Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-20
208 20. országos ülés 1905 május H-án, hétfőn. fogadja a maga részéről azt a gazdasági álláspontot, a melynek mi kifejezést adtunk a feliratban, azt mondváD, hogy neki ahhoz nincs szava, Tisza István miniszterelnök ur pedig különösen azért nem fogadja el a feliratot, mert ő nincsen azon a gazdasági állásponton, a melyen a felirat, akkor kérek tisztelettel feleletet: mi hát a szabadelvűpártnak az álláspontja? A Dániel Ernőé-e, vagy a Tisza Istváné, vagy a Vészi Józsefé, a mely nem egyezik sem Tisza, sem Dániel álláspontjával? (Derültség a baloldalon.) Vészi József: De a feliratéval sem! Kelemen Samu: Ennek nyomán van még egy második alázatos kérdésem, Ily körülmények közt ki volt hát az, a ki meg akarta győzni a másikat? Az igen t. miniszterelnök ur akarta-e meggyőzni Dániel Ernő képviselőt arról, hogy neki azt a politikát kell támogatni, a mely a szabadelvűpártnak ezidó'szerinti vezéréé, a miniszterelnöké, vagy pedig báró Dániel Ernő kivánta-e meggyőzni a miniszterelnök urat arról, hogy neki az volna a kötelessége, hogy azt a politikát támogassa, a mely a Dániel Ernő politikája? Mert, hogy a miniszterelnök ur nyelvén szóljak, ez kétségtelenül pikáns szituáczió. T. ház! Én részletkérdésekkel ezúttal már az előrehaladott idő folytán sem kívánok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Annyit azonban meg kell említenem a gazdasági kérdések szempontjából, hogy minden anya, bármilyen aggódó szeretettel legyen is gyermeke iránt, egyszer csak elválasztja az anyatejtől gyermekét és önállóvá engedi lenni. Egyszer be kell következni annak az állapotnak, mikor mi is elválunk a közösségtől és önállóak leszünk. (Helyeslés a baloldalon.) Mi abban a meggyőződésben, abban a tudatban vagyunk, hogy, mint a felirat mondja, kellő előkészítés mellett ez semmiféle rázkódtatással járni nem fog; de ha csak a legcsekélyebb rázkódtatással jár, akkor a magyar közönségnek minden része minden elképzelhető anyagi támogatással azon lesz, hogy az esetleges rázkódtatás ezen idejében oly mérvű támogatást kapjon, a mely _ épen oly erőben tartsa fenn, mint eddig. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Szükségünk van pedig ezen levezető útra épen a magyar gazdaközönség érdekében, mert el kell érni azt az időt, mikor az állam a maga összes terheivel nemcsak a gazdákra nehezedik, el kell érnünk a gazdák érdekében azt, a mit a miniszterelnök ur is mint czélt hangoztatott, hogy elvégre is a magyar termeivényeknek lehetőleg Magyarországon kell megtalálniuk a fogyasztást és nekünk nagy és erős iparososztály létesítésével kell ezt elősegíteni. Végre el kell érnünk azt is, hogy a magyar gazdaközönséget kivezessük a szemes termeivények azon egyoldalúságából, a mibe a maga nagy kárára be van burkolózva és lehetővé tegyük neki ipar teremtésével azt. hogy ipari nyersanyagot termeljen jóval nagyobb haszonnal, mint a mivel a magtermelés jár. (Helyeslés balfelöl.) Szubvenczióval ipart nem lehet teremteni, csak egyetlen ipart: a faiseur-ök iparát. (Igaz! Ugy van! balfelöJ.) Ezért bízvást állithatom, hogy soha egyetlen állam sem bukott még bele abba, hogy ő önálló, ellenben minden állam, a mely arra törekedett és azt tartotta hivatásának, hogy nyersterményeit kicserélje ipartermékekért, vagy a maga kivitt nyerstermékeit visszakapja az ipari munkával megdrágított állapotban, az az ország mindig csak gyarmat volt, és minden gyarmatnak az volt a sorsa, hogy annak az erejét kiszívták. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) T. ház! Pár szóval még a felirat azon részével is foglalkozni akarok, mely a nemzeti eszmének a magyar hadseregbe való beviteléről szól, mert a túloldalról igen gyakran hallottuk hangoztatni, hogy az ő álláspontjuk és a mi álláspontunk közt voltaképen nincs is különbség. A szabadelvűpárt álláspontja ebben a kérdésben a következő volt: ha Isten kegyelméből hull az égi eső, mi, mint a mindig szomjas föld, készséggel fogjuk beinni azt is. (Derültség balfelöl.) Ha ő Felségének kegyelméből kapunk nemzeti vívmányokat, azokat alattvalói hódolattal fogadjuk és hirlapilag nyugtázzuk. (Elénk derültség balfelöl.) A mint azonban alkotmányos fegyverekkel küzdeni is kell azok kivívásáért, akkor ez már nem egyéb, mint jogosulatlan presszió. A t. szabadelvűpárt ezen a téren egyazon állásponton áll a horvátországi képviselőkkel, mert a cséplésnek munkájához - mint horvát képviselőtársaink is — hajlandók odahozni a zsákot, a szántás és vetés verejtékes munkájában azonban nem akarnak résztvenni. (Taps és helyeslés a baloldalon,) A felirat azon részére, mely a belpolitikai kérdéseket érinti, nem akarok kiterjeszkedni, de nemzetiségi képviselőtársaim részéről elhangzott beszédekkel szemben egy-két rövid észrevételt mégis fogok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik t. képviselőtársam közbeszólás alakjában azt mondotta, hogy nekünk nem az a feladatunk, vagy legalább nem csak az a feladatunk, hogy nemzeti állam legyünk, a fődolog az, hogy jogállam legyünk. (Ügy van! a középen.) Hogy jogállam legyünk, azt én a magam csekélysége részéről teljes mértékben aláírom, még pedig minden akár csak ideiglenes felfüggesztés nélkül is. De felfüggesztésre nincs is szükség, mert az, hogy jogállam legyünk, azt is jelenti, hogy mindenkitől megköveteljük azt, hogy tiszteletben tartsa a magyar állam jogait (Helyeslés a baloldalon.) és mindenkivel szemben, a ki ennek az államnak létalapjai ellen - tör ép azért, mert jogállam vagyunk, jogunkban kell, hogy álljon az is, hogy a megtorlás fegyverével éljünk. A testvériséget pedig szívesen értelmezzük és értelmezi mindenki ugy, hogy a ki testvéri ragaszkodást mutat a magyar állam és a