Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-503
503. országos ülés Í90í október 27-én, csütörtökön. 321 Ahá!) ezt nem vindikálhatom magamnak, mert nem vagyok szakértő, ebben a tekintetben meg kell nyugodnom abban, hogy az érdekeltség e munkálatokat magáévá tette; én csak az állam pénzügyi segedelme tekintetében fejezhetek ki vélekedést; azért tehát, mondom, e tekintetben a ház vizügyi és pénzügyi bizottságának is az volt a véleménye, hogy ezen áldozatok, a melyeket itt az állam hoz, indokoltak és ezért a törvényjavaslatot általánossägban mjnd a két bizottság részéről elfogadásra ajánlom. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! Minthogy az idő már nagyon előrehaladott, javaslom, hogy most ne folytassuk a tárgyalást. A legközelebbi ülést illetőleg javaslatom az, hogy a t. ház a legközelebbi ülését tartsa holnap délelőtt tiz órakor. Napirendjére a már hozott határozat értelmében a ma részleteiben is letárgyalt, Olaszországgal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainknak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását tűzze ki; azután következnék a Rába szabályozó-társulat vízrendezési munkálatainak befejezéséről és pénzügyi viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása és a mennyiben a t. ház e törvényjavaslat tárgyalását befejezné, következnék a német birodalommal és Olaszországgal kereskedelmi viszonyainknak rendezése czéljából megindítandó tárgyalásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elfogadja ezt a t. ház ? (Igen!) Akkor ezt a ház határozatául kimondom és az ülést bezárom. leg a kormány által felveendő kölesönben tőkésittetni fog, ez is kitesz 1,723.000 koronát. Az a segedelem tehát, a melylyel az állam részben közvetve, részben közvetlenül hozzájárul ezen munkálatok költségeinek fedezéséhez, 8,300.000 koronából kitesz 4,805.031 koronát. Ez magában véve is a költségek nagyobb részét képviseli. Ha azonban azt veszszük, hogy mennyivel járul az állam a Rábaszabályozó-társulatr pénzügyi viszonyainak rendezéséhez, akkor figyelembe kell vennünk még azt is, hogy 250.000 koronát ad a törvényjavaslat második szakaszában foglalt lecsapolási munkálatokra, 360.000 koronát tesz ki az 5,273.000 korona állami előleg elengedett kamata, mert kamatmentesen adja az állam, és továbbá 200.000 koronát tesz ki az állam irányában ma fennálló 520.000 korona kamatmentessége, a „mely a hátralevő időszakra engedélyeztetett. Összesen tehát az állam a Rábaäzabályozás befejezéséhez és a Rábaszabályozó-társulat pénzügyi viszonyai rendezéséhez 5,615.031 koronával járul. A t. ház tagjai előtt felesleges fejtegetnem, hogy ily nagymértékű állami segedelemben egyetlen szabályozó társulat sem részesedett eddig. A kérdés tehát pénzügyi szempontból az, vájjon az itt megoldandó nagy közgazdasági czélok igazolják-e, hogy az állam a segedelem ekkora mértékét, a költségek jelentékeny részét magára vállalja. A ház vizügyi bizottsága és pénzügyi bizottsága is ebben a vélekedésben volt, hogy az itt fenforgó kivételes viszonyok indokolják az állam ily nagymértékű segedelmét, Azért a nélkül, hogy vindikálnám magamnak azt, hogy a munkálatok Czélszerűsége tekintetében ítéletet alkothassak, (Felkiáltásolt balfelöl; (Az ülés végződik délután 1 óra 55 percekor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XXIX. KÖTET. 4,