Képviselőházi napló, 1901. XXXI. kötet • 1904. deczember 14–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-525

deczember 28-án, szerdán. 52 525. országos ülés 190b hogy 1687-ig a királyi esküvel szemben a végletekig menő ellenállást, ha a királyi eskü megszegetnék, a fegyveres ellenállást is megengedte. (Ugy van! balfelöl) Ha tehát egy kormány arra az útra lép, hogy egyes honpolgárok szivében kételyek támadhatnak, egyes honpolgárok lelkületében a bizonytalanságnak az az érzete áll elő, hogy hiszen nincs abban a királyi esküben biztosíték, mert a nemzet nagy része azt mondja, hogy meg lett szegve, egy oly kormánynak nem szabad, hogy tovább tanácsot adjon a királynak. (Ugy van! balfelöl.) Erkölcstelenségről beszélt a t. miniszterelnök ur. Hát mit szóljak én ahhoz az erkölcstelenséghez, hogy itt látom Hegedüs Sándort, Hieronymi Károlyt és a többi urakat, a kik akkor, mikor a Tisza-lexet hozták a szabadelvűpártban, kijelentették, hogy az országgyűlést ex-lexben sem elnapolni, sem feloszlatni nem lehet, hogy itt látom az egész kormánypártot, a mely, a midőn Széll Kálmán mint miniszterelnök kijelentette, hogy ő ex lexben az országgyűlést mindenkor együtt fogja tartani, nem napolja el. ciak a legrövidebb időkre, hogy a kormány felelőssége itt, a parlament szine előtt mindig érvényesülhessen, hogy a kormány minden perczben kérdőre vonathassék, a mely kormánypárt akkor, mondom, tapsolt, helyeselt és ugyanaz a kormánypárt, a mely akkor helyeselt, most megtagadja azt, a mit Széll Kálmán idejében helyeselt? (Tetszés balfelöl

I) Egy hang (jobbról): Ez egészen más dolog! Rakovszky István: Egy olyan többség, a mely erre képes, ne tartson nekünk itt felolvasást az erkölcsről! (Ugy van! balfePil.) T. képviselőház! A koczka el van vetve. Jól ismerem azt az utat, a melyen a t. miniszterelnök ur halad. Nem uj az. Mindig szerencsétlen dinasztiák átkai az ilyen államférfiak. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ugyanezt az utat járta alig száz éve Polignac miniszter is, ugyanilyen viszonyok között. Belement egy választási campagneba, a mely törvényszegéssel kezdődött ós a dinasztiára nézve vészthozó volt. Akkor Pozzo di Borgo, az orosz követ elment X. Károlyhoz és azt mondta neki: Nem lesz jó ezt megcselekedni; nem lesz jó Polignac herczeget tovább engedni utján, mert ez a forradalomhoz vezet. S akkor X. Károly azt válaszolta: Legyen teljesen nyugodt! Polignac ma éjjel jelenést látott, mely biztatta a továbbhaladásra. Tovább is ment. A vége az volt, hogy X. Károly számkivetésbe ment. (Ugy van ! balfelöl.) Ez az ut, a melyen a t. miniszterelnök ur halad, ez mindig oda vezet, hogy a szerencsétlen dinasztiák számkivetésbe mennek. (Élénk tetszés és taps balfelöl. Derültség jobbfelöl és felkiáltások: Rendre!) És ha a t. urak a túloldalon ezen mosolyognak, mint Vancsd t. képviselő ur, (Zaj.) a Szentírás szavaival mondom : (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) »Boldogok, mert övék lesz a mennyországa. Önök megmenthetik a mandátumaikat; önök talán visszajöhetnek ide, hanem azt a mérhetetlen kárt, a mely a dinasztikus érdekeken esik, (Elénk ellenmondások és derültség jobbfelöl. Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) azt a csorbát, a melyet a király tekintélye szenvedni fog, önök sohasem fogják jóvátenni. (Élénk helyeslés és taps a szélsöbalóldalon. Zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsi'baloldalon. Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Nincs joga szólni!) A tárgyalás alatt lévő kérdéshez kívánok szólni. Elnök: Nem lehet kérem, (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbalóldalon.) a mennyiben a házszabályok 202. §-a értelmében a napirendre vonatkozó indítványhoz csak négy szónok szólhat. Polónyi Géza: De most nem azt tárgyalták, hanem a királyi kéziratot! (Ugy van! a szélsöbalóldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk az elnököt! jobbfelöl.) Elnök: Bocsánatot kérek, én gróf Apponyi Albert képviselő ur felszólalása után kijelentettem, hogy most a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve tétetik meg az indítvány, (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Melyik házszabály szerint járt él?) és megmondtam, hogy a miniszterelnök ur kivan indítványt tenni. A miniszterelnök ur megtette azt az indítványát, hogy január 3-án tartassák ülés és hogy azon a legközelebbi teendők iránti intézkedés állapíttassák meg. (Mozgás és zaj a bal- és a szélnöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Most tehát a napirendi indítvány van szőnyegen, és miután ahhoz eddig már négy szónok szólott, több szónok e tárgyhoz többé nem szólhat. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbalóldalon.) Polónyi Géza: A napirendhez és a házszabályokhoz kívánok szólni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: A kérdés tehát az, méltóztatik e ezen indítványhoz hozzájárulni, igen vagy nem? Polónyi Géza : A házszabályokhoz kérek szót. /Hűljük! Halljuk! a szélsöbalóldalon. Zaj jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Ne tessék itt ujabb perczelkedéseket művelni! Elnök : Méltóztassék Polónyi képviselő urnak a házszabályokhoz szólni. (Nagy zaj a szélsöbalóldalon.) / Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a í szélsöbalóldalon. Felkiáltások balfelöl: Halljuk Éötväst!) T. ház! Én megliajíom a t. elnök ur fólíógása és kijelentése előtt és nem a házszabályok czimén kívánok szólani, hanem a t. háztól kérek engedelmet. (Élénk felkiáltások a szélsöbalóldalon; MegadjuJc! Jobbfelöl: Nem adjuk meg! Felkiáltások a szélsöbalóldalon: A házszabályokhoz való szóláshoz nem kell engedelmet kérni') Elnök: A házszabályokhoz szólhat a t. képviselő ur, de kizárólag a házszabályokhoz,