Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-29

314 29. országos ülés 1905 május 26-án, pénteken. bizottság a maga jegyzőjét és az ügy előadóját Egry Bélát jelölte. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ezen bejelentés alapján kimondha­tom, hogy Miháli Tivadar képviselő mandátuma ügyében a vizsgálattal Egry Béla bizatik meg. Egyszersmind a házszabályok 81. §-a értelmében a nevezett képviselő ur a ház szine előtt esküt tenni tartozik. Felkérem tehát Egry Béla kép­viselő urat, hogy az esküt tegye le, Okolicsányi László jegyző urat pedig, hogy az eskümintát olvassa fel. Okolicsányi László jegyző (olvassa az eskü­mintát. Egry Béla, leteszi az esküt, mit a ház tagjai állva hallgatnak meg). Eln&k: Darányi Ferencz képviselő ur men­telmi joga megsértése czimén kivan bejelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ferencz: T. ház! Velem is meg­történt az, a miről már több képviselőtársam panaszt emelt a képviselőház szine előtt, hogy t. i. a rendőrség, mielőtt a háztól kikért volna, s mielőtt a ház engem mint képviselőt kiadott volna, január 2-án kelt idézéssel maga elé idé­zett a deczember 13-án történtek miatt. Történt azonban egyéb is, a mely ténye a rendőrségnek még sokkal ílagránsabban feltünteti, hogy a rendőrség eljárása a mentelmi jogot sérti, s a mi bizonyítja azt, hogy azon eljárásnak, a me­lyet a rendőrség több képviselő ellen megindí­tott, nem volt az a czélja, a mely kell hogy czélját képezze minden büntető eljárásnak, neve­zetesen a közrendnek megvédése és helyreállí­tása, hanem a rendőrség ezen eljárásának czélja és jellege közönséges politikai zaklatás volt. Én ugyanis akkor a kihallgatást foganato­sító rendőrtisztviselőt figyelmeztettem arra, hogy nincs jogában a deczember 13-án történtek tár­gyában hozzám kérdést intézni, mert ahhoz, a mi a házban történt, a rendőrségnek semmi köze; ha azonban az elvet itt félreteszszük, akkor kívánom, hogy ez az ügy a maga egészében mint büntető ügy tärgyaltasaék, tehát a nyomo­zás már kezdettől fogva ilyen irányban fogana­tosittassók. Ez alapon azután kívánom, hogy a büntetőtörvénykönyv 173. §-a értelmében és annak alapján az eljárás izgatás büntette miatt gr. Tisza István miniszterelnök és Perczel Dezső volt házelnök ellen is kiterjesztessék. Ha a rend­őrség ennek eleget tesz és így a mentelmi jogot általában félreteszszük, hajlandó vagyok magamat az eljárásnak alávetni, addig azonban érdemle­ges nyilatkozatot nem teszek. A rendőrtisztviselő ezen kérelem teljesíté­sét megtagadta, sőt megtagadta ezen kérelmem jegyzőkönyvbe vételét is és ezzel még jobban kidomborodott, hogy ennek az egész eljárásnak nem az volt a czélja, hogy a rendőrség a köz­érdek szempontjából eljárjon, hanem tisztán politikai zaklatás volt az eljárás czélja. Ez veze­tett engem arra, hogy mentelmi jogom meg­sértését a t. háznak bejelentsem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A házszabályok 188. §-aértelmében Darányi Ferencz képviselő ur mentelmi ügye tárgyalás és jelentéstétel végett a mentelmi bizottságnak adatik ki. Következik napirend szerint a mentelmi bizottság jelentése, és pedig először Hodzsa Milán képviselő mentelmi ügyében. Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Bocsánatot kérek, most nem lehet. A mikor már egy más tárgyra tértünk át és annak tárgyalásához fogtunk, a házszabályokhoz szólni nem lehet. Méltóztassék bevárni ennek letárgyalását, és akkor méltóztassék a ház­szabályokhoz szólni. Következik tehát a mentelmi bizottság jelentése (Írom 37) Hodzsa Milán mentelmi ügyében. Az első szó az előadót illeti. Kálosi József, a mentelmi bizottság elő­adója: T. képviselőház! Elsősorban van szeren­csém előterjeszteni jelentésünket sajtórendőri vétség miatt vádolt Hodzsa Milán mentelmi ügyében. A tényállás a következő: Hodzsa Milán ellen a budapesti kir. ügyész­ség vádiratot adott be az 1848. évi XVIII. t,-cz. 30. §-ának 2. pontjában meghatározott és a 31. §. szerint büntetendő sajtórendőri vétség miatt, mert ez, mint a Budapesten megjelenő »Slovensky Tzydennik« czimű tót hetilapnak a kiadója, lapjában oly tartalmú czikkeket közöl, a melyek politikai tárgyak körül forognak, az 1848. évi XVIII. t.-cz. 30. §-ának 2. pont­jában meghatározott biztosítékot azonban le nem tette. A mellékelt iratokhoz csatolva vannak a vonatkozó lappéldányok, s hiteles fordításban a vád tárgyát képező azon czikkek, a melyek politikai tárgyak körül forognak. Kétségtelenül meg van állapítva, hogy ezt a lapot Hodzsa Milán adja ki. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgáló­bírójának 18.900/905. sz. alapján a budapesti kir. főügyész 2067/905. sz. a. kelt fölterjesztésében kéri a nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a bűnvádi eljárás folytat­hatása czéljából. Minthogy a fölterjesztést illetékes hatóság intézte, s minthogy politikai zaklatás fenforogni nem látszik: a mentelní bizottság tisztelettel javasolja, hogy Hodzsa Milán országgyűlési képviselő men­telmi joga ez ügyben függesztessék fel. Szmrecsányi György: A czikkeket nem lehet hallani ? Elnök: Kérdem: kiván-e valaki ezen men­telmi ügyhöz hozzászólni ? Sándor Pál: A czikkeket nem lehet hal­lani ? (Felkiáltások balról: Lehet! Joga van kérni!) Kálosi József előadó : Sok van, mind méltóz­tatik kívánni? (Halljuk! Olvassa): Fordítás tót nyelvről magyar nyelvre. >Uj kormány. Magyar­ország uj miniszterelnökét gr. Khuen-Héder-

Next

/
Oldalképek
Tartalom