Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.
Ülésnapok - 1901-490
íilO. országos ülés 1904 október 11-én, kedden. 17 Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az előadó ur javaslatát? Ha nincs észrevétel, kimondom, hogy a ház az eló'adó ur javaslatát elfogadja. Következik ? Szőts Pál jegyyö: Ungvármegye, Zemplén vármegye, Szepes vármegye, Abauj-Torna vármegye és XJgoesa vármeg>e kérvénye Kassán tudomány-egyetem létesítése tárgyában. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Daróczy Aladár előadó: A szóban forgó kérvényeket a kérvényi bizottság a miniszterelnök ur utján a kormánynak javasolja kiadatni. A kérvényező törvényhatóságok kérésüket számos okkal támogatják. Felhozzák, hogy Kassának sok középiskolája van, s igy az azokban végzett ifjúság helyben folytathatná egyetemi tanulmányait, felhozzák továbbá a budapesti egyetem túltömöttségét is, valamint azt, hogy az egyetem deczentralizácziójának kérdése immár megérett. Felvetik végül a nemzetiségi kérdést is és felemiitik, hogy egy hazafias szellemben működő tudományegyetem a Felvidéken a nemzetiségi eszmék terjedésének mily hatalmas mértékben állana útját, s a magyar áliameszmének minő szolgálatokat teljesíthetne. Elnök: Kivan valaki a kérvényekhez szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a ; kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a Láz a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Következik Szabolcs vármegye kérvénye a kivándorlás meggátlása tárgyában. Az előadó ur kivan szólni. Daróczy Aladár előadó: Ez a kérvény a kérvényi bizottság javaslatához képest akkor, mikor a kivándorlás szabályozására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalás alatt állott, a kérvényi bizottság rendelkezéséhez képest a ház asztalára helyeztetett. így tehát tiszteletteljes véleményem az, hogy ezen kérvény ez idő szerint tárgytalanná válván, a ház irattárába tétessék. Elnök: Kossuth Ferenc képviselő ur kivan szólni. Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Én a felolvasott kérvényben érintett kérdést nagyon fontosnak tartom és ebből az alkalomból helyesnek vélem rámutatni arra, hogy a legutóbbi törvény nemcsak nem rendezte, de úgyszólván elő is mozdította a kivándorlást, a mely e törvény meghozatala óta folyton emelkedik és már oly fokra lépett, hogy az ország népességének szaporodását teljesen felemészti. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha ez igy folytatódik, akkor odajut Magyarország, ahová Francziaország jutott, hogy népessége nem szaporodni, hanem apadni fog. Igen komoly kérdés ez, t. képviselőház, és midőn azt látjuk, hogy az országban is az a hangulat terjed, hogy a kormány és a képviselőKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIX. KÖTET. ház tegyenek valamit a kivándorlás csökkentésére, akkor szerintem nem lenne helyes egy, e íárgyban hozzánk intézett kérvény felett minden hozzászólás nélkül napirendre térni. Felszólalásom czólja tehát az, hogy ráirányítsam a t. kormány figyelmét arra a kötelességére, hogy nem a kivándorlás megkönnyítése, hanem lehetőleg annak megakadályozása és a visszavándorlás előmozdítása czéljából hathatós intézkedéseket tegyen. Csak egy példát hozok fel arra nézve, hogy mit tehetne a többek közt. Tudjuk, hogy a magyar ember föld-éhes és ha földhöz juthat, földbirtokát nem egykönnyen hagyja el. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A mi honfitársainknak ezt a tulajdonságát Amerikában már észrevették az érdekelt körök és azokban a ezentrumokban, a melyekben összegyülekeztek a magyarok Amerikában, az Egyesült-Államok gyéren lakott nyugati államai és territórumai megbízottakat küldenek és Oanada képviselői is megjelennek, s Oanada ingyen, az egyesült nyugati territóriumok és államok pedig igen olcsó áron ajánlanak magyar settlereknek földet, Arra, a mit az amerikaiak meg tudnak tenni a mi magyar véreinkkel szemben, a magyar kormány nem gondol, holott gondolnia kötelessége lenne, tekintve azt, hogy ha egy bizonyos összegért Magyarországnak különböző részein földeket vásárolna az állam és nem hivatalos közegek utján, mert ilyeneket az amerikai törvények nem tűrnének, de kereskedelmi közegek utján a magyar kivándorlóknak tudtára adatnék, hogy az ő szülőföldjükön, itt és ott, ilyen és olyan feltételek mellett előnyösen földhöz juthatnak: akkor igen valószínű az, hogy azok a jelentékeny pénzösszegek, a melyek köztudomásúlag Amerikában kamatozás nélkül kis lokálbankokban letéve hevernek, a megvételre ajánlott magyar föld megszerzésére fordíttatnának, s a megvásárolt magyar föld haza vonzaná a kivándorlókat, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sajnálom, hogy csak ilyen inczidentaliter és röviden reflektálhatok ezen igen fontos kérdésre, de azt hiszem, hogy kötelességemet teljesítettem és hasznos munkát végeztem, midőn ezt megtettem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Daróczy Aladár előadó: T. képviselőház! A magam részéről nagyjában, s fó'elveiben aláírom azt, a mit Kossuth Ferencz t. képviselőtársam a jelen alkalommal felhozott; de ugy hiszem, hogy az ő beszédének az a része, a mely abban kulminál, hogy a kivándorlási törvény megváltoztattassák, leghelyesebben és a parlamenti gyakorlatnak megfelelően a kivándorlási törvény revíziójára vonatkozó külön inditványnyal lenne eszközölhető, nem pedig ennek a kérvénynek jelenlegi tárgyalása alkalmával közbeesőleg felvetett ötlettel. Épen azért kérem azt, hogy az én indítványomat, a mely arra irányul, hogy ezen kérvény, miután már a kivándorlási törvény tárgyalása alkalmával a ház asztalán 3
