Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-511
511. országos ülés 1904- november 9-én, szerdán 59 got igényel. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) De mindenütt a világon a szabadelvű felfogás arra törekszik, hogy szaporodjanak a nemzeti társadalomnak felvilágosodott, értelmes, független elemei, hogy azután azokra ki lehessen terjeszteni a választói jogot, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Az az eljárás pedig, a mely derüreborura felruházza a választói joggal az arra kvalifikáczióval nem biró elemeket is, az igenis a demagógiának és a reakcziónak szolgál. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Felkiáltások a szélsobalöldálon : Hoch!) Hát, t. ház, igy állván a dolog, (Halljuk! Halljuk!) én magam is azt tartom, hogy a választási törvény bizonyos intézkedései reformra szorulnak, hogy ezen reform keretébe be kell vonni a czenzus kérdését is és hogy az a reform, a melyet alkotni fogunk, semmi esetre sem járhat más eredménynyel, mint a választók számának emelésével; de azt azután hozzá kell tennem, hogy, — legalább az én nézetem szerint, — ha ezt az országot nagy veszedelembe sodorni nem akarjuk, a választók számának ez az emelkedése olyan nagy semmi esetre sem lehet, hogy az valamely döntő (Zaj a bal- és a szélsobalöldálon. Elnök csenget.) sulylyal essék a serpenyőbe azon kérdés megítélésénél, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) hogy szükség van-e a házszabályok reformjára, meg kell-e azt csinálni: igen vagy nem. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) És ha az én igen t. barátom arra szólit fel bennünket, hogy ne mozogjunk a mulő hangulatok circulus vitiosusában; hát bocsásson meg nekem, de azt kell erre felelnem: ha valaha történt lépés ebben a házban, a mely csakugyan nem a múló hangulatok, nem a pillanatnyi szükségszerűség hatása alatt született meg, az épen a házszabályok reformjának mostani napirendre tűzése. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csakugyan pillanatnyi szükség nem indokolta, . . . Lengyel Zoltán: Sclrwarzer is báró lesz! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . múló hangulat nem magyarázza meg. Hanem igenis indokolta és megmagyarázza az a körülmény, a melyre már ismét és ismét ráutaltam, hogy a magyar nemzeti politikának alapjait kell megvetnünk azon jelenségek kiküszöbölése által, (Zaj a szélsobalöldálon. Elnök csenget.) a melyek a gyengeségnek, a tehetetlenségnek, a tiszteletre s ragaszkodásra méltatlanságnak _ elemeit viszik bele a magyar parlamentbe, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Sokszor hallom, mais hallottam, azt a figyelmeztetést, hogy gondoljuk meg, hogy mi nem vagyunk teljesen független állam, hogy mi kapcsolatban állunk más állammal is. Hát meggondoljuk. Meggondoljuk és a világért sem megyünk el olyan messzire a reform terén, mint más független állam, a világért sem akadályozzuk meg a nemzeti ellenállás azon formáját sem, a mely valamely veszedelmes törvényjavaslat ellen a végletekig való harczot folytathatja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt meggondoljuk és nagyon óhajtandó volna, hogy gondolják meg a képviselő urak is. (Mozgás balfélöl.). Meggondoljuk akkor is, a midőn kétszerte féltjük és kétszeresen óvó kezekkel akarjuk védeni a magyar parlamentet minden olyan jelenség ellen, a mely lejáratja a parlamentarizmust; (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsobalöldálon.) a mely lerontja ebben az országban, a magyar nemzet kebelében, azt a hagyományos, áldozatkész szabadságszeretetet, (Folytonos mozgás és zaj a szélsobalöldálon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a mely a veszély pillanataiban mindig egy táborba terelte a nemzetet a magyar alkotmány, a magyar szabadság védelmére. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozaás és zaj a bal- és a szélsobalöldálon.) És igaza van t. barátomnak: (Halljuk! Halljuk!) a nemzetek sorsa, a nemzetek ereje a milliók minden egyes tagjában élő érzelmek összességében van. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás és zaj a bal- és a szélsobalöldálon.) Ezeket az érzelmeket rontja meg, mételyezi meg, teszi tönkre ez a mai állapot; ezeket az érzelmeket akarjuk megmenteni és fentartani akkor, (Elénk helyeslés és taps jobb felöl.) midőn a magyar parlament tisztességének, becsületének és tekintélyének állandó, intézményszerű biztosítékait keressük. Ezért ismételve kérem, méltóztassék elfogadni indítványomat. (Hosszantartó, meg-megujuló élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Zajos feUciáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hoch! Éljen Apponyi!) Elnök: T. ház! A háznak az ülés elején hozott határozata értelmében az interpellácziók előterjesztésére térünk át. (Altalános nagy zaj.) Csendet kérek a ház minden oldalán. Mielőtt azonban ezt tennők, a legközelebbi ülés napirendjét illetőleg teszek javaslatot. (Halljuk ! Halljuk!) Javasolom, hogy a ház holnap délelőtt tíz órakor tartsa legközelebbi ülését és annak napirendjére tűzze ki gróf Tisza István képviselő ur indítványa felett a tárgyalás folytatását. (Helyeslés.) Hozzájárul-e a t. ház javaslatomhoz ? (Igen!) Akkor ezt a ház határozataként kijelentem és áttérünk az interpellácziókra. Nyegre László jegyző': Zboray Miklós ! (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások a szélsobalöldálon : Helyre !) Elnök : Csendet kérek! Zboray Miklós: T. ház! Nagyon jól tudom, hogy a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter is, azt a programmot követi, hogy nem utánoz másokat, hogy ő eredeti. Azt hiszem azonban, hogy az eredetiség nem abban áll, hogy mindazt, eldobjuk, a mi eddig jónak bizonyult és nem abban áll, hogy túítegyük magunkat a tételes törvényeken. (Halljuk! Halluk!) Az 1897 : XX. t.-cz. 38. §-a előírja, hogy (olvassa): » szerződésnek, egyezménynek az állam nevében való megkötése vagy azokat pótló aján8*