Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-506

506. országos ülés lWk november 3-án, csütörtökön. 369 XIII. t.-czikk alapján a társulat terhére történt felvételéig kamatmentesen engedtetett át a társulatnak. Ezen kamatelengedés czimén kapott a társulat 240.000 koronát. Tehát összesen az 1885 : XV. t.-cz. alapján felvett kölcsönből nemhogy az állam nyerészkedett volna a társulattal szemben, hanem a most előadottak szerint az állam ezzel szemben 2,340.000 koronát fizetett a Rábaszabályozó-társulat helyett. Tehát itt méltánytalansággal vádolni a kormányt aligha lehet. Most még Batthyány t. képviselőtársamnak azon megjegyzésére kívánok reflektálni, hogy nagyon csekélynek tartja az összeget, a melyben a Rábaszabályozó-társulatot részesítjük. Itt kénytelen vagyok t. képviselőtársamnak szives tudomására juttatni azt, hogy soha még eddig 1867 óta, sem a vizjogi törvények fennállása óta, sem pedig a beruházási törvények fennállása óta társulat oly magas hozzájárulásban, mint jelen alkalommal, nem részesült. Az egyetlen tétel, a melyet t. képviselőtársam felhozhat, a temesbégamenti társulatnál 9,600.000 K.-ból a 4'9 millió állami hozzájárulás. De elfelejti igen t. képviselőtársam, hogy ezért a 4'9 millióért állami kötelezettséget vett át a temes-bégavolgyi társulat akkor, a mikor az állami kötelezettséget, a Béga nagy vizének levezetését a Temesbe a társulat hajtja végre, tehát oly feladatot teljesít, a mely előző törvények értelmében az államot terheli. Ezek szerint a mai viszonyok között a Rábaszabályozó-társulat az, a mely a legnagyobb állami segélyben részesült és részesül. A Fertő kérdésében nagyon nehéz a helyzetem. Mert hisz maguk az igen t. képviselőtársaim is ellentétes álláspontot foglalnak el e tekintetben. Molnár János t. képviselőtársam bent kívánja tartani a Fertőt, Batthyány t. képviselőtársam pedig ki kívánja vonni a társulatból. Nagyon természetes, hogy egy társulatnál a lokális kérdéseket illetőleg az érdekek nem lehetnek megegyezők. Nekem azonban nem lehet ebben a kérdésben más álláspontot elfoglalnom, mint azt, hogy miután a Ferfő a vízjogi törvények értelmében a társulat keretébe bevonatott, a Fertőt az én nézetem szerint nincsen törvényes jogom kivenni a társulat keretéből. (Helyeslés jobbfelől.) A társulat közgyűlése meghozhat ilyen határozatot, nekem azonban ebben a kérdésben nincs és nem is lehet jogom előbb dönteni. Most át kell térnem a Hanság-csatorna kérdésére. Kifogásolta, ha nem csalódom, gróf Batthyány t. képviselőtársam azt, hogy a tervezetbe a Hanság- csatorna a Fertő közepéig felvétetett. Hát, t. ház, ez egy elkerülhetetlen szükségessége ennek a tervnek a végrehajtását illetőleg. Nem vette figyelembe t. képviselőtársam azt, hogy a Fertő körüli, a pomogyi hidtól nyugatra fekvő terület összes vizei lefolynak a Fertő felé. Ha már most mi azokat a vizeket a Hanság- csatornában nem vezetjük el, akkor a Fertőt, az öszszes fertőmenti területeket és a szomszédos lakosság érdekét veszélyeztetjük. De eltekintve ettől, jöhet és jönni fog, mert minden tónál előfordul, hogy bizonyos időközökben maga a tó is oly magas vízállást mutat, hogy azt okvetlenül le kell vezetni. Tehát előre apodiktice azt mondani, hogy a Hanság-csatornára szükség nincs, nem lehet. De előállhat a harmadik eset is, és pedig az, hogy maguk a Fertő érdekeltek fogják kívánni, hogy a Fertőbe a vizet bevezessük. Tehát három érdek forog itt szóban. Az első a vidék érdeke, hogy a Fertő körüli területek víz alá ne kerüljenek. A második érdek, hogy a Fertő-tó vizének esetleges emelkedésekor a felesleges vizet ki lehessen vezetni, A harmadik érdek pedig az, hogy ha a Fertő-érdekeltek azt kívánják, hogy ebbe viz bocsáttassák, akkor is meglegyen a mód és eszköz arra, hogy ezt megtehessük. Az összeg nem oly nagy, hogy ezt a három fontos érdeket a miatt mellőzni kellene. Felhozta azonban t. képviselőtársam azt, hogy a Fertőnek a társulat árterébe való bevonását mindig ellenezték. Bizonyos mértékig erős vád ez a múltban eljárt közegek ellen. Megengedi azonban t. képviselelőtársam, hogy azt a beadványt, a melyet a Fertő-érdekeltek annak idején a kormányhoz benyújtottak, felolvassam. , Gr. Batthyány Tivadar: Ismeiem! Tallián Béla földmivelésiigyi miniszter: Kérem, mindig jó az ilyen kérdés tisztázása, A t. képviselő ur azt mondta, hogy a Fertő-érdekeltek mindig ellene voltak, hogy bevonassanak és ha én beigazolom, hogy ez nem áll, mert ime a Fertő nagybirtokosai ezt maguk kérték, akkor én az igazság szempontjából egyszerűen teljesítem kötelességemet. Mondom, maguk a Fertő-érdekeltek a következő kérvénynyel járultak az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez. A dátumot majd megnézem. Gr. Batthyány Tivadar: 1885-ben! Tallián Béla földmiveiésügyi miniszter: Az érdekeltek kérelme a következő (olvassa): »Ezek után oda terjed tiszteletteljes kérésünk, miszerint nagyméltóságod kegyesen elrendelni méltóztassék, hogy már az 1885 : XV. törvényczikk által biztosított és jelenleg folyamatban levő szabályozási munkálatokkal kapcsolatosan legalább a Hanság-csatorna a most tervezett kisebb szelvényben és ne a pomogyi hidon és nem a 0 mélységben kezdődő fenékkel, hanem a társulati tervek szerint a Fertő vizének levezetésére alkalmas bővebb szelvényben ásassék ki és hosszabbittassék meg a Fertő-tó legmélyebb pontjáig,« Aláírták ezt a beadványt: Babics Zsigmond, mint hg. Esterházy összes javainak zárgondnoka, Sopron város polgármestere, gr. Széchenyi Béla és dr. Zalka Jánoä püspök; tehát a Fertő vizének legnagyobb érdekeltjei. KÉPVH. NAPLÓ, 1901 1906. XXIX, KÖTET. 47