Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-518

236 518. országos ülés 190í november 17-én, csütörtökön. Pest vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok, Csanád, Csongrád, Zala vármegye kétszer annyi lélekszámmal választanak egy kerületben képviselőt, mint a tót és rutén vármegyék, Budapesten csak 0 Buda az, a mely nem éri el az országos quotienst; ellenben a többi kerületek kétszeresen, háromszosan és négyszeresen felülmúlják ezt a quotienst. A kerületek beosztásánál látjuk épen a törzsökös magyar vármegyéknek a nemzetiségi vármpgyék javára való visszaszorítását. És, t. ház, mi egyéb az egynegyed úrbéri teleknek alapul vétele, mint épen a magyar Alföldnek megnyomoritása és a magyarságnak egész sokaságában választói jogától való megfosztása ? (TJgy

f van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert inig Árvában, Liptóban, Turóczban, Szepesben és Máramarosban 1 frt 8 kr., 68 kr., 63 kr., sőt Máramarosban 38 kr. a földadó minimuma, addig viszont a törzsökös magyar vármegyékben, mint Békés, Borsod, Csanád, Csongrád, Fehér, Győr, Esztergom, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom, Somogy és Zala vármegyékben mindenütt felül van az adóminimum a két forinton és a községek legnagyobb része tiz forintnál nagyobb földadót fizet. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez annak a hires nemzeti szempontnak érvényesítése a választói jogban. A mi pedig a szocziális szempont érvényesítését illeti, fel kell hivnom a t ház figyelmét egy igen közkeletű tévedésre. Azt hiszik, hogy a választói jogból csak a munkások vannak kizárva, azt hiszik, holott a törzsökös polgári elem nagy többsége is a választói jogból teljesen ki van rekesztve. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Összehasonlítottam azok számát, a kik ipar és kereskedelem alapján gyakorolnak választói jogot, az önálló iparosok és önálló kereskedők számával, és azt találtam, hogy 200.000 van olyan önálló iparos és kereskedő, a kinek választói joga nincs. Osszehasonlitottam az önálló földtulajdonosok számát azok számával, a kik földbirtok alapján szavaznak, és azt találtam, hogy 700.000 önálló földtulajdonos van, a ki a választői jogból ki van rekesztve. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) 900,000-re megy tehát csak a két osztály ama tagjainak száma, a kik a magyar szabadelvűségnek, a magyar nemzet érvényesítésének, a nemzeti eszme nagyságának érdekében, a választói jogból ki vannak rekesztve. És hol vannak e mellett a kis polgárok és munkások, a kik első osztályú kereseti adót fizetnek? Hisz megmondottam azt, hogy a klotür Magyarországon 3,568.000 magyar polgártól vonja el minden választás alkalmával a szót. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De, t. ház, nemzeti szempontról van szó. Igenis, rámegyek erre az alapra, és azt mondom : ha más országban csak a polgártársi becsületnek, a méltányosságnak, az alkotmányosságnak és a demokrácziának követelése az, hogy polgár és polgár között az alkotmányban különbséget ne tegyenek, ebben az országban az magyar nemzeti érdek is. Megmondom, miért. Mert a mikor a t. miniszterelnök ur itt minden beszédében kifesti nekünk azt a rettentő korszakot, a mikor nekünk idegen erőkkel kell szembeszállnunk és védekeznünk, és védenünk kell a magyar alkotmányt, kikkel akarja megvédeni, ha az ország lakóinak óriási többsége az alkotmányon kivül van? (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Kikkel akarja megvédeni a magyar államot? (FellciáltásoJca szélsöbaloldalon: Tjdvari tanácsosokkal!) Kik védték volna meg 1848-ban, ha nem követte volna nyomon a magyar függetlenség kimondását egyúttal a jobbágyok és városi polgárok felszabadulása? (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kikkel akarja megvédeni az alkotmányt, a melynek szeretetére nem oktatják a nemzetet, a melyben gyakorolják be az egész országot, az ország minden fiát? Kikkel akarja megvédeni az alkotmányt, ha nem neveli bele az emberekbe az alkotmányhoz való szeretetet, az alkotmányhoz való ragaszkodást, hogyha ez az alkotmány ismer beczézgetett örökösöket, és kitagadott mostoha testvéreket ? Kikből akarja megcsinálni a nemzet védelmét. A czenzus-nemzet nem védelmezi meg az országot és a parvenűk azon osztálya sem, a melyet a liberalizmus kész akarva tenyészt, nem tudom, miért? Azért-e, mert olyan demokrácziát akar teremteni, a melynek, ha nem is nagyherczegek, de bárók állnak az élén, vagy mert csúffá akarja tenni a főnemesi famíliát? (Hosszantartó éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István : Ennek örülhet báró Gruttmann! Vázsonyi Vilmos: Azt a tant, hogy e nemzetnek szabadsága és alkotmánya csak akkor van biztonságban, ha a nemzet és az alkotmány közötti kapcsolat szoros és erős, ha nincs különbség politikai nemzet és nemzet között, — a mely különbséget a szabadelvűek találták ki — ezt a tant nem én hirdetem először. De mert a szabadságért, a demokrácziáért beszélők csak akkor kezdenek imponálni a miniszter urnak, ha már legalább is a vérpadra lépnek. Hát idéztem annak a demokratának szavait, a ki demokrata volt a vérpadig. Hajnóczy József szavait idéztem előbb, a kit Kazinczy a magyar Sokratesnek nevezett, a ki a magyar jogtörténelemnek és a magyar jogtudásnak még eléggé meg nem becsült, eléggé fel nem fedezett elméje. Hajnóczy József állította fel azt a tant, hogy addig az osztrák hatalommal szemben — így írja »De comitiis« czimű könyvében — ennek a nemzetnek nincs biztonsága ós védelme, aiig az egész nemzet nem vonul bele az alkotmányba, mert az alkotmány iránti szeretetben csak az neveli fel a nemzetet, ha minden polgára gyakorolhatja alkotmányos jo-