Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-503

304 503. országos ülés 1904- október 27-én, csütörtökön. borok az Ausztria-Magyarországba való behozataluknál stb.« Az utána következő bekezdésben ismét: »Ausztria-Magyarország kész megengedni, hogy az 1904. évi október hó 15-étól kezdve a következő czikkekre az osztrák-magyar vámterületrevaló behozatalnál stb.« Végül: »Lützow, Ausztria-Magyarország nagykövete.« T. ház! Az előadó ur ismételten exczellálni akar azzal, hogy ő készségesen teljesiti az előadói tisztnek azt a nemes hivatását, hogy nekünk felvilágositásokat ad. Az én kérésem az, hogy mondja meg nekem a t, előadó ur, vájjon ez a kifejezés ebben a törvényjavaslatban: »Ausztria-Magyarország« mit jelent? Világosan teszem fel a kérdést, hogy alóla kitérni ne lehessen és szavaimat félremagyarázni és elcsavarni ne lehessen. (Derültség jobbfelöl.) Azt kérdezem egész világosan, hogy az »AusztriaMagyarország« mit jelent? Jelent-e egy állami közösséget, egységes államot? Másodszor »az osztrák-magyar vámterületre való behozatal« mit jelent ? Jelent-e vámszövetséget, igen vagy nem ? Legyen szives a t. előadó ur talán közbeszólólag felvilágosítani. Rosenberg Gyula előadó: Vám szövetséget ennek hatálya alatt nem jelent. Polónyi Géza: Hát mit jelent? Rosenberg Gyula előadó: Tényleges állapotú közös vámterületet. Polónyi Géza: Én ismerem azt a hermafrodita állam jogi állapotot, a mely szerint Magyarország ma az önálló vámterületnek jogi állapotán áll a törvény alapján, felajánlva egyoldalúkig a vámszövetségi viszonynak a törvényekben meghatározott alakban való fentartását 1097-ig, a viszonosság feltételének megtartása mellett. Azt a jogot azonban, hogy a külfölddel szemben vámszövetségi alakban szerepelhessen Magyarország, sem ideiglenes, sem végleges szerződés alakjában, ezt a jogot nemcsak nem ismerem, de ezt a törvény kifejezetten és világosan kizárja, (Igás:! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mit csinál a magyar törvényhozás ma ezzel a törvénynyel ? Ugyebár, t. ház, és t. előadó ur, a felett talán csak mégsem szükséges vitatkozni, hogy Magyarországnak gazdasági önállóságát és a gazdasági területen való állami önállóságát az 1867: XII. t.-cz. is megóvta, és Magyarország a vámterület kérdésében nem a közös intézmények és insztitucziók rendelkezései alapján, hanem kizárólag saját állami önállósága alapján intézkedik. Ennek természetszerű folyománya az, hogy, ha bármilyen kereskedelmi szerződés köttetik, ez az 1867: XII. t.-cz. alapján még vámszövetség esetében is csak Magyarország, mint önálló állam nevében lehessen megköthető. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Most rá fogok térni annak részletes fejtegetésére, a mit tulajdonképen ki akarok mutatni, hogy az »Ausztria-Magyarország« kifejezés használata mit jelent különösen a jelen esetben, midőn egészen kétségtelen, hogy a t. kormány egyrészt egy ideiglenes szerződést kötött, nem létező területre, másrészt egy végleges szerződést kötött a törvény tilalma daczára, ismét nem létező vám szövetségi területre. (Igaz! Ugyvan! a szélsöbaloldalon.) Itt akarom a külföldet felvilágosítani arról, hogy milyen módon hat közre a tájékozatlanság, hogy ne mondjam, tudatlanság arra, hogy akadtak a külföldön kormányok, melyek nem létező állammal, nem létező területre, a törvény tilalma ellenére kötnek szerződéseket. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Mert ugyebár, t. uraim, Ausztria-Magyarország állam nem létezik a világon. Létezik, Ausztria, mint külön állam és Magyarország, mint önálló, független állam, a melynek gazdasági önállósága tekintetében az 1867: XII. t.-cz. minden jogait kifejezetten fen tartotta. Nem létező területre köttetett a szerződés, mert vámszövetség nincs, nem is jöhet máskép létre, mint a két parlament által elfogadott szerződés alapján. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És ez most már nemcsak azért igazság, mert azt Széll Kálmán hirdette, kit az ő apostolai ma megtagadtak; (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó tanítványok !) nemcsak azért, mert ez az 1899: XXX. t.-czikkben benne van, hanem azért is, mert az 1867. évi XII. t.-czikkben kifejezetten benne van és az 1899: XXX. t.-cz. idevonatkozó intézkedése csak parafrázisát képezi az 1867: XII. t.-czikk 61. §-ának. Mit állítok én? Azt, hogy Olaszország szerződik, Németország küszöbön van, hogy szerződjék, nem létező állammal, nem létező területre, a törvény tilalma ellenére. Foglalkozom tehát a nem létező terület kérdésével és ezt világosan demonstrálni szándékozom. (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Ausztria, mint külön állam és Magyarország, mint külön állam egy külföldi állammal gazdasági szerződést együttesen csak akkor köthetnek, ha a kérdéses terület, a mely a szerződésbe bevonatik, a törvényhozásnak megfelelő módon meg van állapítva, vagyis Ausztria és Magyarország együttes szerződéses félként egy harmadik állammal szemben csak azon esetre szerepelhetnek, ha vámszövetség van. Ha vámszövetség nincs, akkor Ausztria és Magyarország, mint együttes szerződők a külfölddel sohasem szerződhetnek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Már most, van-e vámszövetség? Erre én nem felelek Széll Kálmánnal, hanem felelek az élő törvénynyel. Rosenberg Gyula előadó: Nincs! Polónyi Géza: De én bebizonyítom külön, hogy nincs! Rosenberg Gyula előadó: Felesleges, mert nincs! Polónyi Géza: Kérem, nekem jól esik azt bebizonyítanom. Rákosi Viktor: Neki meg rosszul! (Derültség a szélsöbaloldalon.)