Képviselőházi napló, 1905. II. kötet • 1905. szeptember 15–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-39

39. országos ülés 1905 szeptember 15-én, pénteken. 7 telenséget, azt a jogbitorlást, hogy a hozzánk intézett üzenetet a képviselőháznak adott válaszként tekintsük. (Lelkes éljenzés és taps balfelől.) Époly kevéssé fogadhatjuk el, hogy ő Felsége a király válaszát az országgyűléssel a miniszterelnökhöz intézett kézirat utján tudassa. Bocsánatot kérek, az alkotmányos faktorok közötti érintkezésnek megvannak a mi közjogunkban és történetünkben hagyományos formái, a melyek ez alkotmányos faktorok állásának kölcsönös megbecsülését jelképezik. Ezektől a formáktól való eltérés szándékát mi nem is szupponálhatjuk ő Felségénél és ezért ő Felségének alkotmánytisztelete iránti bizalmunk tiltja, hogy a miniszterelnökhöz intézett kéziratot a képviselőháznak adott válaszként tekintsük. (Hosszantartó, szűnni nem akaró élénk éljenzés és taps a baloldalon és a középen.) B. Fejérváry Géza miniszterelnök: Az én felfogásom szerint,. . . Markos Gyula: Mely a kaszárnyában született. (Nagy zaj.) B. Fejérváry Géza miniszterelnök: ... a mely a régi szokásokon és hagyományokon alapul, (Derültség balfelől.) ő Felsége legfelsőbb leiratának felolvasásával az ülést fel kellett volna oszlatni. A t. elnök ur azonban megengedvén azt, hogy Kossuth Ferencz képviselő ur azonnal felszólaljon, természetesen én nem ugrottam mindjárt fel, hogy elszaladjak, (Derültség balfelől. Zaj.) hanem a t. képviselő urnak megkezdett felszólalását meghallgattam . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! B. Fejérváry Géza miniszterelnök: ... és igy kötelességemmé vált visszautasítani — ugy a mint ezt tettem is, — a képviselő ur felszólalásában előhozottakat, (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) de egy betűvel sem beszéltem többet ennél a visszautasitásnál. Ha tehát gr. Apponyi Albert t. képviselő ur azt mondja, hogy igen örül annak, hogy ón érdemleges tárgyalásokba bocsátkoztam, nagyon téved. (Élénk derültség a baloldalon. Elnök csenget.) És most kijelentem, hogy ezek után a kormánynak többé itt helye nincs és távozik. (Nagy zaj a baloldalon és a középen. A kormány tagjai eltávoznak az ülésteremből. Felkiáltások a baloldalon : Abczug ! Ki velük !) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Gr. Tisza István képviselő ur szavai értelmének helyreállítása végett szót kérvén, én neki a szót megadom. (Nagy zaj.) Gr. Tisza István : T. képviselőház! Szavaim értelmének helyreállítása czimén kértem és kaptam szót a ház t. elnökétől. (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert t. képviselőtársain ugy fogta fel felszólalásomat, mintha én az elnapolás vagy feloszlatás tényét ki akarnám vonni a parlamentáris ellenőrzés és bírálat alól. Ebben t. képviselőtársam téved, mert vele egyetértőleg én is azt tartom, hogy ugy az elnapolás, mint a feloszlatás, valamint a korona, vagy a király minden más közjogi ténye felelős tanácsosainak felelőssége alatt történik, a kik azért felelősségre vonhatók. . . (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Polónyi Géza : Megszöktek. Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Tisza István : . . . a kikkel szemben a bírálat, esetleg a rosszalás és helytelenítés kijelentései és határozatai meghozhatók a nélkül, hogy ez bármi tekintetben is rovására esnék a király felkent személye iránti köteles lojalitásnak és tiszteletnek. A nézeteltérés közöttünk csak abban van, hogy nézetem szerint a kormány ellen irányuló ez a bírálat csak az újból összeült, az újból megnyitott házban eszközölhető, (Zajos ellenmondások a baloldalon.) Polónyi Géza: És ha azt megint feloszlatják, akkor mit csinál ? (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Tisza István: Ha a t. képviselő ur itt a magyar parlament praxisára hivatkozik, akkor — (Zaj a baloldalon. Felkiáltások : Ez már beszéd I Elnök csenget.) engedelmet kérek, én először is nézetemet fejtem ki és nem beszéltem a magyar képviselőház praxisáról, — abban igenis igazat kell adnom t. képviselőtársamnak, hogy az eddigi praxis az volt. . . (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház ! Gr. Tisza István : ... hogy felszólalásoknak ilyenkor még van helye, de számtalan eset igazolja — nincsenek ugyan előttem a naplók, de bárki meggyőződhetik róla — hogy pártkülönbség nélkül Polónyi Géza képviselő úrtól kezdve mindenki hangsúlyozta, hogy határozat magátólértetőleg többé nem hozható. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Polónyi Géza : Ezt sohasem mondtam ! Gr. Tisza István : Ezeket kívántam megjegyezni ! (Elénk helyeslés a jobboldalon. Gr. Tisza István és nyomában a jobboldal kivonul a teremből. Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások : Szöknek! Csak menjenek! Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak. Rakovszky István képviselő urat illeti a szó! Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk I Halljuk!) Ezen szomorú időkben mégis van egy örvendetes jelenség és ez az, hogy most már egészen világossá vált, hogy a t. szabadelvüpárt valóban nem támogatja a Fejérvárykormányt. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Polczner Jenő : Egymás után futnak ! Rakovszky István : Itt is beigazolódott, hogy minden rossz dolognak van jó oldala is. Beigazolást nyert minden kétséget kizárólag az az igazság, hogy ezek az urak a kormánynyal valóban semmi közösségben sincsenek. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azért kértem szót, hogy állást foglaljak gr. Tisza István és b. Fejérváry Géza felszólalásaival szemben. Az a kérdés, hogy legfelsőbb királyi leirat felolvasása után szót kérhet-e még valaki