Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-516

176 516. országos ülés Í90k november 15-én } kedden. oldalon. Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsöbáloldalon.) Barabás Béla: Hogy beszélhet egy miniszter­elnök ilyet? Az Isten szerelmeért! Gr, Tisza István miniszterelnök: ... egy olyan merénylet a nemzet jogai ellen . . . Gr. Zichy Aladár: Önök követnek el me­rényletet az alkotmány ellen! Gr. Tisza István miniszterelnök ... a mely­lyel szemben nem marad más hátra, mint visszanyúlni ahhoz a harczi fegyverhez, a melyet márcziusban letettünk kezünkből. (Elérik helyes­lés a jobboldalon. Zaj a szélsöbáloldalon.) Ha t. barátom ismételni akarja márcziusi szerepét, ha t. barátom meg akarja kímélni az országot egy ilyen harczi fegyver igénybevételé­től, tegye, a mit márcziusban tett: intézzen felszólítást az ellenzékhez, (Helyeslés a jobb­oldalon. Derültség a bal- és a szélsöbáloldalon.) hogy vállaljon kötelezettséget az iránt, hogy egy olyan házszabályreformot, mely az általam már több izben felsorolt korlátok között mo­zog, obstrukczióval megakadályozni nem fog. (Derültség a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Ha ezt megteszi az ellenzék, akkor feleslegessé válik az az indítvány, melyet a szabadelvű párt elhatározott és ezt a szabadelvű párt bizonyára rekonzideráczió alá fogja venni, de csakis akkor, ha (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) — mert ehhez a jo­gunkhoz ragaszkodunk és azt a kötelességünket teljesíteni fogjuk — (Élénk helyeslés a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi is?) a magyar parlamentarizmust az ilyen jelen­ségektől, a melyeknek most is tanúi vagyunk, megszabadítjuk. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és felkiáltások a szélsöbáloldalon: Az ilyen miniszterektől!) Ha a t. képviselőtársam azt mondja, hogy én rögeszmében szenvedek, (Igaz ! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) hát igen, nekem rögeszmém, hogy Magyarország csak ugy állhat fenn, mint szabad állam, (Foly­tonos nagy zaj a bal- és a szélsöbáloldalon. Elérik helyeslés a jobboldalon.) ha fentartja a parlamentarizmust a maga elvi tisztaságában, (Folytonos naqy zaj a bal- és a szélsöbálolda­lon.) ha bir elég férfias és elég hazafiúi elhatá­rozással, hogy megtisztítsa a maga közéletét azoktól a fattyuhajtásoktól, (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) a. melyek a magyar alkotmánynak, a magyar szabadságnak, a magyar . . . (Folytonos zaj a bal- és a szélsö­báloldalon.) Az igazság szavát semmi zajongással el nem nyomhatják. (Zaj. Elnök csenget.) Itt sért­hetik a házszabályokat, sérthetik a szólásszabad­ságot, ma még addig, a míg nem üt a leszámo­lás órája, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) de a nemzet meg fog hallani bennünket, a nemzet tudni fog választani azok közt, (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) a kik tetszetős jelszavak látszata alatt mint szú a fát, ugy őrlik meg a nemzet erejét, (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés a jobboldalon. Za) a bal- és a szélsöbáloldalon.) Ez igenis rögeszmém, ennek a rögeszmének élnie kellene minden magyar ember lelkében (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) és ha nem is él minden magyar emberben, a mit eléggé taj­nálok, de elég magyar ember lelkében él és eléggé él a magyar nemzet közvéleményében abhoz, hogy ez az igaz, ez a szent, ez a nagy ügy diadalra jusson. (Hosszantartó, rneg-meg­ujuló élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Személyes kérdésben szót kért Ugron Gábor képviselő ur. Ugron Gábor: T. ház! Nekem kifogásom nem lehet az ellen, ha a képviselőház bármely tagja és igy a miniszterelnök ur is él jogával. Csak a mivel él, az legyen joga. Ne legyen erő­szak, ne legyen túltevés a jogon. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez személyes kérdés ?) Nessi Pál: Ez a szólásszabadság! (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Már is be akarják hozni a klotürt! Zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Nem tudják a túloldalon ülő urak, hogy az én elmém nem az 6 elméjük út­jait követi? Csak akkor határozhatnak a felett, hogy tartom-e magam a házszabályokhoz, vagy eltérek azoktól, ha meghallgattak. Mikor márczius 10-én Thaly Kálmán fel­szólitást intézett a házhoz, mikor hazafiságunkra appellált és arra kért, hogy azt a bizalmatlan­ságot, a melylyel a kormányelnök iránt viselte­tünk, tegyük félre és akadályozzuk meg békés eljárásunkkal azt, hogy a képviselők szólás­szabadsága korlátolt assék, hogy itt a ház jog­talan és erőszakos parlamenti határozatoknak tanuja legyen és ez által a nemzetnek rossz példát adjon, (Ugy van! a szélsöbáloldalon.) bennem felébredt az a gondolat, hogy ha mi magunk tanítjuk meg a nemzet ellenségeit arra, hogy miképen lehet az ország törvényeit el­tiporni, csak többség kell hozzá; ha mi tanítjuk meg őket arra és mi tárjuk fel előttük azt, hogy mily gyönge ez a nemzet; hogy mi min­denre lehet e nemzetben megkapni a többséget: (Ugy van! a szélsöbáloldalon.) akkor az irek sorsára fogunk jutni, a kiknek saját parlamentje mondta ki Írországra nézve az ír országgyűlés megszűntét és áldozta fel az irek állami és nemzeti függetlenségét. (Ugy van! a bal- és a szélsöbáloldalon. Mozgás és ellenmondások jobb­felöl.) Ez a gondolat döbbentett meg engem és ekkor arra határoztam el magamat — egy pár szót váltva itt küzdő társaimmal — hogy fel­állók és hozzájárulok ahhoz, a mit Thaly Kál­mán t. képviselőtársam indítványozott és a miniszterelnök ur elfogadott. (Ugy van! a szélsö­báloldalon.) Ez csak két feltételből állott. Az egyik az volt, a melyet mi adtunk, hogy az ujonczokra vonatkozó törvényjavaslatok meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom