Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-40

40. országos ülés 1<J05 október 10-én, kedden. 19 balfelől.) De a házszabályok czimén énuneziáeziót tenni (Igaz! Ugy van.' Nagy zaj balfelől.) és a kérdés lényegét, érdemét illetőleg polémiába bocsátkozni nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! balfelől. Ellenmondás a jobboldalon.) Gr. Tisza István : Az elnök ur iránt mély tisztelettel bátorkodom megjegyezni, hogy a kérdés lényegét nem kivánom érinteni (Zaj a baloldalon ; felkiáltások : Akkor üljön le !) és a kérdés lényegére vonatkozó polémiába nem kivánok bocsátkozni. Tisztán és kizárólag azzal a kérdéssel kivánok három-négy szó keretében foglalkozni, hogy a jelen pillanatban van-e helye tanácskozásnak és határozathozatalnak, igen vagy nem 1 Elnök: Ez nem házszabály. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Gr. Tisza István: Ez, azt hiszem, házszabály. (Zaj a baloldalon.) Egry Béla : Ez nem házszabály ! Elnök: Egy szót sem szólt a házszabályokhoz. ( Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István : Gr. Andrássy Gyula t. barátomnak (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) az az egyetlen állitása, (Zaj balfelől.) a melyre kiterjeszkedtem felszólalásomban, épen erre a kérdésre vonatkozott, a ház tanácskozási rendjére, t. i. arra, hogy most határozathozatalnak helye van-e vagy nincs ? Polónyi Géza ". Melyik szakasz? Gr. Tisza István: Beszédének egyéb részeivel foglalkozni nem kivánok. ( Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) T. ház ! Az erre vonatkozólag felhozott preczedens, igénytelen nézetem szerint, két okból nem lehet irányadó. Először azért nem, mert ebben a tekintetben a helyzet az 1867: X. t.-czikk meghozatala által megváltozott. Mert mig azelőtt pozitív tilalom állott fenn az elnapolásra vonatkozólag, addig a tilalom 1867-ben megszűnt s az elnapolás és feloszlatás csak bizonyos feltételekhez van kötve. (Ellenmondás a baloldalon.) Másodszor azért nem lehet irányadó, mert szemben áll e preczedenssel a háznak 1867 óta folytatott egyforma gyakorlata. Több esetben, (Zaj és ellenmondás a baloldalon.) igy többek közt 1879-ben . . . Polónyi Géza: Szilágyi Dezső ! Gr. Tisza István: ... és 1898-ban — és hogy idézetekkel a t. házat ne fáraszszam, tisztán Szilágyi Dezsőnek 1879-ben tett kijelentését van szerencsém felolvasni. Ö akkor, 1879-ben, az ellenzéki padokról nyilatkozott e kérdésben következőképen, (olvassa:) : »Es mig egyrészről elismerem annak — t. i. az elnapolásnak — azon hatását, hogy ezen országgyűlés a királyi leirat kihirdetése után működését nem folytathatja, azon határozatot nem hozhat, másrészt állitom, hogy az, mint minden aktus, mely a kormány felelőssége alatt jött létre, nyilvános ülésben észrevétel tárgya lehet.« (Nagy zaj balfelől.) Beszéde végén ismétli (olvassa:) : »A ház határozatot nem hozhat és funkciót nem teljesithet.« (Zaj a baloldalon.) Ezt a felfogást valljuk elvbarátaimmal együtt most is, s ennek folytán a ház további tárgyalásaiban és a határozathozatalban nem veszünk részt. (A jobboldalon ülő képviselők elhagyják a termet. Zajos felkiáltások a baloldalon: Menjenek Bécsbe!) Gr. Batthyány Tivadar: A Mandola-párt tagjai kivonulnak! Elnök ; T. ház ! Gróf Tisza István képviselő ur a házszabály rendelkezéseit nem tartotta szeme előtt mostani felszólalásában. Hogy én nem vontam meg tőle a szót, azt csak azért tettem, mert azt hittem, hogy indokolásképen terjeszti elő azokat, a mik tulaj donkép nem indokolást képeztek, hanem valóságos polémiát egyfelől gr. Andrássy Gyulával, másfelől pedig a háznak már elfoglalt álláspontjával szemben. Ezt megtehette volna .a vita során, azonban a házszabályokhoz való hozzászólás czimén neki polémiába bocsátkozni nem lett volna szabad. Ezt az elnöki székből kötelességszerűen ki kell jelentenem. (Elénk helyeslés a baloldalon és a közéfen.) Posgay Miklós jegyző : Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: Habár teljes egészében méltányolni tudom azt a magasröptű tiltakozást, a mit az imént hallottunk gr. Andrássy Gyula igen t. képviselő úrtól, mégis bátor vagyok kijelenteni, hogy ahhoz a tiltakozáshoz hozzá nem járulok, hanem megismétlem amaz indítványomat, a melyet már szeptember 15-én bátor voltam a t. képviselőház előtt megtenni, hogy t. i. az elnapolást ne vegye tudomásul a törvényhozás, hanem maradjon ezentúl is együtt. Indokoltam akkor is, indokolom ma is néhány szóval ezt a javaslatomat. Bebizonyult, hogy Bécs a mi tiltakozásunkra nem ad semmit. Hiszen minden egyes elnapolás alkalmával hallottunk mi itt a hazafiúi érzéstől, a haza iránt való szeretettől, az alkotmány iránt való ragaszkodástól sugalt gyönyörű tiltakozásokat, és e gyönyörű tiltakozásoknak eredménye ma az, hogy a császárnak kirendeltjei, a császárnak a magyar nép adófilléreiből évi 24.000 koronával fizetett ügynökei (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) annyira megvetik a magyar parlamentet, hogy még arra sem tartják érdemesnek, hogy eljöjjenek ide és személyesen vállalják a felelősséget azon törvénytelen elnapolásért, a melyet ismételten megcselekedni merészeltek. Rátkay László : Nagyon igaza van! A királyhűség haldoklik ebben az országban ! (Mozgás balfelöl.) Mezőfi Vilmos : A kik megfordultak a magyar nép körében — és én sokat fordultam meg az utóbbi időben, mert kötelességemnek tartottam a népet felvilágosítani arról a szomorú törekvésről, mely Bécsből kiindul és melynek végczélja, én ebben nem kételkedem, nem más, mint Magyarországnak teljes és tökéletes bekebelezése és tartományi rangra való sülyesztése ; (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) mondom, a ki megfordul a magyar nép körében, az azt a hangulatot tapasztalja, hogy bár. tisztelettel vannak a nemzeti ellentállásra szövetkezett egyesült ellenzék törekvései iránt, 3*