Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-12
12. országos ülés 1905 április 12-én, szerdán. 05 ismételt alkalommal a cselekvőkkel és cselekményekkel való teljes egyetértését nyilvánította és a ki szintén köztudat szerint e merényletre a cselekvőket rábírta. (Igaz! Ugy van! a baloldalán. Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Felbujtotta!) A november 18-iki merényletben való részességét egyébként maga a napló is teljesen bizonyítja. Súlyos felelősség terheli Nyíri Sándor honvédelmi minisztert is, a ki a karhatalmi erőkül szolgáló egyéneket a csendőrség ós a honvédség állományából az elnök és a háznagy rendelkezésére bocsátotta, noha valószínűleg nyíltan tudta, hogy az egyének mi czélra fognak felhasználtatni. A képviselőház elnöke, s háznagya képviselők ; elnöki és háznagyi tisztük válhatatlanul összefügg képviselői minőségükkel. A mit tettek, e minőségükben tették, azért őket a bíróságok utján való felelősségrevonástól mentelmi joguk megvédi. A mit tettek, s a miként részben a naplót és jegyzőkönyvet megszerkesztették, ez ugyan a büntetőtörvények rendelkezéseibe súlyosan ütközik, de a törvényhozás méltósága és tekintélye, s egyúttal függetlensége még sem engedi, hogy rájuk nézve a mentelmi jog idevonatkozó különös törvény hiányában nem létezőnek tekintessék. Gróf Tisza István és Nyiri Sándor miniszterek feleló'sségrevonását világosan szabályozzák a törvények, s alaki törvényes ok nincs is, mely az illetékes bíróság elé állításukat akadályozná. Azonban kétségtelen, hogy ők az alkotmányszegő cselekményekben csak részesek és cselekvőknek csak másodsorban, s nem elsősorban tekintendők, minthogy a házelnök és a háznagy elhatározása és cselekvése nélkül az alkotmányszeges ily alakban létre nem jöhetett. Az alkotmányszegés részleteinek ezen ténybeli és jogi állapotában tehát a két miniszter vád alá helyezését sem indítványozhatjuk. Azonban a mentelmi jog nem feltétlen, s a képviselői minőségben kimondott szóért, s elkövetett cselekményért csak a királyi hatalom, s az állami bíróságok és hatóságok beavatkozása ellen nyújt menedéket, de érintetlenül, s épségben hagyja magának a képviselőháznak biráló és itélő jogát. E jog csak ugy sújthat, mint fel is menthet. Ebben az esetben sújtó ítéletre van szükség. A mit a képviselőházi elnök cselekedett, arra nincs példa a törvényhozótestületek történetében. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az elnököt a nemzet választottainak közbizalma emeli magas tisztségére azért, hogy a tanácskozások rendjét biztosítsa, a házszabályok szentségét minden irányból jöhető támadás ellen megvédje, s ekként a törvények alkotásának módját szabadnak, alkotmányosnak ós tisztának megőrizze. Az elnök a nemzet legelső választott tisztviselője, s a nemzet akaratából a legmagasabb méltóság. Perczel Dezső elnök minderről megfeledkezett és I KTÉPVH. NAPLÓ. 1905—1910. I. KÖTET. elvakult kormányférfiakkal, a másokkal is összejátszva és szövetkezve, megsértette a törvényeket.« (Elénk helyeslés és éljenzés balfelöl és a középen.) Elnök (csenget); T. ház! következik most a napirend harmadik pontja: a gazdasági bizottság kétrendbeli jelentésének tárgyalása. Az első szól a képviselőháznak 1905. évi február, márczius, április és május havi költségvetéséről. (írom. 7) Dániel László, a gazdasági bizottság előadója: T. ház! Mielőtt a gazdasági bizottság által előterjesztett februári, márcziusi, áprilisi és május havi költségvetések részletezésébe bocsátkoznám, tiszteletteljesen megemlítem azt, hogy e költségvetések az eddigi szokástól eltérően nem egész esztendőre lettek egybeállítva és a háznak bemutatva, hanem havonként. Havonként azért, mert egyrészt ez évre országos költségvetés megszavazva nem lévén, abba a ház költségvetése beleilleszthető nem volt, másrészt, mert a házszabályok 298. szakasza határozottan ugy rendelkezik, hogy a képviselőháznak költségvetése havonként mutatandó be a gazdasági bizottság által a képviselőháznak. Ennek előrebocsátása után bátorkodom a költségvetést a következőkben ismertetni. Február hóra a rendes kiadások felosztanak két részre: a személyi járandóságokra és a dologi kiadásokra. Személyi járadóságok a következők: 1. Képviselők tiszteletdija és lakpénze 729.600 K 2. Választott tisztviselők illetményei 19.000 » 3. Hivatalnokok és szolgák illetményei 45,340 » 4. 1893. évi VI. t.-cz. értelmében felmerülhető kiadásokra .... 1.000 » 5. Bérek 2.738 » 6. Ruhailletmények ....... — » 7. Dijnokok illetménye 3.274 » 8. Jutalmak és segélyek 667 » Összesen 798.019 K Bátor vagyok itt felemlíteni, hogy ide sajtóhiba csúszott bele, mert az egész összeg itt nem 798.019 K-át, hanem 801,619 K-át tesz ki. A dologi kiadások a következők: 1. Nyomdai költségekre .... 5.834 K 2. Könyvtár gyarapítására . . . 1.000 » 3. Könyvek bekötésére 250 » 4. 1861. év előtti iratok gyűjtésére 850 » 5. Irodai és háztartási kiadásokra 4.167 » 6. Tűzoltói szolgálatra 1.083-30 » 7. Szolgák ruházatára 1.834 » 8. Épület fentartására építési alapnak .__. 9 ,334 » Összesen 24.352'30K. A rendkívüli kiadások közé fölvétetett mint átmeneti kiadás az országgyűlési gyorsírók kártalanítási segélye 1455 K-val, a mely összeg a múlt országgyűlés egy határozatán alapszik. A február havi összes kiadásak összege 827.426 K 30 fillér, A márczius havi kimutatásban
