Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.
Ülésnapok - 1905-18
162 18. országos ülés 1905 pénzügyileg teljesen vigasztalan helyzet káoszába. (Igaz! ügy van! jobb felől. Nagy zaj bal felöl. Felkiáltások: Önök idézték elö!) Rátkay László: Becsületbeli dolog, hogy mentül előbb elhagyja azt a helyet! Hadd dolgozhassunk! Tessék elmenni! (ügy van! balfelöl.) Posgay Miklós: Ahhoz mégis csak magyar türelem kell, hogy megtörténhessék, hogy egy megbukott miniszterelnök ilyen szemtelenül viselkedik ! (Nagy zaj és mozgás a ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Posgay képviselő urat ezért a kifejezéséért rendreutasítom! Csendet kérek! (Folytonosan tartó zaj.) Gajáry Géza: Azt mondta, szemtelenül viselkedik ! Utasítsa rendre ! Elnök: Már rendreutasítottam ! (Zaj.) Molnár Jenő: Nem Magyarország miniszterelnöke, csak Ausztriáé! (Folytonosan tartó nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak, mert különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Kérem Lázár Pál képviselő urat, tessék helyét elfoglalni. Tessék engedelmeskedni az elnök intézkedéseinek. (A jobbóldalra mutat.) Ezen az oldalon is kérem a képviselő urakat, foglalják el helyeiket. Kérem Sándor Pál képviselő urat, foglalja el helyét. Csendet kérek a ház minden oldalán. Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Miksa Imre, majd lolónyi Géza többszőr közbeszólanak. Szűnni nem akaró zaj a ház minden oldalán.) Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést ujból megnyitom. A miniszterelnök urat illeti a szó. (Halljuk! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Olay Lajos: Elég volt a császári beszédből! Menjen innen ! (Nagy zaj a baloldalon. Kálijuk! Halljuk! jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon: Nem hallgatjuk meg!) Nem hallgatjuk meg a császári beszédet! Gyalázat! (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Gyalázat, a mit müveinek! Hol a szólásszabadság? Halljuk! Folytonos nagy zaj a ház minden oldalán. Elnök csenget. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Elnök: A parlamentarizmus alapelve követeli, hogy méltóztassék a szónokot meghallgatni! (Folytonos zaj a baloldalon. Halljuk! jobbfelől.) Nagyon kérem a képviselő urakat, hogy, miután Magyarországon különösen nagy fontossággal bir a parlamentarizmus és a szólásszabadság, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! bal felöl) méltóztassék ezt szem előtt tartva, mindenkit és a miniszterelnök urat is meghallgatni. (Helyeslés a jobboldalon. Zajos felkiáltások a baloldalon: Nem lehet! Nem hallgatjuk meg!) Olay Lajos: Mint képviselő beszélhet, de mint miniszterelnök nem! {Nagy zaj.) május 5-én, pénteken. Elnök: T. képviselő urak, bocsánatot kérek, de ha az én felszólításomnak és felhívásomnak épen azok részéről nem lesz eredménye, a kiknek bizalmából foglaltam el ezt a helyet, úgy kénytelen leszek a konzekvencziákat levonni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Olay Lajos (a teremből távozva): Nem hallgatjuk meg, hagyjuk itt! (Felkiáltások jobbfelöl: Egyedül ment ki! Nagyon helyes!) Elnök: Csendet kérek ! Méltóztassék a miniszterelnök urat meghallgatni, (Halljuk ! jobbfelől) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Legyenek róla meggyőződve a t. képviselő urak .. . (Mozgás balfelöl.) Rátkay László : Tisza István képviselőt meghallgatom ! Gr. Tisza István miniszterelnök: .. . hogy nekem legkellemetlenebb . „. (Zajos felkiáltások a baloldalon: Akkor menjen innen, miért ül itt ? Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Posgay Miklós: Menjen Gesztre szónokolni! Ki húzza ide fülénél fogva ? (Zaj a baldoldalon.) Elnök: Posgay Miklós képviselő urat kérem, ne méltóztassék folytonos közbeszólásaival a szónokot zavarni. (Halljuk! jobbfelől) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nekem a legkellemetlenebb, és én sajnálom legjobban, hogy még mindig erről a helyről vagyok kénytelen beszélni. (Mozgás és derültség a baloldalon.) Láthatták a t. képviselő urak, hogy én a ház tanácskozásaiban azon a kereten túllépve egyáltalában nem vettem részt, nem is fogok résztvenni, mint a mennyi a vitában való részvétel szempontjából megillet. Én magamnak semmi olyan szerepet, a mely egy kisebbségbe jutott és lemondott kormányt meg nem illet, nem arrogálok. De ha a t. képviselő urak szemrehányást tesznek nekem azért, hogy még itt vagyok, hát én egész tisztelettel kérem, hogy csak egy körülményt gondoljanak meg. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Kossuth Ferencz t. barátom azt mondta tegnap, hogy senkisem kénytelen miniszterelnök lenni. Ez annyiban igaz, hogy senkisem kénytelen a miniszterelnökséget elfogadni. De ha egyszer a miniszterelnökséget elfogadta, akkor igenis .. . (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök :.. . akkor, igenis, kénytelen azon a helyen megmaradni addig, míg végleges felmentése meg nem történt . . . Egy hang: A nemzet bizalmából és nem a császár akaratából! (Felkiáltások a jobboldalon: Hiszen már lemondott!) Gr. Tisza István miniszterelnök:... és kénytelen a folyó ügyek vitelét teljesíteni . . . (Nagy zaj a baloldalon.)