Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-514

514. országos ülés 1904 november 12-én, szombaton. 141 (Mérik helyeslés a jobboldalon.) s fontos és örven­detes jele annak, hogy a magyar honvédségnek ilyen fejlődése semmiféle ellenszenvbe, semmiféle bizalmatlanságba nem ütközött. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Felkiáltások, a szélsöbaloldalon: Mi követeltük!) És, t. képviselőház, csak egy dolgot jegyzek még meg. (Halljuk! Halljuk!) A honvédtüzér­ség felállítására vonatkozó óhaj és kívánalom soha elvi okokból visszautasítva nem lett. (Ellen­mondások a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Mindig katonai czélszerűségi szempontok voltak azok, a mik felhozattak; olyan katonai czélszerűségi szempontok, a melyek maguktól tárgytalanokká válnak, amint a közös hadsereg is rövidebb szolgálati időre megy át, és a. mint a honvédségnek kezdetben ha gyón rövid szolgálati ideje a kétévi lesz. (Zaj a bal­oldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Tehát tisztán objektív utón megérlelődött a kérdés arra, hogy ma, illetőleg nem is ma, mert ismét­lem, már a nyáron el volt határozva a dolog, hogy a jelenlegi véderőreformmal kapcsolatban a kérdés meeroldassék. (Éljenzés a jobboldalon.) B. Kaas Ivor: És ezért cserébe a szólás­szabadság kell! (Felkiáltások a jobboldalon : Vizet neki! Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Én azt hi­szem, hogy a nélkül, hogy bárminő görögtüzet akarnánk e miatt gyújtani, igenis megnyugvással és örömmel fogja ezt az ország fogadni. (Hosz­szantartó helyeslés, éljenzés és taps a jobbolda­lon és a középen. Zaj a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Thaly Kálmán: Most éljeneznek, de azelőtt leszavazták mindig! B, Feilitzsch Arthur: Sohasem volt szavazás tárgya! Gajáry Géza: Hál' Istennek! Örüljünk neki együtt! (Zaj a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Igen, de ezért cserébe kíván­ják a ház függetlenségét! (Ellenmondások a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Bolgár Ferencz képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Zaj a szélsö­baloldalon.) Bolgár Ferencz: Az igen t. miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tekintettel, t. képviselőház, a kérdés nagy politikai és katonai fontosságára, azt hiszem, hogy mindenki csak megnyugvással veheti tudo­másul, hogy ez a kérdés már teljesen megérett a megoldásra . . Madarász József: Harminczöt év óta! Bolgár Ferencz: ... és a közeli időben meg lesz oldva; és meg lesz oldva olyan módon, a mint azt az igen t. miniszterelnök ur mon­dotta, a kétéves katonai szolgálat alapján. (Helyeslés a jóbboldaloji.) T. ház! Nem mondom, hogy a kétéves ka­tonai szolgálat kérdése nem nehéz probléma, de azt tartom, hogy ez a probléma megoldható ugy, hogy a megoldás a nép érdekeinek meg­feleljen. A fősuly arra fektetendő, a mint azt a t. miniszterelnök ur is kiemelte, hogy egyrészt a nemzet teherviselési képessége kiméltessék, másrészt a reform nagyobb létszámszaporitást ne vonjon maga után. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Meg vagyok győződve, hogy ha a védtörvényjavaslat ezen alapelvek tekintetbevételével lesz szer­kesztve és azonkívül benne megnyilvánul az, hogy a véradó lerovása tekintetében méltányo­san és kíméletesen akarunk eljárni, a véd­törvényt a nemzet szimpátiával fogja fogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Midőn ezt konstatálom, nem tehetem azt, hogy egyúttal őszinte örömömet ne fejezzem ki a felett, hogy a védtörvény reformjával együttesen a nemzet egy régi kívánsága is telje­sülni fog." a honvédség ellátása tüzérséggel. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Helyes­lés a jobboldalon.) Nagyon csodálkoznám, ha az én örömöm, a ki nem követeltem ezen tüzérséget, nagyobb volna, mint azoknak az öröme, a kik ezért hosszú éveken keresztül harczoltak. (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Tény az, hogy a honvédség ellátása tüzérséggel, a nemzetnek régi óhaját képezi és hogy a függetlenségi párt hosszú harczot folytatott, hogy a tüzérség a honvédségnek megadassák. Most ez megtörtént, egy nagy vívmány előtt állunk, mely nem jelent mást, mint a honvédség intézményének a betető­zését és a honvédségnek teljes függetlenitését (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nessi Pál: A honvédség szellemét is meg kellene változtatni! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Bolgár Ferencz: Ez nagy vívmány, t. kép­viselőház, és mutaíja, hogyan lehet és hogyan kell nemzeti politikát csinálni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elénk helyeslés a jobboldalon.) Igenis, ez a kormány által folytatott nemzeti politikának az eredménye (Folytonos zaj a bal­és a szélsöbalotdalon. Halljuk! Halljuk! jobb­ról.) és egyúttal jele annak, hogy a szabadelvű párt katonai programmja jó ós ezéltudatos . . . (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Élénk helyeslés. Halljult! Halljuk! a jobb­oldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek t. ház! Bolgár Ferencz: De nemcsak ennek, hanem annak a jele is, hogy a párt katonai programm­ját meg is akarja valósitani. De még tovább megy, mert most is egy oly kérdés oldatott meg, mely a programmban nem is volt benne, sőt még a kilenczes bizottságban sem került szóba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom