Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-32

32. országos ülés 1905 május 30-án, kedden. 381 Felemiitette Hieronymi miniszter ur, hogy gróf Károlyi Sándornak a mezőgazdaság részére nyílj tandó rekompenzácziói közül csak kettővel, t. i. a tarifapolitikával és adóreformmal érde­mes foglalkozni. Mert a többiek azok oly csekélységek, hogy azokról szólni sem érdemes. Épen egy közheszólásomra, hogy hiszen szövet­kezetekről is beszélt gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam, csak azzal válaszolt, hogy azok nem tartoznak a külön vámterület kérdésé­hez. Hiszen igaz, hogy oda nem tartoznak, de a mikor a rekompenzácziókat tárgyaljuk, a melye­ket esetleg a mezőgazdaságnak nyújtani akarunk, az esetben, hogy ha válságba vagy kedvezőt­lenebb gazdasági helyzetbe kerülne, az önálló vámtarifa esetén, akkor igenis foglalkoznunk kell a szövetkezetekkel is, mert azok fogják a termelést olcsóbbá tenni és azok fogják az értékesítést biztosítani. Én még azokhoz, a miket gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam felhozott, rekompenzáczióként hozzáfűzném a helyes telepí­tési politikát is. (Igaz! Ugy van! a halóidalon.) Még pedig épen egy olyan irányú telepítést, a mint azt annak idején miniszter korában Darányi Ignácz t. képviselőtársam tervezte a középbirtokos osztálynak regenerálása szempont­jából. (Helyeslés a baloldalon.) Ezekre a kérdésekre nem akarok most részletesen kiterjeszkedni. Lesz alkalmam ezt annak idején, esetleg a bizottsági jelentés tárgyalása alkalmával megtenni. Csak hang­súlyozni kívánom, hogy mi sohasem kívántuk máról holnapra a teljes önálló berendezkedés behozatalát, hanem mindig egy bizonyos át­menetet kívántunk és most már minden oldalról tapasztalhatjuk, hogy az lesz hangoztatva, hogy ha esetleg a mezőgazdaságra ebből hátrány háramlanék, akkor szívesen adnánk ezért, sőt kötelessége is adni a törvényhozásnak rekompen­zácziót. (Helyeslés a baloldalon.) Egyáltalában az önálló vámterület kérdésé­nél nagyon bajos a statisztikai adatok alapján elindulni. Mert a mi statisztikai adataink meg­bízhatatlanok és nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen nagy eltolásokat fog épen az önálló vám­terület a statisztikai adatok terén eredményezni. Most tehát a mai közös vámterület statisztikai adataiból az esetleges önálló gazdasági béren dezkedésre következtetni, úgyszólván lehetetlen­ség. Az önálló vámterületet meg kell csinálni és pedig jól meg kell csinálni, és akkor meg fogjuk látni, hogy kereskedelmünk, a melyet mindig azzal vádolunk, hogy nem elég nemzeti, hogy csak bizományosa Ausztriának és Bécsnek, nemzeti lesz, lesz nemzeti iparunk és lesz nem­Hitelesitették ; Szász Zsombor s. k. naplőbiráló-'t zeti virágzó mezőgazdaságunk is. (Helyeslés a baloldalon.) A mint már említettem beszédem elején, a miniszterelnök ur azon fenyegetése között, hogy az önálló berendezkedés esetén egy pár hónap múlva njugtalanság lesz az országban, és a kereskedelemügyi miniszter ur azon tegnapi ki­jelentése közt, hogy kifogyunk az időből és majd egyáltalában nem tudunk gazdaságilag beren­dezkedni, egy bizonyos kapcsolatot látok. A miniszterelnök ur t. i. ismét taktikázik, trükkök­kel dolgozik, mint egész kormányzata alatt; pedig beláthatná, hogy a sikerek órái számára elmultak; nála egyik sikertelenség a másikat követi, úgyszólván a balsors üldözi, tehát ne kösse nemzetünk, hazánk, országunk sorsát az ő balsorsához, (Igaz! Ugy van! bal felől) hanem azt a befolyást, a melyet ma még ugyan törvény­telenül élvez, használja fel arra, hogy a nemzetet és uralkodóját mielőbb kibékítse, mert ha így folytatja, akkor látszólagos töviskoronájából, a melyet ma visel, sohasem terem többé politikai babér, sőt még a nemzet is ki fogja őt politikai­lag közösiieni, a késő unokák pedig átkozni fogják nevét. Elfogadom Kossuth Ferencz t. képviselőtársam indítványát. (Elénk helyeslés és taps balfelöl. A szónokot számosan üdvözlik). Elnök: T. ház! Az ülés elején azt határozta el a t. ház, hogy gr. Keglevich István temeté­sére való tekintettel egy órakor szakítsuk félbe tanácskozásunkat. Minthogy értesülésem szerint Polónyi képviselő ur hosszabban akar szólni a kérdéshez és őt egy órakor szónoklatában meg­szakítani nem lehetne, javaslom, hogy mivel már félegy van, szakítsuk most félbe tanácskozá­sunkat és annak folytatását tűzzük ki a leg­közelebbi ülésre. (Helyeslés.) Ha ezt méltóz­tatnak elfogadni, akkor ezt határozatképen kimondom. Bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a kép­viselőház holnap, szerdán, május 31-én 10 óra­kor tartsa legközelebbi ülését, s ennek napirend­jére tűzze ki elsősorban az elnöki előterjesz­tések és irományok bemutatását, másodszor az indítvány- és az interpeilácziós-könyv felolvasá­sát, harmadszor Kossuth Ferencz képviselő ur indítványának folytatólagos tárgyalását, negyed­szer, ha még idő lesz, a kérvények első sorjegy­zókét. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzá­járulni ? (Igen!) A napirendet tehát ilyen érte­lemben megállapítottnak jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 12 óra 30 percekor.) Ráth Endre s. k. ígi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom