Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-493
Í93. országos ülés 1904- október 15-én, szombaton. 89 tervezet szerint 60°/ 0-os arányban van a házasitás megengedve. Mi fog ebből következni? A közgazdasági bizottságban olyanformán Dyilatkoztak a kormány korifeusai, bogy az minálunk nem hozbató másképen forgalomba, mint olasz bor név alatt. Hát ez védelem, ez megoldás az e tekintetben előfordulható sérelmeinkre ? Hisz nemcsak mihozzánk, hanem a közös vámterületre vitetik be az a bormennyiség, ugy lehet, hogy Ausztriába viszik be nagy részét; hát ez nem ép ugy sérti a mi bortermelésünk érdekeit, a melynek joga van, — sajnos, mig vámszövetségben vagyunk, — Ausztria egész területén elhelyezkedni? Majd Ausztriában fogják a 60°/'o-os borhamisítással elkövetni azokat a manipulácziókat, a melyeket a mi törvényünk tilt és a melyeket a magyar bor jó hírnevének rovására fognak elkövetni. Mert hiszen köztudomású dolog, bogy a magyar borkereskedelem nem magyar kereskedők kezében van, t. kereskedelemügyi miniszter ur. Hát van nekünk önálló kereskedelmünk? Dolgozik a t. kereskedelemügyi miniszter ur abban az irányban, hogy nekünk önálló kereskedelmünk legyen? Ausztriának a malmára hajtják a vizet, ön is, t. kereskedelemügyi miniszter ur, meg a miniszterelnöke is, Tisza Kálmán! (Felkiáltások : Tisza István!) Bocsánat, Tisza István! Majd arról is szólok különben, mert bizonyos irányban Tisza Kálmán különb embsr volt, mint a fia. Tisza Kálmán küzdött a pátensek ellen, a fia pedig a gróf Thun nyomába lépett, gróf Thun pátenseinek az utánzója. Hát Tisza Kálmán e tekintetben mégis különb ember volt a fiánál, 0 csak a bihari öt pontot akasztotta szegre, Tisza István pedig az egész alkotmányt szegre akasztaná, ha tehetné; de lesz rá gondja az ellenzéknek, hogy ez a terve meg ne valósuljon, s ha ezen tervét meg akarja valósítani, akkor ez ellen kezet fog ebben az országban minden becsületes magyar hazafi. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hogy visszatérjek a témámhoz, a borkereskedelemre nézve azt hoztam fel, hogy sajnos, a magyar bor nem magyar kereskedők kezén fordul meg a világforgalomban, nem magyar kereskedők közvetítésével kerül a világpiaezra. És azok az osztrák kereskedők mit fognak majd csinálni a magyar bor rovására? A 450.000 mm. beimportált olasz és más idegen borból megcsinálják a házasitást olyan arányban, a milyent a magyar törvény tilt és az ilyen bort az osztrák kereskedelem, mint magyar bort fogja a világforgalomba dobni, a világpiaezra hozni. Méltóztassék akkor az igen t. kereskedelemügyi miniszter urnak intézkedéseket tenni itthon, hogy üldözzük azt itthon, a ki az ilyen borokat mint magyar bort hozza forgalomba, és üldözzük azt, a ki ilyen módon a magyar bornak a jó birét és nevét a világpiaezon megKÉPVH, NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. rontja és kompromittálja. Engedelmet kérek, semmiféle fegyvere sincs a kormánynak az ilyen visszaélések meggátlására, és mig az országnak gazdasági érdekeit, a bortermelés érdekeit kiszolgáltatja a kormány ezzel a törvényjavaslattal, addig másrészről nemcsak a gazdasági érdekeket sérti, hanem a magyar bor jó hírnevének a tönkretételéhez is hozzájárul és erre alkalmat nyújt. Ezek után, t. képviselőház, nagyon sajnálom, nem folytatom tovább, (Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) bár a közgazdasági szempontokra vonatkozólag a szerződés hátrányos voltára nagyon sokat lehetne felhozni, Pel lehetne hozni nemcsak azt, hogy mi nyújtottunk kedvezményeket a boron kívül más czikkekben is az olaszoknak, s az olaszok nekünk nem nyújtottak semmiféle kedvezményt, vagyis a régi szerződési pontozatok megtartása mellett egyedül mi hoztunk áldozatot, hogy Olaszországgal a szerződés megköttessék, mig Olaszország semmiféle áldozatot nem hozott, tehát közgazdasági szempontból is ez a javaslat visszavetendő, és visszavetendő volna akkor is, ha nem lennének olyan súlyos közjogi aggályaink, a melyeknek itt már többen kifejezést adtak. Ebből a szempontból, t. ház, én a magam részéről nem járulok hozzá a javaslat elfogadásához, hanem teljes erővel támogatom Krasznay Ferencz t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Elénk helyeslés balfélol.) Elnök: T. ház! Tekintettel az idő előhaladottságára, a tanácskozást most félbeszakítjuk. Mielőtt áttérnénk a ház határozatának megfelelően az interpelláczió megtételére, bátor leszek indítványt tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a mai ülésre kitűzött törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásét tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Ugy ezt határozatkép kimondom. Következik most Gabányi képviselő urnak a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter úrhoz intézett interpellácziója, szabadságharezos öreg honvédeink érdekében. / Gabányi Miklós: T. képviselőház! A hosszú szühijiő' alatt, ezelőtt körülbelül öt-hat héttel, eljött a községembe egy Grád Flórián nevű, a szabadságharezban résztvett öreg honvéd, Szafcmárről, Hieronymi Károly városából való, a ki kérelemmel fordult hozzám. Hieronymi úrhoz is nyújtott be kérvényt ezelőtt négy hónappal, hogy sürgesse meg a menházba való fölvételét, de választ sem kapott. Hallotta, hogy én népképviselő vagyok inkább, mint a miniszter ur, eljött tehát hozzám a községembe és megkért, hogy eszközöljem ki, hogy ő a honvédmenházba fölvétessék, a hol ezelőtt egy esztendővel nyújtotta be kérvényét. Megígértem neki, hogy 10-én Bu12