Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-495

i'J5. országos ülés 1904 Kubinyi Géza: Eleget beszélt tegnap! Jó lesz most hallgatni! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ismétlem, abból a tényből ő Felségének személyes köte­lezettségét, személyes ténykedését következtetni és levonni semmiféle alkotmányos érzületű em­bernek nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, az, hogy midőn azután ezen tárgyalások eredménye alapján a Széll-kormány megalakult és midőn Széll Kálmán már mint dezignált vagy talán pláne már mint kinevezett miniszterelnök a szabadelvű párt konferencziáján e megegyezést előterjesztette és előterjesztette azon javaslatok sorozatát, a melyek e megegyezés szerint letár­gyalandók és elfogadandók lesznek: igenis, a szabadelvű párt ezt magáévá tette, ezzel azt az obligót magára vállalta, hogy ezeket a javasla­tokat elfogadja abban az értelemben. Ezt meg is tette. De hogy ezeket a javaslatokat örök időkig . . . Polónyi Géza: Csak 1907-ig. Az nem örök idő! (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Gajáry Géza: És obstruálni szabad volt? Kubinyi Géza: Nem lett volna szabad obstruálni! Gr. Tisza István miniszterelnök . . . Akár 1907-ig, akár kevesebb, akár több ideig, az nekem mindegy. De hogy a szabadelvű párt vagy bárki a világon azt az obligót vállalta volna magára, hogy hozzáköti magát ezen alkotások változatlan fentarfásához akkor is, ha arról győződik meg, hogy azok továbbfentartása az ország érdekére káros. (Zaj a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások: Hát a törvény?) Tör­vényt csak törvénynyel lehet megváltoztatni; ele itt most arról van szó, hogy a törvény meg­változtatására irányuló akcziő megsértése-e a vállalt kötelezettségeknek vagy nem, és én azt akarom konstatálni, és konstatálni mindenkire nézve, azokra a képviselőkre nézve is, kik az ellenzéki oldalról vettek részt abban, hogy igenis akkor egy összebonyolult helyzet tisztázására .., (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon. Felkiál­tások ; Most ugyanolyan!) Egész hiába lármáznak. Én a magamét el fogom mondani, és semmiféle ilyen közbekiabá­lásra nem adok semmit. Akkor igenis annak az összebonyolult szituácziónak a kibontására meg­egyeztek pártkülönbség nélkül a törvényhozás különböző pártjai abban, hogy az intézkedések egy sorozatát csinálják meg. Ez meg is történt. De sem az akkori kormány, sem a többség, sem a kisebbség nem vállalt, nem is vállalhatott obligót arra, hogy a jövőben akkor is végre kell hajtani mindezeket, ha arról győződünk meg, hogy ez az ország érdeke ellen van, (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Hiszen, bocsánatot október 18-án, kedden. 143 kérek, nekünk mindnyájunknak pártkülönbség nélkül, és tekintet nélkül arra, hogy kormányon ülünk vagy egyszerű képviselők vagyunk-e, első, kardinális, állásunkkal összefüggő kötelességünk az, hogy itt minden felmerülő kérdésben azt az eljárást kövessük, melyet az ország érdekében állónak tartunk, és a legnagyobb politikai immoralitás volna olyan obligót konstruálni, a mely ezen első rangú honpolgári kötelesség tel­jesítésében akadályozna meg bárkit. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt kívántam konstatálni egyszer és min­denkorra. Konstatálom, hogy valamint mi, a többség tagjai, soha és semmi kérdésben nem fogunk egyebet tekinteni, mint meggyőződé­sünket ós az ország érdekét, ép ugy a t. kép­viselő urakra nézve sem látok semmi más obligót. Ne törődjenek azzal, hogy akkor mit csináltak a paktummal; hanem mérlegeljék szabadon, hogy saját legjobb meggyőződésük szerint az ország érdeke mit követel. Csakis igy lehet tiszta erkölcsi alapon felépíteni Magyarország jövőjét. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobbóldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: T. képviselőház! Félre­értett szavaim igaz értelmének helyreállítása czéljából kérek szót. A t. miniszterelnök ur en­gem alaposan félreértett, ha azt méltóztatott hinni vagy feltételezni egy perczig is, hogy ugy állítom ide a dolgot, hogy ő Felsége az ellen­zékkel szemben személyes obligót vállalt volna. Rosenberg Gyula előadó: Polónyi igenis ezt mondotta. Polónyi Géza: Igenis mondottam és mara­dok is mellette, mert ez az igaz! Gr. Tisza István miniszterelnök: Abszolúte nem alkotmányos felfogás. Rakovszky István: Egyetértek a miniszter­elnök úrral abban, hogy ez egyáltalában nem alkotmányos eljárás, mert ő Felsége minden tettéért a múltban az a kormány felel, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a mely a paktum után átvette az ország vezetését. Kérem is a t. mi­niszterelnök urat, legyen szives azt konstatálni, hogy ezt nem tettem. Én csakis a szabadelvű pártot tettem mindezért felelőssé. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, a tanácskozást ma nem folytatjuk. Javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és napirendjére tűzze ki azon törvényjavaslatot, a melynek tárgyalását ma félbeszakítottuk. Hozzájárul a t. ház ? (Helyeslés.) Ha igen, ugy ezt a ház határozataként kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 25 perczkor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom