Képviselőházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–junius 21.

Ülésnapok - 1905-15

116 15. országos ülés 1905 április 15-én, szombaton. jék-e a mentelmi bizottság. Ugyanazok az indokok forogtak fenn ebben az esetben is, a melyeket az elébb voltam bátor elmondani, bogy ugyanis a bizottság nem határozó testület éä ügyrendje nincs; de a bizottság, tekintettel arra, bogy bár meg van czáfolva az eddigi adatok alapján a vád, nem akarta az illetőt elzárni attól, hogy panaszát esetleg bizonyíthassa, mint a hogy pótkérvényében a panaszos kéri, a ki hivatkozik a törvényszéki jegyzőkönyvre, a mely gyorsírói jegyzetek alapján készült, ezek alapján épen a közügy és az illető panaszos érdekében javasolja, hogy méltóztassék a t. háznak ez ügyben akkor határozni, ha majd a bekivánt bizonyítékok előtte lesznek. (Helyeslés a baloldalon.) Visontai Soma: T. ház! Igen sajátságos esettel állunk szemben, mert valaki ellen feljelentés tétetett rágalmazás miatt, a ki egy bünperben védőügyvédi minőségben szerepelt. Szívesen vettem volna, ha a t. előadó ur megnyugtat vagy felvilágosítást ad arra nézve, bogy kutatta-e a mentelmi bizottság ezt a körülményt, öäszevetetts-e a bünperben, a megkeresési iratokban fennforgó körülményeket a büntető törvénykönyv 266. §-ával, a mely világosan megmondja, hogy nincs helye rágalmazásnak vagy becsületsértésnek, ha a tény, vagy gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban vonatkozó ügyben, erre az ügyre vagy az ügyfelekre vonatkozik, de akkor sincs, ha az illető következtetések az ügyben felmerült tényekből származtatnak és az illető ügyvédnek védői kötelessége volt azokra reflektálni. Nem zárja ki azonban a büntető törvénykönyv azt, hogy az ily esetben, a mennyiben a tárgyalási elnök kimerítette volna jogát, az illető ügyvédnek fegyelmi hatósága ezekkel a dolgokkal foglalkozzék és esetleg megtorlást is szolgáltasson. (Igaz! a baloldalon.) Azért szólalok fel. mert mindezen általam itt érintett köiülményéknek és jelenségeknek a jelentésben nyoma nincs. Ha azonban a t előadó ur megnyugtat, hogy ezek is kutatás tárgyát képezték, akkor elfogadom a bizottság javaslatát; a mennyiben pedig nem, minthogy itt egy igen fontos jognak érintéséről van szó, a milyen a védői jog és minthogy a védőt ép ugy megilleti működésében az immunitás és az érintetlenség, mint, mondjuk, a képviselőt a maga minőségében, azt indítványozom, hogy ezekből az okokból a megkeresés egyszerűen visszautasíttassék és a mentelmi jog egyszerűen fel ne függesztessék. Kálosi József előadó: T. képviselőház! A Visontai Soma képviselő ur által felvett téma olyan fontos, hogy szinte mulasztást követett volna el a mentelmi bizottság, vagy tájékozatlanságot tanusitott volna, ha ezt az alapvető kérdést meg nem bírálta volna. A legeslegelső kérdés volt ez, annál is inkább, mert a bűnper ezen dolog körül forog. Talán nem kell vitatkozni itt ebben az ügyben a felett, hogy itt világos törvény van, és pedig a büntetőtörvény 266. §-a, a mely ott a kisebbség által felvettetett, s a mely ugy szól, hogy az ügyvédet a büntető felelősség terhe alól csak akkor mentesiti a rágalmazás vagy becsületsértés — itt rágalmazásról van szó — vétségének elkövetése, ha a tény, vagy gyalázó kifejezés az ügyre vagy az ügyfelekre vonatkozik. Már voltam bátor jelentésemben nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ez a Prehoffer ur az ügybe sem mint tanú, sem mint vádlott, sem mint panaszos nem folyt be, ott jelen sem volt. Különben megnyugtatásul csak azt vagyok bátor említeni, hogy a bizottság épen azért, nehogy bárki is pártszempontokból való vezéreltetés vádjával, vagy gyanújával illesse, tovább ment, és azt akarja hogy kiderittessék, hogy a közokirat daczára a mely itt létezik, egészen ártatlanul és alaptalanul van vádolva Lengyel Zoltán, mert tényleg nem használta ezeket a kifejezéseket. Bátor vagyok ezeket figyelmükbe ajánlani. (Helyeslés balfelöl.) Visontai Soma: Félreértett szavaim megmagyarázása czimén kérek szót. A büntető-törvénynek 266. §-a szól ugyan erről, de folytatása is van ennek a mondatnak, mert azt mondja a törvény. »vagy ha a becsületsértő következtetések az ügyben felmerülő tényekből vagy körülményekből származtatnak.* Nagyon természetes, hogy én a jelentésben kerestem azt, hogy a t. bizottság ezzel foglalkozott, és hogy zaklatás fenn nem forog-e itt. Minthogy azonban a t. előadó ur megnyugtatott, nagyon természetesen, miután itt úgyis csak előzetes intézkedésről van szó. belenyugszom a bizottság javaslatába és azt elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólni a kérdéshez? (Nem!) Ha senki nem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: vájjon a mentelmi bizottságnak Lengyel Zoltánra vonatkozó javaslatát elfogadja-e, igen vagy nem? (Igen!) Most azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Most következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 12) gróf Károlyi György orsz. képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti az első szó. Kálosi József előadó: T. ház! Grőf Károlyi György 1904. évi január 26-án párviadalt vivott s ezen párviadal vétsége miatt az 57574/904, B. sz. Ítélettel a budapesti kír. törvényszék által két napi államfogház büntetésre Ítéltetett el. Ezen ítélet jogerőre emelkedvén, ennek végrehajthatása czéljából a budapesti kir. főügyészség f. évi február hó 22-én 981. sz. a. kelt felterjesztésében kéri gróf Károlyi György mentelmi jogának felfüggesztését. Az iratok tanúsága szerint az Ítélet csakugyan jogerős. Ennek alapján tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság ezen czélból gróf Károlyi György orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Elnök: Kivan valaki ehhez a kérdéshez hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzá-