Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-29
314 29. országos ülés 1905 május 26-án, pénteken. bizottság a maga jegyzőjét és az ügy előadóját Egry Bélát jelölte. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ezen bejelentés alapján kimondhatom, hogy Miháli Tivadar képviselő mandátuma ügyében a vizsgálattal Egry Béla bizatik meg. Egyszersmind a házszabályok 81. §-a értelmében a nevezett képviselő ur a ház szine előtt esküt tenni tartozik. Felkérem tehát Egry Béla képviselő urat, hogy az esküt tegye le, Okolicsányi László jegyző urat pedig, hogy az eskümintát olvassa fel. Okolicsányi László jegyző (olvassa az eskümintát. Egry Béla, leteszi az esküt, mit a ház tagjai állva hallgatnak meg). Eln&k: Darányi Ferencz képviselő ur mentelmi joga megsértése czimén kivan bejelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ferencz: T. ház! Velem is megtörtént az, a miről már több képviselőtársam panaszt emelt a képviselőház szine előtt, hogy t. i. a rendőrség, mielőtt a háztól kikért volna, s mielőtt a ház engem mint képviselőt kiadott volna, január 2-án kelt idézéssel maga elé idézett a deczember 13-án történtek miatt. Történt azonban egyéb is, a mely ténye a rendőrségnek még sokkal ílagránsabban feltünteti, hogy a rendőrség eljárása a mentelmi jogot sérti, s a mi bizonyítja azt, hogy azon eljárásnak, a melyet a rendőrség több képviselő ellen megindított, nem volt az a czélja, a mely kell hogy czélját képezze minden büntető eljárásnak, nevezetesen a közrendnek megvédése és helyreállítása, hanem a rendőrség ezen eljárásának czélja és jellege közönséges politikai zaklatás volt. Én ugyanis akkor a kihallgatást foganatosító rendőrtisztviselőt figyelmeztettem arra, hogy nincs jogában a deczember 13-án történtek tárgyában hozzám kérdést intézni, mert ahhoz, a mi a házban történt, a rendőrségnek semmi köze; ha azonban az elvet itt félreteszszük, akkor kívánom, hogy ez az ügy a maga egészében mint büntető ügy tärgyaltasaék, tehát a nyomozás már kezdettől fogva ilyen irányban foganatosittassók. Ez alapon azután kívánom, hogy a büntetőtörvénykönyv 173. §-a értelmében és annak alapján az eljárás izgatás büntette miatt gr. Tisza István miniszterelnök és Perczel Dezső volt házelnök ellen is kiterjesztessék. Ha a rendőrség ennek eleget tesz és így a mentelmi jogot általában félreteszszük, hajlandó vagyok magamat az eljárásnak alávetni, addig azonban érdemleges nyilatkozatot nem teszek. A rendőrtisztviselő ezen kérelem teljesítését megtagadta, sőt megtagadta ezen kérelmem jegyzőkönyvbe vételét is és ezzel még jobban kidomborodott, hogy ennek az egész eljárásnak nem az volt a czélja, hogy a rendőrség a közérdek szempontjából eljárjon, hanem tisztán politikai zaklatás volt az eljárás czélja. Ez vezetett engem arra, hogy mentelmi jogom megsértését a t. háznak bejelentsem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A házszabályok 188. §-aértelmében Darányi Ferencz képviselő ur mentelmi ügye tárgyalás és jelentéstétel végett a mentelmi bizottságnak adatik ki. Következik napirend szerint a mentelmi bizottság jelentése, és pedig először Hodzsa Milán képviselő mentelmi ügyében. Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Bocsánatot kérek, most nem lehet. A mikor már egy más tárgyra tértünk át és annak tárgyalásához fogtunk, a házszabályokhoz szólni nem lehet. Méltóztassék bevárni ennek letárgyalását, és akkor méltóztassék a házszabályokhoz szólni. Következik tehát a mentelmi bizottság jelentése (Írom 37) Hodzsa Milán mentelmi ügyében. Az első szó az előadót illeti. Kálosi József, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselőház! Elsősorban van szerencsém előterjeszteni jelentésünket sajtórendőri vétség miatt vádolt Hodzsa Milán mentelmi ügyében. A tényállás a következő: Hodzsa Milán ellen a budapesti kir. ügyészség vádiratot adott be az 1848. évi XVIII. t,-cz. 30. §-ának 2. pontjában meghatározott és a 31. §. szerint büntetendő sajtórendőri vétség miatt, mert ez, mint a Budapesten megjelenő »Slovensky Tzydennik« czimű tót hetilapnak a kiadója, lapjában oly tartalmú czikkeket közöl, a melyek politikai tárgyak körül forognak, az 1848. évi XVIII. t.-cz. 30. §-ának 2. pontjában meghatározott biztosítékot azonban le nem tette. A mellékelt iratokhoz csatolva vannak a vonatkozó lappéldányok, s hiteles fordításban a vád tárgyát képező azon czikkek, a melyek politikai tárgyak körül forognak. Kétségtelenül meg van állapítva, hogy ezt a lapot Hodzsa Milán adja ki. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírójának 18.900/905. sz. alapján a budapesti kir. főügyész 2067/905. sz. a. kelt fölterjesztésében kéri a nevezett országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a bűnvádi eljárás folytathatása czéljából. Minthogy a fölterjesztést illetékes hatóság intézte, s minthogy politikai zaklatás fenforogni nem látszik: a mentelní bizottság tisztelettel javasolja, hogy Hodzsa Milán országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Szmrecsányi György: A czikkeket nem lehet hallani ? Elnök: Kérdem: kiván-e valaki ezen mentelmi ügyhöz hozzászólni ? Sándor Pál: A czikkeket nem lehet hallani ? (Felkiáltások balról: Lehet! Joga van kérni!) Kálosi József előadó : Sok van, mind méltóztatik kívánni? (Halljuk! Olvassa): Fordítás tót nyelvről magyar nyelvre. >Uj kormány. Magyarország uj miniszterelnökét gr. Khuen-Héder-