Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-501
268 501. országos ülés idúk október 25-én, kedden. en mérne temps que la présente déclaration.,.« vagyis itt azt mondja a franczia szöveg, hogy a jelen déclaration parafiroztatott, a végén pedig az van, hogy: »signée«; minthogy a vég és a kezdet ellenmondók nem lehetnek, a déclaration szövegében »paraphé« és »signée« egyértelműeknek tekintettek. Krasznay Ferencz: Tessék a Gode civil terminológiáját megnézni, az felváltva használja e kifejezéseket. Kossuth Ferencz: Ismételten konstatálom, t. ház, hogy ez a két kifejezés teljesen synonim és miiit ilyen szokott használtatni Francziaországban. Régente ez a szó: paraphé mást is jelentett, nevezetesen jelentette azt a tollvonást, melyet az ember nevének leírása vagy első betűi után csinált, az utóbbi időkben az emiitett két szó értelme összeolvadt, mint a hogy összeolvadt az előttünk fekvő törvényjavaslat franczia szövegében is, midőn elől: paraphé, a végén pedig: signée használtatik. Kétségtelen a r J, t. ház, hogy a véglegesnek tekintett kereskedelmi szerződést valaki aláirta, tudnunk kell, hogy ki és milyen joggal, s hatással? És hogy Olaszország ezt a szerződést véglegesnek tekinti, kitűnik a Déclaration következő szövegéből (olvassa): »Le présent arrangement entrera en vigueur le 15 octobre 1904 et restera exécutoire jusqu' ä la mise en vigueur du nouveau traité conclu en mérne temps . . .« Mit jelent ez a szó: »conclu en mérne temps« ? Ez annyit tesz, hogy teljesen megkötött traité-ről, tehát szerződésről és nem valami szövegről vagy tervezetről van szó. így lévén a dolog, de azért is, mert előttünk áll egy törvényjavaslat, a melyben egy fontos okmányra történik hivatkozás, oly fontos okmányra, a melyről a háznak mindenesetre tudomással kellene bírnia, leheletlen az elől kitérnünk, hogy ezen okmányról tudomást ne szerezzünk, azért, hogy meg tudjuk Ítélni, milyen fokig van lekötve az ország, milyen feltételek mellett és mennyi időre? Ebből a felfogásból kiindulva vagyok bátor a következő határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé (Halljuk! Halljuk! Olvassa): ^Minthogy az ideiglenes szerződés szövegében bivatkozás tétetik egy végleges szerződésre, a melyről a ház tudomással nem bir, utasittassók a kormány arra, hogy a végleges szerződés szövegét terjeszsze a ház elé.« A törvényjavaslatot egyébiránt, természetes, nem fogadom el és csatlakozom azon határozati javaslathoz, a melyet Krasznay _ Ferencz pártom megbízásából benyújtott. (Elénk helyeslés a sséleöbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. 1 Gr/Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Hogy mindenekelőtt az előterjesztett határozati javaslatra nézve nyilatkozzam, ki kell jelentenem, hogy az Olaszországgal folyt tárgyalások alatt kölcsönösen, ugy az olasz kormány velünk szemben, mint mi az olasz kormánynyal szemben teljes diszkrécziót kötöttünk ki és Ígértünk a végleges szerződés tartalmára nézve. (Zaj bal felöl) Nem is lehet ez másképen; mert mind a két országnak érdeke az, hogy mindaddig, a mig más államokkal fontos függő tárgyalásai vannak, azok a más államok ne láthassanak be az illető állam kártyáiba, ne tudhassák azt, hogy mik azok a kedvezmények, a melyek másnak már megadattak, a melyek tehát a legnagyobb kedvezmény biztosításának záradéka alapján kijárnak minden más szerződő félnek is, a melyekről tehát tovább beszélni, tovább alkudozni fölösleges. Ez elemi szabály minden közgazdasági tartalmú, nemzetközi érintkezésre nézve, és a mely parlament^ az ország érdekei iránt kellő érzékkel bir, az igenis gondoskodni fog róla, hogy oly kormány álljon itt. a melyben a parlament többsége megbízik, de annak azután meg is fogja adni azt a hatalmat és azt a bizalmat, hogy ebben a tekintetben az ország érdekeinek sérelme nélkül járhasson el. Polónyi Géza: Az olasz kormány egy képviselővel és egy szenátorral tárgyalt együtt! Közölték velük, mi van a szerződésben; csak mi, a magyar parlamentben nem tudjuk! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások a szélscibaloldalon: Erre nem felel!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem, jobb szeretem elhallgatni, a mit gondoltam, pedig nagyon jött volna kifelé; de hagyjuk el! Krasznay Ferencz: Hagyjuk az uj házszabályok idejére! Gr. Tisza István miniszterelnök: Alkalmazom a klotürt saját magamra! (Derültség.) Mielőtt t. barátomnak azon megjegyzéseire térnék át, a melyek tulajdonképen íó'czélját képezik felszólalásomnak, nem állhatom meg, hogy azon egy közgazdasági tartalmú megjegyzésére is röviden ne reflektáljak, a melyet beszéde elején hallottunk t. barátunktól. Mert méltóztassék nekünk elhinni, valóságos oázis ebben a vitában minden közgazdasági momentum, minden olyan dolog, a mely az országnak élő nagy érdekeire, a dolog lényegére vonatkozik, nem pedig többé-kevésbbé meddő és üres közjogi fikcziókra. (Zaj a szélsobaloldalon. Ugy van! a jobbold ólon.) Hát az ón t. barátom azt mondta, hogy a mi nyersterményeink a külföldi piaczokról az elhibázott és az osztrák érdeknek kedvező közgazdasági politika folytán kiszorultak. Álljunk meg ennél egy perezre. Természetesen a nyersterményeket sem lehet egy kaptafára venni. Vannak a legkülönbözőbb konjunktúrákkal, a legkülönbözőbb gazdasági természettel biró nyerstermények. De különösen a mai világkonjunkturák között a nyerstermények legfontosabb részére, a legnagyobb tömegárukra, részben a fő állati czikkekre is, de főleg és mindenekelőtt a czereáliákra nézve az első és legnagyobb érdeke a mezőgazdaságnak
