Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-506

506. országos ülés Í90í november 3-án, csütörtökön. 379 »Ezen óriási birtok-teriiletek tulajdonosainak együttes jajkiáltása akkor oly hangos volt, hogy elhatott egész a törvényhozásig, és a mikor az érdeklettek közös megállapodásra jutni Dem tudtak, az 1885 : XV. törvényczikk inieziálta a törvény hatalmával a bajok orvoslását. A mi ügyünkben ezen nálunk nélkül való intézkedés ellen fölmerülő bizalmatlanságot, melynek keletkezése igen könnyen megmagyarázható, csakhamar legyőztük, annál inkább is, mert beláttuk, hogy a törvény mégis csak a mi bajunk orvoslását is elrendelik Később azt mondja a kérvény (olvassa): »Ekként földjeink megvannak terhelve a szabályozás nagy költségeivel; a törvény szava biztosit minket az illetéktelen megterheltetés ellen, de tényleg a reánk eső illetéket teljesen haszon nélkül fizetjük, és helyzetünk, biztos jelek után Ítélve, javulni nem is fog,« Ez a rezümé-je a Rábaszabályozásnak 1895-ben. Ezek után még csak egy dologra kívánok reflektálni. A kormány nagyra van a t. miniszter ur előadása szerint 3,900.000 koronára leolvadt segélyével és azt mondja, nem adhat többet, mert szemben áll a többi társulatokkal. Én azonban igazoltam azt, hogy talán egy társulattal sem bántak ily mostohán és hogy egy társulattal szemben sem történtek oly erőszakoskodások, mint ezen társulattal szemben; igazoltam azt, hogy tudtommal egy társulatnál sem végezték oly felületesen a munkát, hogy nagy munkarészleteket egészen kifelejtettek; igazoltam azt, hogy mindaz, a mit itt elkövettek, a társulat akarata ellenére, ennek meghallgatása nélkül történt. Most még csak arra kívánom a t. képviselőház figyelmét felhívni, hogy az államnak is haszna van abból, ha megtörténik ez a szabályozás, mert az állam mindaddig, mig az árviz kiárad, köteles adóvisszatéritéseket adni ezen a czimen, tehát az adókban vészit, ugy hogy az államnak is érdeke, hogy ez a szabályozás megtörténjék, mert akkor nyerni fog évről-évre az által, hogy nem fognak hozzájönni és nem fognak tőle joggal követelni adóelengedést. Tehát, ha már semmi más szempontból, ezen szempontból igenis köteles lenne az állam magára venni a költségeket. Ennélfogva nagyon sajnálom, de nem tágíthatok határozati javaslatomtól, mely nem czéloz egyebet, mint hogy azt a nagy igazságtalanságot, azt a nagy méltánytalanságot, azokat a nagy hibákat, a melyeket az állam közegei az állam felelőségére húsz éven át elkövettek, némileg szanálja és vállalja magára tökéletesen ezen 8 millió ujabb költséget, a mely neki becsületbeli kötelessége, de kötelessége azon méltányossági szempontból is, a mely a gondnokot köti a gondnokolttal szemben, az állam pedig ezt a szerepet vállalta magára. Mindezeknél fogva ajánlom határozati javaslatomat a t. képviselőháznak elfogadásra. (Elénk helyeslés balfelöl.) Elnök: A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni! Tailián Béla földmivelésügyi miniszter; T. képviselőház! Csak néhány szót méltóztassanak megengedni, hogy Rakovszky István t. képviselő ur által elmondottakra röviden reflektáljak. (Sálijuk! Halljuk!) Igen t. képviselőtársam beszédének végén vádolja az állami közegeket, a kik állítólag igazságtalanságot követtek el a társulattal szemben. Ezzel szemben ki kell jelentenem, hogy állami közeg tényleg ennél a társulatnál nem volt, hogy itt csakis kormánybiztos működött, a kit maga a társulat kért, mert — a mint már előbb volt szerencsém beigazolni — nem oktrojálták a társulatra sem a kormánybiztost, sem a tervek végrehajtását, mivel azt a társulat közgyűlése fogadta el és csináltatta meg. Azt mondani tehát, hogy az állam közegei okoztak volna kárt a társulatnak, nézetem szerint nem lehet. (Ugy van ! jobbfelöl.) A másik, a mit rektifikálnom kell, az, hogy t. képviselőtársaim, a kik arról a vidékről ülnek itt a házban, nem szólalnak fel az én védelmemre. Tudomásom szerint ők azért nem szólalnak fel, hogy a kérdés gyors lebonyolítása, a munka megkezdése, a mi sürgős és létszükséget képez, mielőbb megtörténjék. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Őket tehát azért, hogy nem szólalnak fel és a kormányt e kérdés tárgyalásánál nem védik, vád nem terhelheti. (Helyeslés jobbfeloL) Hivatkozott t. képviselőtársam gróf Széchenyi Bélára is és felolvasta gróf Széchenyi Bélának 1903-ban irt röpiratát, Nem kívánom beszédének ezt a részét rektifikálni, mert gr. Széchenyi Béla, a ki a Rábaszabályozásban egészen külön álláspontot foglal el és a ki csak a Fertő körül van érdekelve, természetesen bizonyos mértékben antagonizmusban volt és van a Rábaszabályozótársulat egy részével. Azonban meg vagyok győződve, hogy 1903-ban irt röpiratát nem irta volna meg oly erős hangon és nem ecsetelte volna a dolgokat olyan erős színekkel, hogy ha tudomása lett volna arról, hogy mit szándékozik a kormány tenni? Ha ismerte volna a mostani tervezetet, bizonyára nem használt volna olyan erős kifejezéseket, a milyeneket használt. (Ugy van! jobbfelöl.) Rakovszky István t. képviselőtársamnak arra a kérdésére vonatkozólag, hogy a Hanság-csatorna építésénél felmerült 600.000 frtot illetőleg, hol van a differenczia, bátor vagyok az ő figyelmét az 1893-dik évben beadott törvényjavaslat indokolásából a következőkben felhívni. Az egy millió 200.000 frt, mely akkor be lett állítva a Hanság-csatornának hat méteres szélességben való kiépítésére, hozzávéve a kis Duna kiépítését és egyéb költségeket, szaporodott azzal az 560.000 írttal, a melyet a pénzügyi bizottság ezen csatorna szélesítésére felvett. így jön ki 1.760.000 frt. Már előbb voltam bátor kikérni a t. ház szives figyelmét arra, hogy a csatorna kiszélesi48*