Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-504

336 504. országos ülés 190í dikba ugyancsak 300 holdat, a harmadikba 358 holdat, a negyedik, ötödik és hatodik osztályba semmit sem soroztak. Hogy pedig ez milyen föld, arra nézve a koronaőr ur a következőket mondja: Még csodálatos az, hogy Boózon nem az egész teriiletemet vették első osztályúnak, daczára annak, hogy ott egy hold terület sincsen, a melyet eke alá lehetne venni, egy aásos, nádas, minden időben nedves, süppedékes, viz alatt álló, közben-közben kisebb-nagyobb tavakkal elborított terület. Ezt osztályozták harmadrészben tiz, harmadrészben nyolcz és harmadrészben hat koronás osztályba. Hogy pedig a birtok mit ért, arra nézve, utalva arra, hogy egy izben a társulat azon a vidéken 200 forinton alul nem kapott társulati czélokra területet, azt mondja, hogy 1874-ben zalamegyei, pölöskei hitbizományát kicserélte a nagyczenki hitbizományra, a legminucziózusabb hatósági becslés alapján az ő fertő-érdekeltségi 7000 holdját tiz forintra becsülték holdankint. O fizetett 1885 óta, mióta a Fertőt megadóztatták, összesen holdankint 22 forintot, vagyis 44 koronát, tehát többet, mint a becsérték kétszeresét. A koronaőr kiemeli nyilatkozatában, hogy felajánlja az államnak vagy a társulatnak ingyen a területet, csak térítsék meg neki azt a 22 forintot, a melyet a szabályozásra költött. De erre senki emberfia nem vállalkozott. Engedelmet kérek, olyan területre, a mely tiz forintra van becsülve, a mely 22 forintért holdankint nem talál vevőre, ilyen óriási terheket kiróni, lehetetlen és igazságtalan. Azt mondhatják, hogy arra való lesz az uj osztályozás. Én, mint a Fertő- érdekeltség nem érdekeltje, hanem egyik képviselője, elismerem és köszönettel veszem, hogy a miniszter ur a törvényjavaslat előterjesztésével uj osztályozást rendel el és elismerem, hogy az, kivált ha inditványomat el méltóztatnak fogadni, igazságosabb lesz. De ne számitson arra a miniszter ur, hogy az uj osztályozás egymagában szanálja a helyzetet. Ez ki van zárva. Akárhogyan osztják is a haszon fölötti pluszt, nem tudják igazságosan senkinek a nyakába varrni! Molnár [János: Az állam tette tönkre az egész vidéket! Gr. Batthyány Tivadar: Teljesen igaza van t. barátomnak, mert az állam rendelte el azokat a munkálatokat, az állam részéről több izben helyezték kilátásba a segélyt, és igy az államnak kötelessége is a szükséges áldozatot meghozni. Most legyen szabad áttérnem magára a törvényjavaslat bírálatára, s itt ismételten kijelentem, hogy a törvényjavaslatot három szempontból üdvözlöm. Üdvözlöm először azért, mert — mint mondám — határt szab annak, hogy 1909 ben uj osztályozás foganatosíttassák, minthogy 1910 január 1-ét vette a rendezés kiindulási pontjául. A törvényjavaslatnak ezen előnye azonban abszolúte nem szanálja a kelyoktóber 28-án, pénteken. zetet, hanem ha igazságosan fogják keresztülvinni az osztályozást, egyeseknek kedvezőbb lesz a helyzete, de viszont mások, a kik ez idő szerint vannak jobb helyzetben, súlyosabb állapotba kerülnek és mindenki túlsókat fog fizetni, (ügy van! a baloldalon.) A második dolog, a miért én örvendek e törvényjavaslatnak, az, hogy végre a törvényhozás és a kormány konkrét alakban foglalkozik ezzel a kérdéssel, minthogy — a mint hangsúlyoztam — égetően szükséges, hogy itt a rendezkedés megtörténjék, égető szükség van arra, hogy itt a törvényhozás tegyen valamit, tehát hogy alkalmunk van ehhez a nagyfontosságú kérdéshez konkrété hozzászólni, s hogy azután ez a törvényjavaslat olyan formában emelkedjék törvényerőre, a mely azután a helyzetet véglegesen szanálja. A harmadik, a mit én különös örömmel üdvözlök ebben a javaslatban, s a mit ezen törvényjavaslatból indirekté lehet kivenni, az, hogy megállapítja az eszközlendő munkálatokat és ezen munkálatok közül azt az abnormitást, azt a monstruózus ideát, a melyet Pertő-lecsapolás neve alatt ismerünk, eliminálja. Ez rendkívül helyes. Én már e házban egyszer részletesen is kifejtettem e tekintetben álláspontomat. Minthogy azonban indítványom, a melyet beterjeszteni szerencsém lesz, erre a kérdésre is kiterjeszkedik, vagyok bátor egész röviden e kérdés taglalásába is belebocsátkozni, annál is inkább, mert ez összefüggésben áll a Hanság-csatornának tervezett meghosszabbításával, a melyet szintén ellenzék. A Fertő le- vagy le nem csapolásának kérdésével foglalkoztak már igen sokan. Az alapgondolat igy első látásra rendkívül tetszetős. Van ott 59.000 katasztrális hold viz, s igy a ki nem ismeri a viszonyokat, mondhatná, hogy csináljunk belőle elsőrendű szántóföldet. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a dolgot, én nem vonom vissza, a mit mondtam, hogy t. i. abszurditás lenne a Fertő lecsapolását csak meg is kísérelni. Erre nézve a legelső és legfőbb kérdés az, vájjon egyáltalában lehetséges-e ez? Azok a szakértők, a kik behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, nagyrészben azon véleményben voltak, hogy egyáltalában nem csapolható le. A kormány és a társulati szakértők régebben a teljes lecsapolást igenis lehetségesnek tartották. Ujabban azután átformálódott ez a vélemény bizonyos részleges lecsapolási ideákra. Legyen szabad tehát elsősorban arra utalnom, hogy Darányi Ignácz nagyérdemű volt földmivelésügyi miniszterünk kiküldött a Fertőhöz egy szakbizottságot, a mely nagy tárgyilagossággal, nagy alapossággal vizsgálta meg a kérdést. E bizottságban a kormány által kiküldött öt szakférfiú vett részt. Ezek jelentéseikben azt mondják, hogy mielőtt a Fertő lecsapolásának gazdasági használhatóságát tárgyalnék, vagyis mielőtt egyáltalában taglalnék,