Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-477
477. országos ülés 1904 Julius 30-án, szombaton. 81 felismerje művészetünknek azokat a nemzeti sajátságait, a melyeket mi kevésbbé vágyunk képesek felismerni. (Ugy van ! Ugy van! jobbfelöl.) Főleg a franczia művészettel való összeköttetést kivánom ápolni, ellensúlyául annak az egyoldalúságnak, a melyet a bécsi és müncheni iskolának bizonyos szertelenségeinek befolyása idéz elő. (Helyeslés.) E tárgyról szólva, a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznem egy hazafias és tudós főpapunkról, Praknói Vilmosról, a ki az örökvárosban, Rómában létesített műintézet által, habár szerény keretben, megvalósította azt, a mi vágyainknak, törekvéseinknek régi tárgya volt: egy olyan intézetet, a mely alkalmas legyen művészeink továbbképzésére és a nagyobb konczepcziók iránti fogékonyságuk ápolására. (Általános helyeslés.) Áttérve a közoktatás kérdéseire, ezek feletti szemlémet a felsőbb oktatás feladataival kivánom megkezdeni. (Ralijuk! Halljuk!) Elődömtől egy kész törvényjavaslatot vettem át az elméleti jog- és államtudományi államvizsgálat és - jogi oktatás tágyában. Ezt a törvényjavaslatot lényegtelen módosításokkal annál könnyebb volt magamévá tennem, mert az czéljaira és alapgondolatára nézve teljesen megegyezik azzal a törvényjavaslattal, a melyet államtitkárságom idejében gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1894-ben a képviselőház asztalára tett. Ez a törvényjavaslat szorosan összefügg, s egyidejűleg lesz beterjesztendő és tárgyalandó azzal a törvényjavaslattal, a melyet t. kollégám, az igazságligyminiszter ur, az igazságügyi gyakorlati minősítés egységesítése tárgyában készített. Az alapgondolat az, hogy a jogi és államtudományi doktorátus maradjon tisztán tudományos grádus és az igazságügyi és közigazgatási pályákra az egységes elméleti minősítést két államvizsgálat adja meg, a melyek ugy lesznek szervezendők és kezelendők, hogy a szükséges tudásnak legalább azon mértékéről nyújtsanak kezességet, a melyről most a szigorlatok, a doktorátus nyújtanak. (Helyeslés.) Ezen vizsgálatok egyúttal megszüntetik az eddig különválasztott jogtudományi ós államtudományi, a közigazgatási és igazságügyi elméleti képesítést. És ily vizsgálatok a két egyetemen kivtü mindazon jogi iskolákon letebetők lesznek, a melyek az ezen törvényben meghatározandó feltételeknek megfelelően szerveztetnek. (Elénk helyeslés. Egy hang balfelöl: Deczentralizálni kell!) A vizsgálat azonban egy országosan szervezendő állami vizsgálóbizottság előtt lesz leteendő, ä melynek tagjai csak részben fognak az illető intézet tanárai közül vétetni, részben ambuláns jelleggel fognak birni, ugy hogy az igy szervezett vizsgálóbizottsággal elérhető lesz az, hogy minden vizsgálati székhelyen lehetőleg egyenlő és magas mérték alkalmaztassák. (Helyeslés.) Egészen nyilvánvaló, hogy ez a reform azon visszásságokat, a melyek különösen a budapesti KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XXVIII. KÖTET. egyetemnek szigorlatokkal való túlterheltségében és a különböző tanintézetek vizsgálati mértékének állítólagos egyenlőtlenségében mutatkoznak, teljesen meg fogja szüntetni. Rakovszky István: Sokat buktatnak Budapesten ! Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: A doktorátust vissza fogja adni... (Folytonos zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: . . . a maga természetes rendeltetésének, s az életképes és fejlődésképes jogi iskoláknak kétségtelenül lendületet fog adni. Ez a reformterv egyáltalában nem megtagadása annak a mindenkor nyíltan vallott és irodalmi téren tüzetesen és behatóan indokolt felfogásomnak és meggyőződésemnek, hogy nekünk egyetemeink szaporítására van szükségünk ugy felső oktatásunk, mint tudományos életünk érdekei szempontjából (Helyeslés.) Sohasem képzeltem ennek az eszmének megvalósítását ugy, hogy annak érdekében, annak kedveért létező és életképes kultúrintézményeket, tanintézeteket eltöröljünk a föld színéről. (Helyeslés.) Nézetem szerint itt is a létező intézmények czelszerű és okszerű fejlesztésével kell a czél felé törekednünk. (Helyeslés.) Valószínűnek tartom, hogy pénzügyi állapotaink miatt nem lesz lehetséges a harmadik, esetleg negyedik egyetem és a második műegyetem tényleges megvalósításához hamarosan hozzáfogni. De az eszmét el nem ejtem, a czélt szemem előtt tartom, s annak megközelítését előkésziteni kivánom. (Helyeslés.) A közvélemény a harmadik egyetem kérdése irár.t rendszerint csak az egyetem részére választandó hely szempontjából szokott érdeklődni, holott én ezt, megvallom, másodrendű kérdésnek tartom, mert hiszen nem ennek vagy annak a városnak, hanem az országnak van uj egyetemre szüksége. (Helyeslés.) Egyébiránt az uj egyetem felállításánál mindenesetre a leglényegesebb szerepet a legköltségesebb orvosi és természettudományi szakok fogják játszani, s ezért nézetem szerint a hely megvál&sztásänái mindenesetre nagy súly fektetendő az illető hely egészségügyi intézményeinek, különösen kórházainak fejlett voltára is. Áttérek most a középiskolai reform kérdésére, (Halljuk! Halljuk!) Az érdeklődők talán még emlékezni fognak rá, hogy gr. Csáky Albin miniszter idejében, 1894 ben, az országos közoktatási tanács egy tervet dolgozott ki az egységes középiskolára vonatkozólag. Ezen terv értelmében a középiskola tantervének zöme kezdettől végig egységes volna, s egységes volna az érettségi vizsgálat is és annak minősítő hatálya. Az ötödik osztálytól kezdve mutatkoznék a tanmenetnek bizonyos kettéválasztása két szabadon válaBz11
