Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-505
360 505. országos ülés ÍÜOk- október 29-én, szombaiön. mondja, hogy a Rába és Répcze egyidejű áradása az eddigi tapasztalatok szerint sohasem következett be. Ez tévedés, t. ház, mert ezt megezáfolják vagy megczáfolhatják maguk a t. műszaki mérnök urak kik már nem egyszer védekeztek azzal, hogy ők nem tehetnek arról, hogy az általuk tervezett és épített hidakat elsodorta a Eépcze, mikor a Rába és a Répcze egyidőben áradtak ki. Sőt félő, én legalább nagyon tartok attól, hogy az az árapasztó csatorna, melyet most készítenek, s a mely majd a Rábába fogja a Répcze vizét vezetni, nem fog használni ezeknek a községeknek, hanem inkább kárukra lesz. Miért? Azért, mert nemCBak hogy nem fog azon árapasztó csatornán lefolyni a Répcze, hanem azt még vissza is fogja szorítani a Rába, és így az árvíz még nagyobb lesz, mint eddig volt. Egy másik veszély, illetőleg nem veszély, hanem valóságos csapás is nyomorgatja folytonosan Himod és Hövej községeket és ez a következő : Van ott Himod és Hövej határában egy apró víz, inkább ér, mint patak, melyet a törvényjavaslat Köles-érnek és Család-pataknak nevez, ámbár a térképen Bereg-pataknak van felvéve. A költségvetésnek indokolása erre nézve azt mondja, hogy »a Köles-érnek és a Családpataknak rendezése és a Répczébe való bevezetése tervbe van véve. a pataknak víztömege alig egy köbméter*, t. i. másodperczenkint. Ez teljesen áll, sőt még kevesebb is áll. De mikor? Nyáron, a mikor majdnem üres és száraz ennek a pataknak medre. Árnak idején azonban ezen patak két kilométernyi szélességben rohan azokra a községekre, a minthogy a napokban is azon árviz hullámai, a melyről előbb tettem említést, 15 köbméternyi vizet hömpölygettek egy másodpercz alatt, és nem egy köbmétert. Honnan és miért van ezen veszély Himod és Hövej községekre ezen patak révén? 1872-ig ez a patak egy mederben jött egészen a csapodi berek-erdőig. Ott azután elágazott több ágra, majd pedig kiérve az erdőből, Hövejnél ismét két ágban egyesült, és így folyt le szépen a nélkül, hogy nagyobb veszedelmeket, vagy nagyobb károkat idézett volna elő. 1872-ben azonban az uradalmi bérlő letarolta a csapodi berek-erdőt, művelés alávette és az egyik ágban, t. i. a déli ágban engedte csak a patakot tovább csörgedezni, mig a másik ágat, t,- i- az északi ágat megszüntette, pedig az északi ág volt épen az, a mely Hövej és Himod községeket illetőleg a vizet a legnagyobb részben levezette. Ennek következtében már az őszszel folyamodtak a vármegyéhez, hogy nyittassa meg ezen pataknak az északi medrét. Azonban a vármegye egy szóval sem felelt még a mai napig sem. Ok tehát azt kivánjäk és azt kérik a miniszter úrtól általam, hogy ezen északi meder ismét megnyittassák, hogy ismét két ágon legyen levezetve a víz, mert a tervezett csatorna a vizet magába fogadni ugy sem lesz képes. Ezek volnának az én észrevételeim a jelen törvényjavaslatra. Most még csak egy kérelmem van a t. házhoz és a t. miniszter úrhoz, hogy t. i. könyönyörüljön már meg a t. képviselőház a Répcze-vidék ezen nagy bajain, a melyek ott napirenden vannak és mindig nagyobb és nagyobb mértékben juttatják az embereket koldusbotra. (Ugy van! balfelöl.) Könyörüljön meg és gondoskodjék ezen derék emberekről, gondoskodjék pedig az által, hogy fogadja el Rakovszky t. képviselőtársamnak határozati javaslatát, a melyet ón is kívánok és óhajtok, s a mely ugy szól, hogy azokat a munkálatokat, a melyek itt a törvényjavaslatban fel vannak véve, eszközöltesse a t. kormány a nélkül, hogy egy krajczárral is ujabban terhelné a Rábaszabályozás érdekelteit, hanem végeztesse azokat el tisztán és állandóan államköltségen. Az állam csak a saját hibáját tenné jóvá, hogy ha ezt cselekedné; mert épen az állam annak az oka, — miként azt fényesen kimutatta Rakovszky István t. képviselőtársam — hogy ilyen siralmas állapotba jutott a Rábaszabályozó-társulatnak érdekeltsége. Ezek után van szerencsém a következő határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa) : »Utasitsa a t. ház a föídmivelésügyi miniszter urat, hogy először hasson oda, hogy a Rábaszabályozótársulat azonnal kezdje meg a Répczeszabályozás munkálatait; és ha ez elhatárithatatlan akadályokba ütköznék, másodszor, rendelje el, hogy a Réjiczetöltés javításának költségeit ne az egyes földtulajdonosok, hanem maga a társulat fedezze, mint a hogy ezt a t. kormány a Lajta és Marczal töltéseit illetőleg cselekedte. Es végül harmadszor, kötelezze a t. kormány Sopron vármegyét, hogy a Család-pataknak (a térképen Bereg-pataknak) a csapodi berekerdőnél húzódó északi ágát haladéktalanul megnyittassa. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Kovács Pál jegyző: Günther Antal! Polónyi Géza: Nem vagyunk határozatképesek ! Nincsenek 40-en együtt! (Ugy van! balfelöl.) Elnök: Kérem Kovács Pál é3 Hertelendy László jegyző urakat, szíveskedjenek megszámlálni a jelenlévőket, (Kovács Pál és Hertelendy László megszámlálják a jelenlévő képviselőket.) Jelentem a t. háznak, hogy a ház határozatképes és igy folytatjuk a tanácskozást. Grünther Antal képviselő ur következik szólásra. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Günther Antal: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem felszólalt képviselő urak annyira kimerítették mindazt, a mit a rábaszabályozási törvényjavaslatra és a szabályozás kérdésére el lehet mondani, hogy én először erre való tekintettel, de másodszor az idő előrehaladott voltánál fogva is, igen röviden fogom indokolni az álláspontot, a melyet a törvényjavaslattal szemben elfoglalok. T. ház! Közvetlen tapasztalásból ismerem azt a rettenetes helyzetet, a melyben Mosón