Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.

Ülésnapok - 1901-509

8 bük országos ülés Wüí Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltá­sok: Bécsi pénz!) a harmadik csoport volt az, a me'y a félénkségnek egészen a gyávaságig menő gondolatában azt hitte, hogy jobb lesz az idegen uralom, mint a nemzeti szabadság. És, t. ház, egyike a legkiválóbb történet­íróknak, Raumer »Polens Untergang« czimü mun­kájában ezeket az emlékezetes szavakat mondja Lengyelország bukásáról, (Hallj uh! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ha németül olvasom ezt. (Halljuk! Halljuk! a bal­és a szélsöbalóldahn.) Az alkotmányról szól, a mely 1791-ben megalkottatott. »Und diese Verfassung hatten sich die Polen gégében ohne Raubmord, Bluívergies­sung, oder Verletzung des Eigenthums. Sie vereinigten die zarteste Ehrfurcht für allé irgend erhaltbaren pereönlichen und dinglichen Rechte, mit der Ausrottung aller Grundübel, mit Weisheit, Mässigung und Standhaftigkeit. Ein solches in seiner Art bewundernswerthes Werk verdient die grö'sste Dauer, das höchste, äusserlich begünstigende Glück; weshalb dop­pelt verantwortlich sind die sehmutzigen Hände, welche die reine Ihat befleckten, die Verläumder, welche sie anklagten, und die Prevler, welche sie zerstörten.« (Ugy van! a bal! és a szélsö­baloldadalon. Felkiáltások: Halljak! Halljuk! magyarul!) Ezekben a sorokban van megirva Lengyei­ország pusztulásának magyarázata. Lengyelország megszűnt létezni, daczára a maga fényes alkot­mányának, mert a kormány és pártja korrumpálta az országot. Nem azért hozom fel ezt a példát, hogy alkalmazzam. Felteszem a t. miniszter­elnök ur hazafiságáról. (Mozgás a bal- és a szélsöbalóldahn.) fel kell tennem, t. ház, hogy a legteljesebb jóhiszeműséggel jár el. (Mozgás a bal- és a szélsöbalóldahn.) De ugy látom, hogy a t. miniszterelnök ur az állami életet, az állampol­gárokat, az alkotmánynak biztositékát, ugy tekinti, mint a gyermek a kártyából csinált összehajtott katonákat, a melyeket sorba rak, azután hátul megbök és várja, hogy azok rendben egymás után halomra essenek. És ha nem üt be a szá­mítása, hanem egy egész csoport katona állva marad és ellenállás fejlődik ki az ilyen kor­mányzati rendszer ellen, akkor a t. miniszter­elnök ur haragra lobban, pedig tudnia kellene, hogy itt nem bábokkal, hanem a nemzeti élet­nek organikus tényezőivel, egy nemzet alkot­mányával és a polgárok r szabadságával kell számolnia. (Taps bal felöl.) És midőn a t. minisz­terelnök ur haragját és szenvedélyét látom kitörni a miatt, hogy terve sikerülni nem akar és látom, hogy mily szenvedélylyel támogatja itt a saját indítványát és terveit, akkor mondhatom, hogy a miniszterelnök ur meggondolatlanul tüzes csóvával jár az alkotmánynak értékes, de könnyen gyúló biztosítékai között. Ezért állunk mi itt, az ellenzék, hogy ezt a kísérletet, nehogy a tűz­vész még nagyobb legyen, megakadályozzuk azzal november 7-én, hétfőn. az erővel, a melyet Isten nekünk engedett és adott. '(Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbalól­dahn.) Éz, t. ház, az én álláspontom. Alkotmányo­san a házszabályok keretében állunk meg ezen a helyen, őrködvén azon a sánczon, a mely a magyar alkotmányt védi, felvilágosítván a nem­zetet, hogy itt a baj az alkotmányos intézmé­nyek létesítésének nem akarásában és hiányában van. Ezért nem fogadom el a t. miniszterelnök ur indítványát, hanem elfogadásra ajánlom az elleninditványt, a melyet előterjeszteni bátor­kodtam. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal­és a szélsöbalóldahn. A szónokot számosan üd­vözlik.) Sturman György jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. ház! Én a miniszter­elnök ur által beterjesztett indítványt nem foga­dom el, és ebben a leghatározottabb szándékom­ban a t. miniszterelnök legutolsó beszéde meg­erősített. A t. miniszterelnök ur által beterjesztett inditványnyal szemben a következő ellenindit­ványt vagyok szerencsés a t. ház elé terjeszteni és azt elfogadásra ajánlani (olvassa): »Elleninditvány. A képviselőház a miniszter­ei oök ur által tett indítvány felett mindaddig nem határoz, míg a kormány a képviselőház következő utasításainak eleget nem tett: A képviselőház utasítja a kormányt, hogy terjeszszen be törvényjavaslatot: »1. a választási jog kiterjesztése tekintetében, különösen biztosítván szoknak a választói jogot, a kik védkötelezettségüknek a sorhadban eleget tettek; ezeknek a választói jog, eltekintve min­den adóczenzustól, megadandó; »2. a választási szabadság hathatósabb biz­tosítására a községenként!, városokban titkos szavazás elrendelésével, (Helyeslés balról.) a zászlók és egyéb kortesjelvények használatának, az etetések és itatások szigorú eltiltásával, külö­nös szigorú büntető szankczióval ellátott tilalom­mal az iránt, hogy az állami, törvényhatósági és községi hivatalnokok és alkalmazottak a válasz­tási mozgalomra befolyást ne gyakorolhassanak. (Elénk helyeslés balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: A papok se!) Okolicsányi László: Ugy-e nem tetszik. (Zaj.) B. Kaas Svor: Pedig igóret volt rá! (Nagy zaj.) Elnök: Kérek csendet! (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István (olvassa): »3. az inkom­patibilitási törvény és eljárás szigorítására; »4. a közhivatalnokok szolgálati pragmati­kájának meghozatalára.* (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) T. ház! Imént mondtam, hogy a miniszter­elnök ur szombati beszéde engem megerősített azon határozott szándékomban, hogy ellenálljak az ő indítványának, mert ellenzéki állásomból kifolyólag lehetetlenné tette, hogy indítványát elfogadjam abban a perczben, a mikor hozzá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom