Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-30
30. országos ülés 1905 május 27-én, szombaton. 333 viselő ur interpellácziót jegyzett be a miniszterelnökhöz mint belügyminiszterhez, a kivándorlási ügynökök meghatalmazásának megszüntetése tárgyában. Továbbá 1905 május 27-én: Hodzsa Milán képviselő ur a miniszterelnök mint belügyminiszterhez az 1898 február 23-án kelt 766. elnöki szám alatt kiadott miniszteri rendelettel való visszaélés tárgyában, Elnök: Az interpelláeziókra a ház határozata értelmében félkettőkor térne át a ház; azt hiszem azonban, hogy ha a napirend előbb letárgyaltainak, akkor közvetlenül a napirend letárgyalása után térhetünk át az interpelláeziókra. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni e javaslatomhoz? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend szerint a kérvények első sorjegyzékének (írom. 60) tárgyalása. Szakáts Zoltán jegyző (olvassa): Heves vármegye és Somogy vármegye feliratai, a melyekben ősi alkotmányunk védelmében kitartásra kérik a képviselőházat és a képviselőház többsége iránti bizalmukat fejezik ki. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Pap Zoltán előadó: T. ház! A kérvényi bizottság nevében egy kérvényt kell az igen t. házzal megismertetnem; egy kérvényt, a melynek tartalma, mielőtt az a ház elé került volna, bejárta az országot. Ezen előttünk fekvő kérvényhez, a melyben Heves vármegye ősi alkotmányunk védelmében kitartásra kéri a képviselőházat és a képviselőház többsége iránt bizalmát fejezi ki, egy hónapi időközben Somogy vármegye közönségének ugyanezen tárgyú kérvénye csatlakozott. (Éljenzés a baloldalon.) Most foglalkoznak e kórvények tárgyával, a mint arról a hírlapokban értesülhettünk, a többi vármegyék, és azt hiszem, hogy még nem lesz befejezve az alkotmány védelmében megkezdett és folytatandó küzdelmünk, a midőn minden vármegye fogja ebben a kérdésben szavát hallatni és hasonló tartalmú kérvénynyel fog a képviselőházhoz járulni, mint Heves és Somogy vármegyék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! Mielőtt a két kérvénynek ismertetésére áttérnék, engedelmét kérem a t. háznak arra, hogy magunkról, a kérvényi bizottságról is szóljak egy pár szót. (Halljuk! HalljuJc! halról.) Nem kutatom a múltnak eljárását, talán a helyzettel élnék vissza. Azonban midőn ősi alkotmányunk védelmére hiv fel bennünket két vármegye a jelen alkalommal, akkor minden talpalattnyi teret ebben az országban ugy tekintek, mint alkalmas helyet arra, hogy az alkotmány védelmében helyünket elfoglaljuk. A kérvényi bizottság is nem abból a szempontból indul ki, hogy illuzóriussá tegye az állampolgároknak és társadalmi tagozatoknnk azt az alkotmánybiztosította jogát, hogy kérvényezéssel fordulhatnak gondolataikkal, panaszaikkal, vágyaikkal az országgyűléshez, hanem ugy fogja fel a kérvényi bizottság az állampolgároknak és társadalmi tagozatoknak ezt a jogát, hogy a kérvényezési jog egyszersmind az alkotmánynak egyik integráns részét is képezi. (Helyeslés a baloldalon.) Mert vagy van alkotmány a maga egészében és teljességében, vagy nincs. Mihelyest az alkotmány ellen támadás intéztetik és annak csak egy kis része sértetik meg, akkor már tulajdonképen megsértetett maga az egész alkotmány. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Tehát a kérvényezési bizottság nemcsak közvetítőnek akar vállalkozni, — mint a hogy egyes kérvények ismertetésénél lesz szerencsém előadni — hanem önálló hatáskörrel maga akar intézkedni érdemlegesen egyes tárgyak elintézében. (Helyeslés balról.) T. képviselőház! Azt mondtam, hogy a maga egészében az alkotmánynak egésznek is kell maradnia. Az én szerény felfogásom szerint az alkotmány olyanformán hat az állampolgárokra, mint hívőkre a vallás. íme, itt van a római katholikus vallás, a melynek dogmái vannak. Maga az egész vallás azt tanítja, hogy vagy hiszed az egész vallást a maga teljességében, vagy nem hiszed, mert ha tetszésedre bizom, hogy választhatsz, mit hiszel a vallásból és mit tagadsz meg, akkor reformáczió előtt állunk és a vallást megreformáltuk s az többé nem az, a mit megreformáltunk, hanem egy uj valami. Itt van maga a reformáczió. Luther mondotta, hogy a katholikus valbäsnak szerinte kinövései vannak azért, mert azt tartotta, hogy a kenyérben vagy ostyában és borban Krisztus felette vagy alatta, de mindenesetre benne van. Kálvin csak annyiban tér el ettől a reformáczióban, hogy szerinte Krisztus nincs benne, sem alatta, sem felette, csak jelképét képezi Krisztus testének és vérének. Tovább folytathatnám ezt a hasonlatot, t. képviselőház, de nem akarok visszaélni a t, ház türelmével. Az alkotmánybiztositékokról — mert hiszen maga a kérvényezési jog is alkotmánybiztositék volna — e helyen annál kevésbbé szólok és akarok szólni, mert hiszen az alkotmánybiztositékot ép ugy nem akczeptálom és nem fogadom el, mint a hogy nem laknám abban a házban, a melyet gerendákkal kell megtámasztani. Az alkotmánybiztositék maga az alkotmány lényege. Vagy jó az a ház, a melyben lakom és akkor nincs szükség gerendákra, vagy nem jó és akkor le kell bontani és ujat kell építeni. A mi történelmünk is ugy fogta fel ősi alkotmányunkat, mindenkor azon a nyomon és csapáson járt, mint az angol alkotmány; nevezetesen, hogy ha az alkotmány egy kis részében is meg van tárnádra, akkor meg kell védelmezni az egészet. Sajnos, talán a világ egyetlen parlamentáris, népképviseletre lefektetett országa nem tud papiroson annyi alkotmányérzéket felmutatni, mint a magyar, s mégis a magyar legkevésbbé tudta megvalósítani alkotmányát. Mint azok, a kik vele egy csapáson, egy nyomon indultak az alkot-