Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-496

156 496. országos ülés 1904 október 19-én, szerdán. az ő állásfoglalásukat elfogadhassuk bizonyíté­kul arra, hogy "ez a javaslat még Bem rossz, Hogy bizonyos áldozatokat hozunk, ez, ugy hi­szem, sem a kormány részéről nem vétetett tagadásba, sem senki részéről. Igen, de ez az áldozat szerintem nem nagy és a mellett csu­pán átmeneti természetű. (Ellenmondások bal­felöl) Az a 450.000 métermázsa bor, a mely házasitási czélokra be fog jönni, még felében sem jön be Magyarországra, annak legnagyobb része Ausztriába megy; ez tehát a mi borterme­lésünk érdekeit lényegesen befolyásolni csak­ugyan nem fogja. Itt csak mellékesen akarom megjegyezni, hogy ez csakugyan 450.000 méter­mázsa, és pedig nemcsak Olaszországgal szemben, hanem az egész világgal szemben. És erre nézve — bár a t. kereskedelemügyi miniszter ur teg­nap igen alaposan fejtette ki azt, hogy Polónyi Géza t. képviselőtársunk a törvényt helytelenül interpretálja, almikor azt olvassa ki belőle, hogy az a 450.000 métermázsás kedvezmény minden más legtöbb kedvezményes államnak külön-külön is adatnék, — kiegészítésül még csak azt va­gyok bátor felemlíteni, hogy olyan szerződést abszolúte nem ismerek, a melyben bizonyos mennyiség, bizonyos kedvezmény állapíttatnék meg nemcsak az illető állammal szemben, a melylyel szerződünk, hanem az összes többi álla­mokra vonatkozólag is; ha tehát ez ebben a törvény­javaslatban, ebben a szerződésben megtörténik, akkor ez világosan annyit jelent, hogy az, a mi megállapittatik, nemcsak az illető szerződő fél­lel szemben, hanem valamennyi állammal szem­ben állapittatik meg. (Felkiáltások a szélsöbal­oldalon: Ez nagyon homályos magyarázat!) A midőn tehát azt mondja a törvényjavaslat (ol­vassa) : »Abban történt megegyezés, hogy a há­zasitásra szánt fehér borok vámját, a melyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetet meg­illető elbánásra jogosult országokból származ­nak*, és a midőn azután fixiroztatik a mennyi­ség 450.000 métermázsában: ezt, bocsánatot kérek, nem lehet másképen érteni, épen a többi szerződésekre való tekintettel, a melyeket eddig kötöttünk, mint ugy, hogy az a 450.000 méter­mázsa valamennyi állammal Bzemben értetik, a mely egyáltalában ilyen bort behozhat, Hiszen épeD akkor, ha nem lenne az benne a javaslat­ban, hogy mindazon országokból, a melyekből bor származik, hanem csak Olaszországgal szemben volna az a 450.000 métermázsa meg­állapítva, épen akkor jutnánk oda, hogy más ország is hozhatna be 450.000 métermázsát a legtöbb kedvezmény záradékánál fogva, (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) mert akkor az az állam egyszerűen azt mondja, hogy: »a mit adtál Olaszországnak, azt követelem magamnak is«. Ez tehát épen bizonyíték arra nézve, hogy ezt máskép érteni, mint a hogy azt a t. miniszter ur is kifejtette, teljességgel lehe­tetlen (Helyedés jobbról.) Az a 450.000 mm. azonban szerintem is csakugyan nem olyan mennyiség, a mely közgazdaságunk kárára volna, és a mellett ezt a konczessziót annál inkább megtehetjük, mert ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy mi ezen kedvezmény fejében kapunk ám a régi szerződés fentartásában igen sok olyan előnyt, a melyet nem kapnánk meg, ha ezen kedvezményt nem adtuk volna meg. Ha t. i. a borvámklauzulát egyszerűen eltöröltük volna, vájjon akkor is megkaptuk volna-e azt a vámmentességet, a melyet a régi szerződés alap­ján pl. csak a lovakra nézve élvezünk? (Mozgás a szélsobaloldalon.) Azt is figyelembe kell ven­nünk, t. ház, hogy abban a szerződésben, a melyet mi fentartunk és a melynek fejében mi ezen konczessziót megteszszük, igen sok előny van ránk nézve, a melyeket különben fentartani lehetetlen lett volna. (Ugy van! jobbfelbí.) El­végre áldozatok nélkül kereskedelmi szerződése­ket kötni egyáltalában nem lehet; meg kell hozni ezen áldozatokat azon rekompenzácziók, azon viszontszolgálatok fejében, a melyeket a másik állam nyújt és azért, hogy a két állam között a rendezett, állandó és zavartalan keres­kedelmi összeköttetés fentartassék. Mi Olasz­országgal szemben bizony nagyon is rászorulunk arra, hogy ez az állandó összeköttetés fenmarad­jon, Ez az előttünk fekvő szerződés biztosítékot nyújt a jövőre nézve, és én a magam részéről őszinte köszönetet mondok a t. kormánynak (Élénk helyeslés a jobboldalon.) azért, hogy nem­csak provizóriusan gondoskodott ezen viszony fentaríásáról, hanem már előre biztosította azt,' hogy ezen állandó, rendes szerződéses viszony a jövőben is fentarthatő legyen, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és én ebből egyszersmind reményt meritek ana is, hogy sikerülni fog hasonló mó­don a többi szerződéses állammal is az állandó összeköttetést szerződés keretében fentartani . . . Madarász József: Rendeletileg? Kossuth Ferencz: Hasonló módon? Nagy Ferencz: ... és hogy sikerülni fog tovább is fentartani azt a középeurópai szer­ződéses vámrendszert, a melynek előnyeit immár 12 esztendeje élvezzük. "Nagyon csodálkozom, és engem bizonyos szomorúsággal tölt el, hogy Polónyi t. képviselőtársam épen Olaszországról olyan nagyon kicsinylőleg nyilatkozott. (Az elnöki széket Jakahffy Imre foglalja el.) Kossuth Ferencz : Dehogy nyilatkozott kicsinylőleg! (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem nyilatkozott kicsinylőleg!) Nagy Ferencz: Annyira, hogy még a sta­tisztikát is, a mely nem valami fényes szemben Olaszországgal, hamisan tüntette fel. Arról nem is beszélek, a mit mondott, hogy a statisztika maga mennyire csal, mennyire csalnak azok, a kik ezt a statisztikát csinálták. Azok a férfiak valóban nem érdemelték meg ezt a becsmérlést; mert hiszen tudvalévő az, hogy az érték-meg­állapítás az áruforgalmi statisztikában a mi ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom