Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-514

óik. országos ülés Í90b november 12-én, szombaton. Í39 sát minél jobban siettetni kellene. Ennélfogva azt hiszem, t. ház, hogy mindenki itt a házban, de kint az országban is egyet fog érteni velem, ha az igen t. kormányhoz azon tisztelet­teljes kérdést intézem, hogy milyen stádiumban vannak ma a véderőtörvény reformjára vonat­kozó tárgyalások, bevégeztettek-e azok, (Folyto­nos zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Elnök csen­get. Halljuk IHálljulc!) és ha nem, miért nem, ha pedig bevégeztettek, mikor szándékozik az igen t. kormány a törvényjavaslatot a képviselő­ház elé terjeszteni? (Égy hang a szélsöbalotda­lon: Majd a másik kormány. Derültség a bal­oldalon.) Ezzel kapcsolatosan bátor vagyok a t. miniszterelnök urat arra is kérni, sziveskedjék, a mennyiben ez lehetséges, felvilágosítást nyúj­tani arról, hogy ezen uj védtörvéDyben a jelen­legi tényleges szolgálati idő leszállítására reflek­tálnak-e ? (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: Már tudjuk a választ! Folytonos zaj.) Gajáry Géza: Nem örülnek neki ? (Folytonos zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Bolgár Ferencz: Be fogják-e nálunk is, ugy mint Németország tette és mint Francziaország­ban készülőben van, a kétéves katonai szolgálatot hozni? És ha behozzák, kellő figyelem forditta­tik-e a nemzetnek teherviselési képességére, és végre mily viszonyban áll a véderőtörvénynek a kétéves katonai szolgálatra való felépítéséhez a jelenlegi békelétszám felemelése? Ezeket előre bocsátva, bátor vagyok az igen t. miniszterelnök úrhoz és a honvédelmi minisz­ter úrhoz a következő interpellácziót intézni. (Olvassa. Halljuk! Halljuk!) »Interpelláczió a ministerelnökhöz és a hon­védelmi miniszterhez: Mily stádiumban van a véderőtörvény reví­ziójának kérdése és mikorára várható annak megoldása, azaz a megfelelő törvényjavaslat elő­terjesztése ?« Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy t. barátommal, a honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg azonnal megadhas­sam a választ. (Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza: Mikor tartottak miniszter­tanácsot? (Zaja szélsöbaloldalon. Halljuk! Hall­juk! jobb felől.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Igen ter­mészetesnek tartom azt, hogy épen most, midőn az ujonczlétszám megállapításáról és az ujoncz­jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatok beterjesztettek és ezekből a ház meggyőződést szerezhetett magának, hogy a kormány a jövő évre is csak az eddigi létszám mellett kívánja az ujonczokat megállapittatni és megajánltatni, ily körülmények közt fontos közérdeket képez az, hogy tájékozva legyen ugy a ház, mint a közvélemény az iránt, hogy minő stádiumban van a véderőtörvény reformjának nagy ügye, minő álláspontot foglal el a kormány azon nagy elvi kérdések tekintetében, a melyek ezzel szoros kapcsolatban állanak és a melyek az országot immár két év ótn a legnagyobb mértékben fog­lalkoztatják. Épen azért azt hiszem, senki meg nem ütközhetik azon, sőt mindenki, a ki objek­tíve gondolkozik e kérdés felett, helyeselni fogja, ha a kormány örömmel ragadja meg az alkal­mat arra, hogy e tekintetben nyilatkozatot te­hessen. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) E nyilatkozat természetszerűleg nem nyújt­hat precziz felvilágosítást a kérdés minden részletére nézve, mert hiszen a véderőtörvény re­víziójára vonatkozó tárgyalások meglehetős előre­haladott stádiumban vannak ugyan, befejezve azonban nincsenek, ugy, hogy némely magában véve fontos részlet ma még megállapítottnak nem tekinthető és igy ismétlem, a függőben lévő kérdéssel szemben felvilágosításom csakis arra szoritkozhatik, hogy bizonyos főbb vonásait adjam a képnek, a mely a nemzet elé tárulni fog. (Halljak! Halljuk!) A mint méltóztatnak emlékezni, az 1902. év végén beterjesztett ujonczlétszám-felemelési javaslat tárgyalásának már első stádiumában felmerült az a kívánság, hogy térjünk el mi is a három évi szolgálati rendszertől és álljunk a kétévi szolgálat alapjára. Még az akkori kor­mány megígérte azt, hogy ezt a kérdést tanul­mányozni fogja s tanulmányainak eredményéről a háznak jelentést teend. Ma már kijelenthetem, hogy az uj véderő­törvényre vonatkozó munkálatok a kétévi szol­gálat alapján állanak . . . (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Minden fegyvernemnél? Gr. Tisza István miniszterelnök:... a mely kétévi szolgálat ép ugy, mint más államokban is, kiterjedne a fegyvernemek legnagyobb részére s csakis azon egy pár fegyvernemre nem terjedne ki, mint pl. a haditengerészet, lovasság és lova­sitott tüzérség, a melyeknél a kétévi szolgálat tényleg katonai szempontokból kivihetetlen. (He­lyeslés a jobboldalon.) A nagy kérdés, (Halljuk! Halljuk!) a mely a kétévi szolgálat elfogadása és életbeléptetése tekintetéből legnagyobb fontossággal bir, termé­szetszerűleg az, hogy megoldható-e a kétévi szolgá­lat a hadsereg katonai belértékének csorbítása nélkül ugy, hogy sem embererőben, sem pénz­ügyi erőben elviselhetetlen terhet ne rójjon a társadalomra? (Mozgás a bál- és a szélsőbal­oldalon.) E tekintetben ma precziz számokkal még nem szolgálhatok, de igenis kijelenthetem, hogy a tárgyalások, a melyek a kérdés ezen olda­lára vonatkoznak, jóformán befejezetteknek tekint­hetők ; hogy ebben a tekintetben a hadügyi kor­mányzat is csak olyan követelésekkel lépett fel, a melyeknek katonai szempontból szükséges volta abszolúte tagadhatatlan, (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) s a melyek sem az ujonczlétszám, sem a pénzügyi eredmények tekintetében elvi­18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom