Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-508

508. országos ülés íQOh november 5-én, szombaton. 409 összegről szóló rendelkezés vétessék be és hogy a többi rész, mint a Rábaszabályozó-társulat érdekeivel ellentétes és annak önkormányzati jogaiba ütköző mellőztessék. Módosításom a következőkép szól: Módosítás a 6. §-hoz. A 6. §. törlendő és következő szakaszszal pótlandó: »6. §. A Rábaszabályozó-társulat köteles leg­későbben az 1910. évi január léig egy 8,354.528 korona 71 fillérnyi összeget kölcsön utján fel­venni. Ebből az előző szakasz értelmében nyert állami kamatmentes előlegek visszatérítendők.« Elejét akarom venni annak, hogy az uj kölcsön felvételénél ismét oly visszaélés követ­tessék el, mint ama kölcsön felvételénél, mely az 1885 : XV. t.-czikk értelmében lett felvéve, a mikor 6,600.000 forint kölcsön fedezésére egy 7,040.000 forintnyi kölcsön vétetett fel, a mely­hez még azonkivül az a terhes feltétel is volt hozzáfűzve, hogy felmoiidhatatlan. Ezért ajánlom módosításom elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Mint­hogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter kíván nyilat­kozni. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. kép­viselőház! Csak röviden kívánok nyilatkozni arra a módosításra nézve, melyet a t. képviselő ur beadott. A 6. §. a melyet megváltoztatni kivan, intézkedik, hogy a társulat megfelelő kölcsönt tartozik felvenni. Indokolását leli a következő három pontban, a mely meghatározza, hogy mily czélból, vagyÍ3 ama tartozások törlesztésére, a melyeket bátor leszek felsorolni. A felveendő kölcsöoből elsősorban azokat a pénzeket kell megtéríteni a társulatnak, a me­lyeket a pénzügyminiszter 1907-ben, 1908-ban és 1909-ben ad a munkálatokra. Másodszor tar­tozik visszatéríteni az államnak azt a 520.000 koronát, a melyet 1900. évben adott a pénzügy­miniszter a társulatnak. Harmadszor azt a 160.000 koronát, a melyet szintén 1900-ban adott a pénzügyminiszter a társulatnak. Yégiil pedig azokat az összegeket, a melyek a tartalék­alap kiegészítésére szükségesek, mert igen jól tudja t. képviselőtársam, hogy a tartalékalap, mely már megcsökkent, sőt valószínűleg egészé­ben fel is lehet emésztve, kiegészítést, — azok az előlegek pedig, a melyeket hason czélra a pénzügyminiszter adott, megtérítést igényelnek. Az e tartozásokra és a tartalékalap ki­egészítésére szolgáló összegek felvételére van kötelezve a társulat. Nagyon természetes, hogy ha az állam az egész munka tartamára előlege­geket adott és ad, biztosítani kívánja a jogot, hogy az állam megterheltetése nélkül a társulat azokat visszaadja. Ha a társulat, a mit nem hiszek, e tartozások törlesztésére a kölcsönt nem venné fel, a pénzügyminiszternek meg van adva a jog, hogy azt a társulat terhére felvegye. Ezek alapján kérem, méltóztassék a szakasz eredeti szövegét elfogadni. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET, Rakovszky István: Félreértett szavaim valódi értelmének helyreállítása czimén kérek szót. (Hálljtik! Ralijuk!) Elnök: Rakovszky István félreértett szavai értelmének helyreigazítása czimén kér szót. Rakovszky István: Az igen t. miniszter ur félreérteni méltóztatott, mert én is amaz össze­gek megtérítését kívánom, a melyek e törvény­javaslat 5. §-ában provideálva vannak. Magam is méltányosnak és igazságosnak tartom ezt, miután már az én módosításomat a 4. §-ra vonatkozólag el méltóztatott vetni. De itt vannak oly összegek is, a melyek a t. miniszter urnak indokolása szerint kitesznek 264.850 koronát, azon esetre, ha mindazok a hátralékok be fognak jönni, a melyeket az érde­keltek irányában eddig elnéztek. Ha e hátralékok be nem jönnek, ez újbóli megterheltetést képez 604.667 forint erejéig. Csak ez utolsó részre, a 264.850 koronára nézve véltem én, hogy módo­sítani kell e törvényjavaslatot, a többi előlegeket, a melyeket a kormány nyújt 1909-ig, én is azon kölcsönökből vélem megtérítendőknek, a melyeket a társulatnak fel kell vennie. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Heltai Ferencz előadó: Rakovszky t képviselő­társam tévedésben van, a midőn kimondatni kívánja, hogy a 6. §. alapján 8,354.528 K-ás kölcsön felvételére köteleztessék a Rábaszabá­lyozó-társulat, illetőleg a jjénzügyminiszter, mert ha a Rábaszabályozó társulat fel nem veszi a kölcsönt, akkor a pénzügyminiszter által ezen 6. §. alapján felvehető kölcsön összege nem 8,354.000 K, hanem a maximális összeg 6,300.000 K. A pénzügyminiszter ur tehát korántsem vehet fel ezen munkálatok költségeire 8,354.000 K-ás kölcsönt, hiszen 1,720.000 K. már a 4. §-ban biztosítva van és igy tényleg egy kisebb kölcsön fog felvétetni, mint a milyent Rakovszky István t. képviselőtársam lehetőnek tart, mert a 6. §. alapján csak 5,273.297 K. vehető fel az állam által adandó előlegekre, 199.700 K. a jelenlegi kölcsönök biztositéki alapjának kiegé­szítésére, 680.000 K. a múltban adott 520.000 és 160.000 K. előlegből a régi árterületre eső összeg, 213.810 korona az uj kölcsön után lete­endő biztosíték, összesen kerek számban 6,200.000 K. Hogy ezen tényleges szükségletekre mennyi névértékű kölcsön veendő fel, azt a törvény­hozás ma meg nem állapithatja. A pénzpiacz mai viszonyait és az előrelátható alakulatot figyelembe véve, a tényleges érték és a névérték közötti különbözet valószínűleg nagyon csekély lesz, de hogy mekkora lesz a különbözet, mely a kölcsön finanszirozáíánál tényleg a névérték­ből le fog vonatni, ezt ma meghatározni nem lehet. A kölcsön semmi esetre sem lesz nagyobb, mint a mennyi ezen előlegek visszafizetésére szükséges. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóz­tassék Rakovszky képviselő ur módosítását mellőzni. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom