Képviselőházi napló, 1901. XXIX. kötet • 1904. október 10–november 5.

Ülésnapok - 1901-495

120 495. országos ülés 1904 október 18-án, kedden. tarifát kell csinálnunk. Ha ezen törvénynek ha­tálya tart 1907-ig, akkor 1907- en túl nem lesz­nek megkötve. Ha azonban, mint a törvény vilá­gosan mondja, a vámszövetség időközben meg lesz kötve, akkor hosszabb ideig fogunk szer­ződéseket kötni, mint négy év, ez ter­mészetes. Ki kell jelentenem mindazokra a törvényjavaslat 4. §-ában formulázott, az ország jogait és gazdasági érdekeit biztosító oly pontokra nézve, hogy ezeket a feltételeket, mint ilyeneket igenis én hoztam javaslatba a határ­időnek 19-07-re való kitolása ellenében és szó­ról-szóra, a mint formuláztam ezeket a lényeges feltételeket, a melyek igenis uj dolgok és vív­mányok, ugy fogadtattak el, és ugyanazon szö­veg szerint hoztam őket haza, a mint előter­jesztettem, mint az 1907-re megállapítandó kö­zösség feltételeit. Ezen jogokkal megtoldva, a mit én javasolok, igenis jobb ez a megoldás, mint az előbbeni.« Ezeket — ismétlem — nem valami ellen­zéki szónok mondotta, hanem mondotta az akkori igen t. kormányelnök ur, Széll Kálmán, Őszintén megvallom, t. ház, én mélyen saj­nálom, hogy most nincs szerencsénk Széll Kál­mán t. képviselőtársunkhoz, hogy itt a ház szine előtt tehetne vagy tenne nyilatkozatot arról, vájjon támogatja-e még olyan odaadással, me­legséggel és lelkesedéssel ezt a kormányt,amely egyszerűen félredobja, levegőbe röpíti az ő tör­vényét, ezt az ő édes gyermekét, melyhez Széll Kálmán politikai és egyéni reputáczióját kö­kötte. De, t, ház, ha körültekintünk ott a túl­oldalon, talán még tovább is mehetnénk és ke­reshetnénk igen sok politikust, a kiről el lehetne mondani, hogy: hol késik az éji homályban. Hol van Hódossy t. képviselőtársam? Hol van Szentiványi ^rpád t. képviselőtársunk? Hol vannak még igen sokan . . . B. Kaas ivor: Nagyon jó! Az agráriusok! Heüebronth Géza: . . . hol vannak még na­gyon sokan, a kik akkor a szabadelvű párt kebelében voltak és hozzájárultak szent meg­győződéssel, nagy lelkesedéssel ezen alapvető törvény megalkotásához? B. Kaas Ivor: Ftrnbach! Heüebronth Géza: Bizony, t. ház, ha ilyene­ket látunk, önkéntelenül eszébe jut az ember­nek a költő nyilatkozata: Bomlásnak indult hajdan erős magyar : Keni látod Árpád vére miként fajul? Nem Játod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon ? De azt hiszem, t. ház, talán szerencsésebb leszek a másik kiváló szabadelvű politikussal, ő hozzá inkább lesz szerencsénk, annál is inkább, mert ő annak a törvénynek keresztapja volt, mint a hogy keresztapja a jelenlegi törvény­javaslatnak. Ez Rosenberg Gyula igen t. kép­viselőtársam, a ki akkor is előadó volt, most is előadó, akkor is kormánypárti volt, most is kor­mánypárti, az akkori kormányt is támogatta — a törvényalkotót — és támogatja a mostanit is, a törvényrontót. B. Kaas Ivor: Minden éremnek két ol­dala van! A plakettának is! Thaly Kálmán: Annak csak egy van! A másik sima! Heüebronth Géza: Rosenberg Gyula igen t. képviselőtársam. 1899 június 21-én az előadói szék magaslatáról egy valóban nagyszabású be­szédet mondott. Nem foglalkozom beszédének azon részével, a melyikben még becsi tömjént gyújt és a vámközösség — szerinte szabad­forgalom —• sárga-feketére festett oltára előtt áldozik. Bátor leszek azonban beszédének azon részével foglalkozni, a hol már nemzeti szinbe öltözködött és egy másik géniusnak, Hungáriá­nak iparkodott tetszeni. Beszédének ezen ré­szében az akkori igen t. előadó ur a következő­ket mondotta (olvassa): »És most áttérek a jelenleg iárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tar­talmának a megbirálására . , .« — ezt Rosen­berg Gyula előadó No. I. június 21-én mondotta 1899-ben. — » . . . abból a szempontból, hogy ebben a rendezésben kellőleg meg vannak-e óva azon gazdasági érdekek, a melyek a rendezés eifogadhatásának előfeltételeit képezik. Két csoportba osztom e tekintetben a biráiat alá veendő kérdéseket. Az egyik csoportba tartoznak a rendezés tartama, a külfölddel kötendő szer­ződések tekintetében felvett dispozicziók, az autonóm vámtarifára vonatkozó intézkedések és a viszonosság biztosításának a kérdése. A másik csoportba tartoznak azon belső gazdasági változ­tatások az eddig fennállott vámszövetséggel szemben és a jelenlegi helyzettel szemben, a melyek fontosak, kívánatosak voltak, és a mely változtatások eszközlése nélkül a helyzet részünkre fentartható nem lett volna. Méltóztatnak tudni, t. képviselőház, hogy a törvényjavaslat a rende­zést az 1907. év lejártáig eszközli. Méltóztatnak tudni azt is, hogy eredetileg i903., illetőleg 1904. évig volt tervbe véve a rendezés. En a magam részérői a most tervbe vett 1907-i ren­dezést roppant szerencsés institucziónak tartom, (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) a melyért nem tartozhatik az ország elég hálával a miniszter­elnök urnak, mert ez által két igen fontos és egymástól nehezen elválasztható érdeke van össze­egyeztetve. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Az egyik fontos érdek az, hogy biztosittasék a forgalom szempontjából nélkülözhetetlen kellő állandóság, de másrészt meg is szüntettessék azon visszásság, a mely önálló elhatározásunknak hol az egyik, hol a másik irányban vetett gátat és abban rejlett, hogy a külföldi szerződések lejárata nem esett össze gazdasági viszonyaink Ausztriá­val való rendezésének lejáratával. Polczner Jenő: Talán jó volna az ischli klauzula; az még állan­dóbb. (Mozgás.) Rosenberg Gyula előadó: Nem, t. képviselő ur, e tekintetben a minisztereink

Next

/
Oldalképek
Tartalom