekre ­nézve nem is várhatom azt, hogy azok, a kik más politikai nézeten vannak, mint én, velem minden­ben egyetértsenek, itt van a flagráns törvény­sértésnek ténye, a melylyel szemben hiszem, remélem és kérem, hogy nemcsak azok, a kik ezzel a kormánynyal régóta harczban, szemben állanak, hanem az egész ház egyértelmüleg foglal­jon állást. (Helyeslés.) T. ház ! Az elnapolás történik, ha jól értettem, a jövő évi február végéig. (Felkiáltások : Márczius elsejéig !) Márczius elsejéig. Már pedig az 1867 : X. t.-cz. ezeket mondja : »Minthogy az évi költség­vetésnek országgyülésileg történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapítás s megajánlás nélkül adót kivetni és behajtani nem lehet: oly esetben, midőn ő Felsége az országgyű­lést bármi okból előbb feloszlatja, vagy annak ülé­sét előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befeje­zett számadásak beadása és a jövő évi költségve­tésnek előterjesztése a minisztérium által teljesít­tetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna : az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költség­vetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltat­hassanak.* T. ház ! Ezzel a világos törvényszöveggel szem­ben semmiféle magyarázat nem használhat. (Ugy van!) Világosan meg van mondva : ha ő Felsége az országgyűlést bármely okból előbb napolja el, — a feloszlatásról most nem akarok beszélni, arra is vonatkozik ez a törvényczikk, de most elnapolással van dolgunk — mintsem a szám­adások megvizsgáltattak és a jövő évi költség­vetés megállapittatott: akkor az újból összehívás­nak még ugyanabban az évben és oly időben kell történnie, hogy az országgyűlés ezeknek a felada­toknak megfelelhessen. Nincsenek megvizsgált számadások, nincs megállapítva semmi alakban sem a jövő évi költségvetés, pénzügyi felhatalma­zásnak alakjában sem, mégis az országgyűlés elna­poltatik, elnapoltatik pedig ugy, hogy nem ebben az esztendőbon hivatik össze, hanem összehivatik a jövendő esztendőnek valamelyik napján. Azt hiszem, hogy minden további érvelés e flagráns ténynyel szemben felesleges. (ügy van !) Itt nyíl­tan nemcsak a törvénynek szellemébe, nemcsak az alkotmányosságnak a követelményeibe, de a tör­vénynek a betűjébe is beleütközik a kormánynak az eljárása. Ez a betetőzése ennek a rendszernek, ez logikai folyománya, idáig el kellett jutnia ; hogy idáig jutott, ez egy uj stáczió, a mely kell hogy a képviselőháznak magatartásában is kifejezést nyerjen. És én mindezekből mégsem azt a következte­tést vonom le, a melyet pedig levonni közjogilag jogom volna, hogy mi ezzel az elnapolással szem­ben a rosszul értesült királytól a jobban értesült királyhoz felebbezzünk, világosítsuk fel ő Felségét arról, hogy tanácsosai törvénytelen intézkedést hoztak neki javaslatba és kérjük, követeljük ennek a törvénytelen intézkedésnek visszavoná­sát. Nem, ezt nem javasolom a t. háznak. Nem javasolom pedig azért, mert nem akarom, hogy ez a képviselőház még ezzel a flagráns törvény­sértéssel szemben is bizonyságát adja annak, hogy az alkotmányos faktorok között olyan megegye­zésre, a mely alkotmányunk integritását nem sérti, a mely a nemzeti akarat köteles tekintetbevéte­lének elvébe nem ütközik, (Ugy van! Élénk he­lyeslés a baloldalon.) ilyen megegyezésre kész, ennek nem akar nehézségeket gördíteni az útjába és midőn két eljárás között választhat, azt az eljárást vá­lasztja, a mely teljesen megóvja az alkotmányos elvek integritását, de egyszersmind az itt elszakí­tott tárgyalási fonálnak sua forma, országgyűlés és király között való felvételét meg nem neheziti, hanem elősegíti. (Élénk helyeslés a baloldalon.) En azt hiszem, hogy midőn mi ezt teszszük, ország­világ előtt annak a mérsékletnek adjuk tanújelét, a melyben a legnagyobb erő rejlik, a melyben az az erkölcsi erő rejlik, mely nemcsak az egész nemzetet, de az egész művelt világot is kell hogy meggyőzze a mi igazunkról. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ezektől a szempontoktól indíttatva, a követ­kező határozati javaslatot vagyok bátor ugy a magam, mint elvbarátaim nevében az összes szövet­kezett pártok megbízásából a ház elé terjeszteni: »A képviselőház az országgyűlésnek királyi leirattal történt jelen elnapolását, a mely az 1867: X. t.-cz. világos rendelkezésébe ütközik, törvényellenesnek nyilvánítja, kihirdeti, a főrendi­házzal közölni rendeli; kimondja azonban e tény feletti mély sajnálatát, elitéli a király azon taná­csosainak eljárását, a kik azt javasolták, a kiknek kinevezéséről az országgyűlés egyébiránt a szokott módon még értesítve sem lett, — és csupán azért veszi tudomásul az elnapoló királyi leiratot és alkalmazkodik annak rendelkezéséhez, mert nem akar a törvényhozás két tényezője között olyan helyzetet teremteni, a mely a köztük való alkot­mányos érintkezést nagyon megnehezítené. Egy­úttal azonban a képviselőház tiltakozik az ellen, hogy a nemzeti érdekek gondos szemügyrevétele által sugallt ezen eljárásából a jövőt illetőleg a törvény feltétlenül kötelező erejének, avagy a nemzeti képviselet jogainak hátrányára bármi következtetés vonassék le.« (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Zboray Miklós jegyző: Gr. Tisza István! Gr. Tisza István: T. képviselőház! (Hall­juk ! Halljuk !) Az elnapolásoknak olyan rendsze­rével állunk szemben, a mely a parlamentnek egész életét tisztán üres fikczióvá teszi, minden belső tartalmától megfosztja; (Ugy van ! balfelől. Halljuk ! Halljuk 1) hozzá még a mostani elnapo­lás nemcsak mint ezen rendszere az elnapolások-

Next

/
Oldalképek
Tartalom