Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-518

222 518. országos ülés 190^ november 17-én, csütörtökön. Mezőssy Béla: Önök csak az igazgatósági tagságokkal gondolnak! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kossuth Ferencz: ... ne nehezítse meg édes hazám helyzetét, Gondolja meg, hogy olyan uralkodó alatt élünk, a ki, fájdalom, még nem győződött meg arról, hogy a magyar nemzet, ha jogait tiszteletben tartják, az uralkodóháznak és a kormánynak legerősebb támasza . . . (Mozgás jobbfelöl. TJgy van! a szélsöbaloldalon,) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogyne győződött volna meg! Kossuth Ferencz: Ezen szerencsétlenséget ne fokozza azzal, hogy mint kormány nem elégséges megfontolással cselekedjék, mert én mást nem mondhatok — és bocsánatot kérek, ha ezt nyíltam kimondom — (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy én a megfontolás elég séges jeleit nem látom abban, a mi most történik. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ha egy heves ellenállást akarna a miniszterelnök ur megtörni oly czélból, hogy valamit, a mit az omágra nézve szükségesnek tart, keresztülvigyen, akkor az ő szempontjából talán menthető volna az (ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy a most kontemplált eszközhöz is hozzányúl. De hiszen teljes béke volt. (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Béke volt oly mértékben, hogy még oly törvényjavaslattal szemben sem keletkezett nagyobb ellentállás, a mely meggyőződésünk szerint mélységes sérelmet tartalmazott. (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Meg is mondom röviden, hogy miért volt ez igy ? Azért, mert bennünk — legalább abban a pártban, a melyhez én tartozom, — elég belátás volt arra, hogy a külállamokkal létesített viszonyainkat obstrukczió tárgyává ne tegyük. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ily körülmények között lehetetlen, hogy elegendőnek tartsam a t. kormány megfontolását és belátását, a midőn épen a mostani időt választotta arra, hogy a kedélyeket ismét indulatba hozza és lángra gyújtsa, (TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) még pedig olyan téren, a melyen morális lehetetlenség, hogy az ellenzék ellent ne álljon, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) már csak saját jövendőbeli hathatós működése szempontjából is, még ha az ellenállásban nem is vezéreltetnék. — mint a hogy mi vezéreltetünk, — azon mélységes hazafiúi érzés által, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) a mely minket pártunk álláspontján rendületlenül megtart; azon érzés által, a mely lelkemet is mélységesen áthatja, hogy nekünk kötelességünk hazánk jogait hathatósan megvédelmezni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Vagyok bátor a t. miniszterelnök ur figyelmébe ajánlani szerény megjegyzésemet. (Éljenzés és

r taps balfelöl, felkiáltások a szélsöbaloldalon: Éljen Kossuth!) Elnök: Csendet kérek, a miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Nem volt szándékom ebben, a technikai obstrukcziónak ha nem is formáival, de minden lényeges kellékével biró (Folyton tartó nagy zaj balfelöl. Igaz! TJgy van! jobbfelöl. Elnök csenget.) eszmecserében résztvenni . . . . (Élénk ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Méltóztassanak a házszabályokat megtartani és a szónokot csendben meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Rákosi Viktor: Tartsuk meg a házszabályokat! Ez helyes! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . mert határozottan technikai obstrukczió az, mikor a házszabályokhoz való felszólalások formájában és ürügye alatt elhúzzuk a tanácskozást és ellopjuk a háznak idejét. (Élénk ellenmondások balfelöl. Igaz! TJgy van' a jobboldalon. Elnök csenget.) Nessi Pál: Kossuth csak nem lopja az időt! (Zaj jobbfelöl.) Rákosi Viktor: Önök ellopják a törvényt és a házszabályokat! (Zaj.) Gabányi Miklós: Lopja maga az időt! Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni. (Helyeslés jobb felöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Utasítsa rendre az elnök a miniszterelnököt! (Nagy zaj.) Elnök: Ne méltóztassék az elnök jogkörébe avatkozni. (Szűnni nem akaró zaj.) Kubik Béla: Persze, odaátról vezetik, nem szól egy szót se! Elnök: Kubik Béla képviselő urat rendreutasítom! (Helyeslés jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Ez könnyű dolog! (Nagy zaj.) Elnök : Lengyel Zoltán képviselő urat rendreutasítom ! (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Technikai obstrukczió az, t. ház, midőn ily módon megakadályozzák a képviselő urak a napirendre kitűzött inditvány tárgyalását; technikai obstrukczió az, midőn ilyen rendezett elíenmondási és zajongási jelenetekkel . . , (Hosszantartó zaj balfelöl. TJgy van! jobb felöl.) Hock János: Hiába provokál a miniszterelnök, nem megyünk bele a technikai obstrukczióba! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A miben az ember benne van, abba nem mehet bele. (TJgy van! jobbfelöl. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Rákosi Viktor: Halljuk a főrendezőt! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . mondom, technikai obstrukczió az, mikor ilyen módon igyekeznek az ellenvéleményen levő szónokot meggátolni abban, hogy az urakra nézve kellemetlen igazságokat kifejthessem. (TJgy van! jobb felöl. Halljuk! Halljuk! a bal- ós a szélső-