Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-13
13. országos ülés 1905 április 13-án, csütörtökön. n Ugy van! a középen és a baloldalon.) Mert nem a nemzet tartja őket itt és nem annak bizalma, hanem valami más. (Igaz! TJgy van! a középen és a baloldalon.) De a mint mondottam, politikai indokokból szemet hunynánk erre, addig a meddig — nem a végletekig, de szemet hunynánk. De ezek a kormányzó férfiak a mai kabinet, a hatalmat is gyakorolják. Nem szenvedőlegesen ül itt ez a kormány, habár talán szenved is, nem passzivitásból él és laborál, hanem folytonosan dolgozik. (Igaz! TJgy van a baloldalon.) Hock János: Nevezi ki a bárókat! (Zaj a baloldalon és a középen. Halljuk! Halljuk!) Eötvös Károly: És jutalmakat, kitüntetéseket, czimeket osztogat, szerződéseket kiterjeszt, prolongál, meghosszabbit, nemesit, bárósit, (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) jogokat öregbit és a nyugdijakat korrigálja. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Megragadom az alkalmat, bár nem szivesen teszem, mert egyénileg nem természetem, csak istenadta kötelességem és tisztem hozza magával; (Halljuk! Halljuk !) megragadom az alkalmat, hogy kérdést intézzek a t. miniszterelnök úrhoz az iránt, hogy igaz-e az, a mi az én értesülésem, jóhiszemű, komoly férfi részéről hallottam, hogy Perczel Dezső képviselő ur miniszteri rendes nyugdiját, a mely eddig 8000 koronát tett, azóta, hogy a november 18-iki és deczember 13 iki események történtek, sőt azóta, hogy a nemzet a maga bizalmát vezető férfiai iránt megmutatta, illetőleg megvonta, azóta Perczel Dezső miniszter nyugdija felemeltetett 8000 koronáról 15.360 koronára? (Nagy zaj és mozgás a baloldalon és a középen. Felkiáltások balról: Ez disznóság! Gyalázat! Gazság !) Giay Lajos: Vérdijat adott neki a miniszterelnök ! (Nagy zaj és mozgás a baloldalon és a középen.) Gulner Gyula: Nem lehet ez igaz! (Folytonos zaj balról. Az elnök csenget.) Oiay Lajos: Az állami számszék elnöke megtagadta a felvilágosítást! Ez disznóság! (Egy hang a baloldalon: Nem lehet az így!) Pedig ugy van, én néztem meg a számokat! (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Gyalázat! Yérdijat adnak a hóhérnak! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Felkiáltások a baloldalon: Vérdijat adtak neki! Ez gyalázat!) Gulner Gyula: Nem lehet az igaz! (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Eötvös Károly: Bővebb meggyőződést nem szerezhettem magamnak, de azt közölték velem komoly és teljesen megbízható férfiú részéről. a ki a dologban jól értesült, hogy ez az ügy a belügyminiszter urnái, a ki egyúttal a t. miniszterelnök ur, folyó évi 2632. elnöki szám alatt nyert elintézést. És (Nagy mozgás és zaj a baloldalon. Felkiáltások balról: Mit szól ehhez ? Igaz ez ?) azt közölték, hogy a pénzügyigazgatóságnál folyó évi 2365. elnöki szám alatt van ez a dolog és a már felemelt nyugdíjról, illetőleg annak esedékes részletéről szóló nyugtatvány is. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon. Felkiáltások bal felől: Igaz ez ?) Oiay Lajos: Április elsejéről! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Mezőfi Vilmos: A nép éhezik és kivándorol és így dobják ki a nép adófilléreiből gyűlt ezreket! (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget). Kubik Béla: Felosztják talán maguk között az ország pénzét! (Nagy zaj a baloldalon.) Oiay Lajos: Vérdíj a hóhérnak! (Nagy zaj a baloldalon és a középen.) Mezőfi Vilmos: A nép adófilléreit miniszteri nyugdijakra adják! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk a közéjjen) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Eötvös Károly: T. képviselőház! Ez a kormán jnak egy oljan ténye, a milyenhez hasonlóról én nem hallottam. És épen most történik ez, a mikor az országgyűlés ezen kérdéseket tárgyalja és épen azon férfiúval történik ez a közigazgatást és kormányzati eljárás . . . Gulner Gyufa: Nyílt provokálása a nemzetnek ! Eötvös Károly:... és a kérdésnek ilyen természetű elintézése, a ki a nemzet ellen vétett, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) De nem folytatom ezt, t. képviselőház, mert be kell várnom a kérdésre adandó feleletet. Meglehet, hogy a kérdés a maga egyszerűségében talán elkülöníthető attól, a melyet most tárgyalunk, és a melyre az én indítványom vonatkozik. De ezt azért hoztam fel, hogy jellemezzem, minő eljárást követ most is az a kormány, a melytől a nemzet bizalmát teljesen megvonta egy olyan választáson, melyet ők maguk ledér büszkeséggel idéztek elő, és a mely kormány a bizalomtól teljesen megfosztva, hónapok óta — január 26. óta, tehát majdnem egy negyed éve — itt ül és pedig nem szerényen és passzív magatartást tanúsítva, hanem hatalmát gyakorolva, titkon még olyan irányban is, a mely iránynyal a nemzet megnyilatkozásából származott ez a törvényhozási többség egyet nem érthet. Ilyen körülmények között egész természetes és indokolt, hogy mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az az idő minél előbb bekövetkezzék, a mikor ők a nemzet bizalmának megfelelő államférfiaknak adják át helyüket. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha tehát későn történt is ezen indítványbeadása, még mindig idejében, sőt még mindig korán történt, ha egyik czélja az is, hogy végre
