Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-506

364 ~)0(j. országos ülés lOOk november 3-án, csütörtökön. Tessék megnézni azt, a mit én a multban erről a kérdésről mondtam. Azok a községek, [a melyeknek érdekeit most képviselem, érdekeire a Rábaszabályozásban tulajdonképen közelebbről nincsenek, nem is akarnak érdekelve lenni. A múltban is azt mondtam, a mit most mondok, bogy t. i. annak a hét községnek a Rábaszabályozáshoz semmi köze sincs. Én segíteni akarok a Rábaszabályozás területén fekvő községeken és ez alkalommal is felszólítottam a t. kormányt, hogy tegyen minél előbb valamit érdekükben. De különben mindig azon állásponton voltam, hogy azokat a községeket, melyeknek érdekében én beszélek, s a melyeknek a Rábaszabáiyozáshoz semmi közük sincs, a Rábaszabályozás köréből bocsássák ki, A multban is ezt mondtam, ma is ezt mondom, és azért hangsúlyoztam, hogy én a fő előnyét e törvényjavaslatnak abban látom, hogy.végre ki lesz mondva, hogy 1910 január 1-éig egy uj osztályozást kell foganatosítani a Rábaszabályozó - társaságnak. Ezt az uj osztályozást követeltem mindig, mert az általam képviselt 7 község a szabályozó társaságról nem akar tudni, abból ki akar menekülni, de jelenleg ez lehetetlen. A miniszter sem bocsáthatja ki őket, mert a társulat autonómiája ezt nem engedi meg, A társulat közgyűlése ugyan megtehetné a miniszter hozzájárulásával, de a más vidék lévén majoritásban, ezt nem fogja tenni. Ha tehát mi a szabályozó kötelékből ki akarunk jutni, ezt csak akkor érhetjük el, mikor az uj osztályozás történik, mikor az egész kérdés újra fel lesz vetve és mi órvényesithetjük érdekeinket és jogainkat, mint ezt tenni is fogjuk. Ez az a fő indok, hogy én a törvényjavaslathoz hozzájárulok. Ezeket akartam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kossuth Ferencz személyes kérdésben.; kivan szólni. | Kossuth Ferencz; Személyes kérdésben vagyok bátó,r /elszólalni. Az igen t, előttem szóló ugyanis a függetlenségi pártot direkte aposztrofálta és ezen a czimen, minthogy én a függetlenségi pártnak ez idő szerint érdemetlen elnöke vagyok, (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) kívánok néhány szót szólni. Azt mondta az igen t. előttem szóló, hogy a függetlenségi párt máról-holnapra megváltoztatja véleményét. Ezzel a függetlenségi párt egyszerűen csak annak adta bizonyságát, hogy a helyes érvek előtt meghajol. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Engedjék meg, hogy azt a megjegyzést tegyem, hogy bárha önök is meghajolnának néha-néha a helyes érvek előtt. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A mi azt illeti, hogy Thaly Kálmán t. barátom az előttem szóld t, képviselőtársamat tapintatlansággal vádolta volna, azt nem gondolnám, hogy tette, mert neki az nem .is szokása, de — meg vagyok győződve — neki ilyen szándéka nem is volt. Még egy megjegyzést kell tennem, még pedig azt, hogy a ^Független Magyarországi a függetlenségi pártnak nem orgánuma, (Igaz! ügy van! a szélsöbaloldalon.) sőt annak főszerkesztője még csak nem is tagja a pártnak és a »Független Magyarországa iránya a legtöbb kérdésben teljesen eltér a függetlenségi párt irányától. (Igaz! ügy van! szélsöbaloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Személyes kérdésben és szavaim értelmének helyreállítása czimén kérek engedélyt rövid felszólalásra, A múlt pénteken elmondott beszédem végpasszusa okozta azt az inczidenst, mely szombaton is, ma is szóba került. Én kötelességemnek tartom magammal szemben ós azon érdekeltséggel szemben is, a melynek nevében itt beszélni szerencsém volt és még talán ma is lesz, szavaim értelmét preczize helyreigazítani. Én azt fejtegettem pénteki beszédem végén, hogy a Rába szabályozó-társulat érdekeltségére nagyobb terhet kiróni nem szabad, mint a mennyi haszna a társulatnak a szabályozásból tényleg van. Utaltam az 1885 : XV. t.czikk 9. §-ára, a mely ezen munkák megkezdésekor ezt peremptorice el is rendelte. Akkor az mondatott, hogy a többletet pedig, mely ezen szerencsétlenül elrendelt, ügyetlenül és meggondolatlanul végrehajtott munkálatból háramlóit, az fizesse meg, a ki azt elrendelte, a ki ezt a többkiadást okozta, t. i. az állam. Azután hozzátettem szószerint: »Ha azonban a kormány nem lenne abban a helyzetben, hogy ily nagymérvű segélyt biztosítson, arra az esetre kérem a t. kormányt, adjon legalább annyit, hogy ezen módon a kisebb exisztencziákon legyen segitve. A nagyobb uradalmak maradjanak innen ki, de a kisebb exisztencziáknak adjuk meg ezt és ne kényszeritsük őket a kivándorlásra.« Azt fejtettem ki bővebben, a mint azt májusban és júniusban is emiitettem, hogy szerintem ezen vízszabályozási kérdéseknél, — utaltam elsősorban a Rábaszabályozásra — hol nagy tűlkiadásokat rendelt el a törvényhozás, legalább a kisexisztencziákon segíteni kell, (Helyeslés a baloldalon.) és felvetettem az eszmét, hogy a kisebb exisztencziáknak bizonyos progresszív segélyt adjunk, vagyis mentül kisebb az illető birtokos, aránylag annál nagyobb segélyt kapjon. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennyit mondottam, egy szóval sem többet. A mi magukat az uradalmakat illeti, megmondanám egészen őszintén, ha vádolnám őket, mert mindig ki szoktam mondani véleményemet ós nem feszélyez engem senki és semmi; de ebben az esetben igazságtalan lennék, ha az uradalmakat vádolnám, mert tény, hogy herczeg Esterházy uradalma vezette a Fertő lecsapolása elleni mozgalmat. Egyetlenegy ízben, három év előtt szavazott a berezegi uradalom a kölcsön mellett, különben mindig ellene szavazott. Frigyes főherczeg 11 fensége uradalma mindig a Fertőlecsapolást ellenzők táborában volt, úgyszintén gróf Széchenyi Béla, valamint a szentkereszti