Képviselőházi napló, 1901. XXX. kötet • 1904. november 7–november 18.
Ülésnapok - 1901-513
513. országos ülés 1904 november 11-én, pénteken. 117 dés komplekszumát képezik, s ezek vonatkoznak arra, liogy a mai kúriai bíráskodási törvénynek eddig kitapasztalt hiányai is orvoslandók, shogy akkor a titkos szavazást hozzak be a városokba, ellenőrzést gyakoroljunk éi provideáljunk arra nézve, hogy a titkos szavazás igazán titkosan folyjék, s jjrovideálni kell nekünk egy egész series momentumra nézve, a melyekre nézve a tapasztalat azt mutatta, hogy a mai törvénykönyv hiányos. (Helyeslés! a bal- és a szélsőhaloldalon.) Csak egy pár kérdést leszek bátor előadni. (Ralijuk! Kálijuk!) Fogarassy volt elvtársam talán lesz kegyes figyelemmel kisérni. Az egyik vonatkozik magára a kúriai bíráskodásra, r a melynek, tudjuk, vannak bizonyos hiányai. Én egyre akarom különösen felhívni a t. ház figyelmét, s ez az, hogy a kúriai bíráskodási eljárás ma, ugy a mint azt a törvény megállapította, oly lassú, hogy látjuk, hogy van olyan mandátum, a mely már egy év előtt támadtatott meg, a melyben a vizsgálat már egy esztendő óta folyik, s ha jól vagyok informálva, csak e napokban fejeztetett be. Hellebronth Géza: Talán az államtitkár uré? Gr. Batthyány Tivadar: Azé. Hellebronth Géza : Gondoltam mindjárt. (Zaj a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Távol áll tőlem, hogy magát a Kúriát kárhoztassam, mert, ugy Játszik, hogy magában a törvényes eljárásban van a hiba, hanem az bizonyos, hogy erre nézve provideálni kell, mert hogy itt ülhessenek a házban évekig olyan képviselők, a kiknek mandátuma igen komoly alapon van megtámadva, ez ismét azon parlamentáris alapelvvel, hogy a nép igazi akarata legyen itt képviselve, össze nem fér. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Van azután itt egy kérdés, a melyet nagyon ajánlok a t. ház minden egyes tagjának figyelmébe, a melyre beszédem további folyamán még leszek bátor visszatérni. (Halljuk! Halljuk!) A napokban Veszter Imre t. képviselőtársunk (Halljuk! Hall juh!) elismerésre méltó lojalitással, nyíltsággal és őszinteséggel kijelentette az összeférhetlenségi bizottság előtt, hogy, bár az ő tudomása nélkül, választókerületében valami pártbizottság egy külfölditől pénzt fogadott el választási czélra. Bartha Miklós: Nagyon szép! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Veszter Imre t. képviselőtársam egész lojalitással jelentette ezt ki, a miért azt hiszem, csak köszönettel tartozunk neki, köszönettel azért, hogy ezt nem leplezte, hanem az ország szine előtt kijelen tatte. Ha lehetséges az, hogy egy külföldi ember egy választási kasszába pénzeket liferál, az olyan gondolatokra visz engem, a melyekre Samassa János t. barátom tegnapi beszédében is utalt, hogy itt a törvényhozásnak sürgősen és szigo ruan kell intézkedni, Méltóztassék elképzelni, ha a keletről román leik, északról orosz rubelek, nyugatról osztrák koronák és német márkák gurulnak be pártkasszákba, akkor megvan a veszély, hogy nem önök, (A jobbóldalra mutat.) nem mi, hanem olyan elemek jönnek ide be, a melyek nem a magyar hazának, hanem annak az idegen pénznek az érdekeit kéjjviselik. (Ugy van! Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Zichy Aladár: Erre háborodjanak fel! Gr. Batthyány Tivadar: Ez a veszély fennáll. Midőn azt látjuk, hogy nyugat felől egy tendenczia indult meg, hogy német kézben magyar földeket egyesítsenek, akkor az a külföldi ur, a ki Magyarországon nagy birtokokat vásárolt, már belenyúl a választásba, a magyar polgárok kizárólagos alkotmányos jogába . . . Bartha Miklós: A legnagyobb tolakodás! Gr. Batthyány Tivadar: Ma ez az eset még sporadikus, de iskolát csinálhat és az ilyen iskola ellen nekünk, ha az állam érdekeit meg akarjuk védeni, preventive kell intézkednünk. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Samassa János t. barátom tegnapi fejtegetéseinek konklúzióját én is teljesen osztom tehát, én is azt vallom, hogy az ilyen esetekkel szemben a pénzbírság nem ér semmit, mert a ki esetleg százezreket képes áldozni ilyen czélokra, annak pár ezer korona bírság egyszerűen nevetséges. Sokkal fontosabb mindenféle házszabályreformnál, hogy az ilyenek ellen a legnagyobb szigorral járjunk el, és azt az idegent, a ki pénzt ad, valamint azt a magyar polgárt, a ki azt elfogadja, fegyházra vessük. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsobaloldalon.) Fülepp Béla: Judáspénz! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: Igen sajnálnám, ha túloldali t. képviselőtársaim közül bárki azt hinné ; hogy az, a mit mondtam, ellenük irányul. Én meg vagyok győződve arról, hogy önök, épeo ugy mint én, tárt karokkal fogadják ez inicziativát és velünk karöltve fognak intézkedéseket tenni, hogy a magyar hazát ettől a veszélytől megmentsük. T. ház! Én azt hiszem, hogy a választási reformnak ezen módja, ezen tervezete, a melyet most jelezni bátor voltam, röviden a következőkben összegezhető: egyrészt a választói jognak okszerű kiterjesztése, — s itt távol áll tőlem, hogy valami végletekre akarnék egyszerre átmenni, pl. az általános szavazati jogra — másrészt a kerületeknek nemzeti szempontból helyesebb és egyúttal igazságosabb beosztása, harmadszor a községenkinti választás, negyedszer a városokban a titkos választás és ötödször a választók szabad akaratának megnyilvánulása tekintetében még fennálló akadályok elhárítása. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.)
