Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-18

166 18. országos ülés 1905 május 5-én, pénteken. osztályérdekekből alkalmaztattak, akadályaivá váltak az igazi alkotmányos szabagság kifejlődésének még a faj Magyarországra nézve is. Legjobban bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az 1867-iki kiegyezés óta többségben lévő országgyűlési párt kormányai a szabadelvűség minduntalan hangoztatása mellett a közszabadságok megsértésében és megszorításában magukat még a szentesitett törvények által sem feszólyeztették. Az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe foglalása szándékosan elmulasztatott és ezen kardinális szabadságjogok gyakorlása az állampolgárok nagy részére nézve a kormányok önkényétől tétetett függővé, mi által ezek a jogok illuzóriusokká váltak. A sajtó és a szólásszabadság, az igazi alkotmányosság eme két alkotmányjogi biztositéka a lakosság túlnyomó többségére nézve hatályon kivül helyeztetett; országunkban, melyben alkotmánytisztelő és szabadságszerető népek laknak, a kormányhatalom évtizedek óta a politikai perek és politikai üldözések szakadatlan lánczolatát idézi fel. A legtöbb adót fizetők intézményének törvénybeiktatásával, úgyszintén a főispánoknak és főszolgabiráknak adott kijelölési jog következtében a törvényhatóságokban a polgárok önkormányzati joga megcsonkíttatott. A jogállam létfeltótele a törvénytisztelet. Mély keserűséggel eltelve kénytelenek vagyunk feltárni azt a tényt, hogy a Felséged által szentesitett törvények közül nem hajtatnak végre azok, melyek a magát az állammal azonosító faj rosszul felfogott érdekével ellentétben lenni látszanak. A törvényekkel való ezen eljárás nagy veszedelmek csiráját rejti magában, mert megrendíti a polgároknak az állami rendbe és a törvény szentségébe vetett bizalmát. Iey különösen országos sérelmeknek kútforrása az a tény, hogy a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában a nemzet ünnepélyes Ígéretei alapján hozott 1868. évi XLIV. törvényczikk őszintén és az akkori törvényhozók intencziói szellemében nemcsak nem hajtatott és nem hajtatik végre, hanem a nemzetiségi egyenjogúsággal merőben ellenkezően az ország lakosságának többsége, nemzetiségének kiművelésében és kifejlesztésében rendszeresen akadályozva van. Az alkotmányos ság elvével merő ellentétben a polgároknak tekintélyes része rendeletekkel megfosztatott azon legelemibb alkotmányos jogától, hogy törvények által elismert, nemzetiségének kifejlesztésére és védelmére politikai pártokat alkothasson; felállíttatott az az alkotmányellenes tétel, hogy politikai programmok kihirdetése csakis a végrehajtó hatalom előleges jóváhagyása mellett engedhető meg. Az állam érdekeinek az uralkodó párt és osztály érdekeivel való azonosítása következtében az állam érdekei ugy tüntettetnek fel, mintha ezen érdekek megkövetelnék, hogy a végrehajtó hatalom akadályokat gördítsen a nép művelődése ós kulturális előhaladása útjába, akképen, hogy különösen ujabb rendeletek és törvényjavaslatok által az anyanyelven való elemi oktatás majdnem lehetetlenné tétessék. A törvény ama rendelkezésével, hogy az állam akármily nemzetiségű polgárainak anyanyelvükön oktató iskolákat tartson fenn, a kormánynak ily iskolák fentartását egyenesen kötelességévé tette. A kormányok azonban ezen kötelességük elmulasztása mellett a nem magyar ajkú polgárokat még abban is akadályozzák, hogy külön pénzáldozatok árán gondoskodjanak anyanyelvükön oktató iskolákról. Az anyanyelven oktató közép- és szakiskolák részben teljes hiánya mellett ki vagyunk téve annak, hogy az érdekeltek külföldön keresnek fel anyanyelvükön oktató iskolákat. A különféle hitfelekezeteknek alaptörvényekben biztosított önkormányzati jogai az államérdek ürügye alatt megsértettek; az egyházi hivatalos nyelveknek a valláserkölcsi nevelésben elvitázhatatlan jogosultsága pedig kormányrendeletekkel megtámadtatott. Ugyancsak a polgárok anyanyelvének az 1868 .• XLIV. törvényczikk szellemével és pozitív intézkedéseivel ellentétben teljesen tekinteten kivül hagyása következtében nemcsak a közigazgatás nehezíttetik meg, hanem az igazságszolgáltatás maga is szenved, a mennyiben a tolmácsi intézmény alkalmazása által a közvetlenség és szóbeliség elve illuzóriussá válik. Az állam biztonságának legfontosabb eszköze a véderő. Tekintetbe véve annak fontos voltát, kívánatos, hogy a véderő minden politikai jellegű súrlódástól menten, a két állam közös fegyveres védelmének czélját szolgálja. A kétévi katonai szolgálat behozatalát az egész ország lakossága kívánja. Hatásosabb katonai oktatás mellett a harmadik szolgálati év könnyen nélkülözhető. Előfeltétele eme eredményes katonai oktatásnak észazerűleg az, hogy a legénység katonai oktatása annak anyanyelvén történjék, és épen ezért az ezredek keretében a legénység anyanyelvére az eddiginél sokkal nagyobb súly fektetendő. Az igazságszolgáltatás érdekei hasonlóképen megkövetelik, hogy a katonai bíróságok előtt a vádlott anyanyelvén védekezhessék. A jelen politikai válság megoldásának egyik akadálya a gazdasági kérdés. B kérdés rendezésénél különös figyelembe veendő az a tény, hogy hazánk népessége legnagyobb részében földmiveléssel foglalkozik. A vámkérdósnek és egyáltalában a gazdasági berendezkedés intézésénél közjogi tekintetek nem lehetnek mérvadók; e kérdésekben egyedül és kizárólag a gazdasági érdekek kell hogy döntsenek és épen emez érdekek szempontjából föltétlenül kívánatos, hogy az Ausztriától esetleg bekövetkezendő különválás csak az előfeltételek megteremtése és a kellő előkészületek megtétele után foganatosittassék, nehogy országunknak és népének agrár érdekeit veszélyeztesse. A földmivelő osztály, a kisipar és