Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-520

520. országos ülés 190í november 18-án, pénteken. 273 fui vagyunk; (Élénk helyeslés, Ugy van! jobb­felöl, Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbal­oldalon.) a hol mindnyájunkat ugyanaz a ragaszkodás kellene hogy odafűzzön a magyar nemzeti politika nagy ozóljaihoz, minálunk, a hol ennek a nemzeti politikának egyediili expo­nense, egyedüli kincse és drágasága ez a parla­ment ... {Elénk helyeslés és taps. TJgy van! Ugy van! jobb felöl, Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gajáry Géza: Ezt a parlamentet tették önök tönkre! (Ugy van! jobbfelöl. Folytonos zaj.) Ugron Gábor: Drága kincs kutyapórázon! (Nagy zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Minálunk az, a ki elég . . . (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk/ Halljuk! jobbfelöl. Elnölc csenget.) . . . minálunk az, a ki elég meggondolatlan Ausztriából importálni ezt a gombát és itt beleoltani a parlamentarizmusba, (Élénk helyeslés. Ugy van! jobb felől. Nagy mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) az valóban szentségtörő merényletet köret el a magyar nemzet legdrágább kincsei ellen. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Nagy mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. ház! Önök vágják számtalanszor a szemünkbe a nélkül, hogy maguk is hinnék, hogy Bécsnek bérenczei vagyunk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon és fel­kiáltások: Kinek másnak? Talán Poroszország­nak ? Sálijuk! Halljuk! jobbfelől.) Igenis a nélkül, hogy hinnék, teszik vásári komédiává e parlamentet. (Elénk helyeslés. Ugy van! jobb­felöl. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Én nem követem önöket erre a térre. Tudom, hogy csak megfontolatlanság, meggondo­latlan könnyelműség sodorja önöket oda. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) De azt igenis állítom, hogy akkor sem viselhetnék másként magukat, ha a magyar nemzet esküdt ellenségeinek bérenczei volnának. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Folytonos zaj es ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon-) Ha lett volna még kétségem az iránt, az utolsó napok tapasztalai meggyőztek volna róla, hogy a magyar nemzet sorsa kritikus forduló­pontra jutott. (Ugy van! jobbfelől.) Most válik meg... (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások: Oszlassa fel a házat! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Most válik meg, hogy van-e elég erő, van-e elég kötelességérzet, van-e elég áldozatké3Z hazafiság a magyar nem­zet józanabb nagy többségében arra, hogy ezektől a veszedelmektől, ettől a mételytől meg­mentsük ezt a hazát. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.] Mert ha ezen a lejtőn csúszunk tovább és tovább, akkor a nemzetre a kijózanodást, a felébredést, (Foly­tonos zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) és talán egy ujabb jobb KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXX. KÖTET. korszaknak kezdetét csak egy nagy nemzeti katasztrófa keserű tapasztalatai utján érhetjük el. Ettől a borzasztó lehetőségtől akartam én és akartuk mindnyájan itt megmenteni a nem­zetet ugy, hogy ebben a hazafias munkában együtt haladhassunk pártkülönbség nélkül. Es midőn ennek a reménye is eloszlott, türelemmel igyekeztünk megvitatni a dolgot. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon. Derültség a szélsöbaloldalon.) Kiss Ernő: Másfél esztendeig, két esztendeig elég. (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Türelem­mel, hosszú, szivős, kitartó, nyugodt munkával, (Nagy zaj. Elnök csenget.) igyekeztünk műkö­désünkről beszámolni alkotásokkal, a melyek ma a nemzet előtt vannak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Eitner Zsigmond: Az ugrai levéllel! Gr. Tisza István miniszterelnök: Igyekeztünk érvekkel sikra szállni meggyőződésünk mellett, és mi volt a válasz? Először egy két heti vita, a melyben azzal szemben, a mit mi akarunk és állítunk, soha az ellenérvnek csak árnyékával sem találkoztunk. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon. Derültség és ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Maga sem hiszi el! (Hall­juk ! Halljuk! a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Gr.Tisza István miniszterelnök: Igenis, soha! Mit tettek a t. képviselő urak e kéthetes vita alatt? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csen­get. Halljuk! Halljuk ! a jobbuldalon.) Intéztek támadásokat olyasmi ellen, a mit sohasem akar­tunk; állították, hogy a szólásszabadságot akar­juk megtámadni, beszéltek választási reformról és a kerek világon mindenről, csak arról nem, a mi napirenden volt, egy mérsékelt, józan és ebben az országban annyira szükséges házszabály­reformról. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbalolda­lon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Most pedig egyszerűen bevágják az útját a további vitának. A technikai obstrukczió be van jelentve. (Nagy mozgás.) Ezzel szemben megszűnik a tárgyalás és vitatkozás lehetősége. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zajos felkiáltások a jobb­oldalon: Szavazzunk ! Szavazzunk ! Elnök ismé­telten csenget. Meg-megujuló kiáltások a jobb­oldalon : Szavazzunk ! Szavazzunk !) Elnök (hosszasan csenget): Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Csen­det kérek, t. ház! (Felkiáltások a jobboldalon : Szavazzunk !) Gr. Tisza István miniszterelnök: A tárgya­lások lehetősége megszűnik, tovább várni hiába­való dolog, önök technikázhatnak éveken át. Itt egy marad hátra: vagy sorsára bizni az országot, vagy véget vetni az egész komé­diának. (Hosszantartó folytonos éljenzés és taps jobbfelöl. A jobboldalon ülő képviselők felállnak és kiáltják: Elfogadjuk! Elfogadjuk! Szavaz­zunk ! Óriási zaj a bal- és a szélsöbaloldalon*) ° 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom