Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-477

477. országos ülés 1904- Julius 30-án, szombaton. 77 A rendes és rendkívüli bevételek ezzel szemben 11,452.000 K-ra rúgnak, azaz 2,731.000 K-val magasabbak az előző óv bevételeinél. Az egész 52,898.000 K-ból álló előirányzat tehát 2,695.000 K-val magasabb az előző évi előirányzatnál. Ha a költségvetés czimeit szakok szerint csoportosítjuk, ugy azt találjuk, hogy a felsőbb tanintézetek czéljaira preliminált összeg 158.185 K-val magasabb a múlt évi előirányzatnál. Ezen többletből a budapesti tudomány-egyetemre csak 74.263 korona esik, mert bár az egyetemen egyes Bzemólyi rendezések és uj állások létesítése volt szükséges, mind a mellett a személyi kiadások jóval csekélyebb összegre rúgnak, mint az előző években. A dologi kiadásokat jóval emelték a gyakorlati és elméleti oktatás szükségletei, továbbá azon körülmény, hogy az orvosi egyetemen a betegek létszáma jóval magasabb, valamint az, hogy az ez évben megnyílt Pasteurintézet betegek felvételére szolgáló helyiségeket is tartalmaz. Az átmeneti kiadások között két uj tételt találunk: a poliklinikai egyesület segélyezésére felvett 7000 ós a budapesti egyetemi segélyegylet segélyezésére szolgáló 2000 K-át. Uj tételt képez továbbá a gyógyszerész-gyakornokok kurzusának segélyezésére szolgáló 5000 K., a mely ennek meghosszabbítására való tekintettel vétetett fel. Egy 15.000 K-ás uj tételt találunk továbbá ugy a kór- mint a gyógytani intézetnek és az ezzel kapcsolatos Pasteur-intézetnek dologi kiadásai között A beruházásoknál két uj tétel szerepel és pedig : a budapesti törvényszéki orvostani intézet halottasházának és beszentelő kápolnájának kiépítéseié felvett 120.000 K, továbbá a régebb idő óta tapasztalt hiány pótlására hivatott kisebb klinikákra szánt 400,000 koronányi építkezési költségből ez évre 200.000 K vétetett fel. A kolozsvári egyetem tételénél 43.000 korona emelkedést találunk, a mely a személyi rendelkezésekre és dologi kiadásokra vezethető vissza. Ezenkívül a beruházások tételénél elmaradhatatlanul szükséges volt veszélyeztetett állapotánál fogva a kolozsvári egyetemi könyvtár épületének felépítése, a mely alkalmat a közoktatásügyi kormány felhasználta arra is, hogy a kolozsvári egyetem szükséges továbbfejlesztésére is lépéseket tegyen és e czélra 240.000 K vétetett fel. A műegyetem költségei mintegy 21.000 K-val emelkednek. A középiskolákra vonatkozó czimekben mutatkozó emelkedéseket összegezve, 463.000 K emelkedést találunk és pedig az állami gimnáziumoknál és reáliskoláknál 228.000 K az emelkedés összege, a mi arra vezethető vissza, hogy 11 uj osztály alakulván, ez magával vonja egy igazgatói, 23 tanári és négy tornatanitói állás betöltését. Ez osztályok létesítése, valamint a több helyen tapasztalt törvényellenes túlzsúfoltság, mely még nagyobb mérvben várható az uj beiratkozások folytán, maguk után vonnak ujabb dologi kiadásokat is, a mely dologi kiadások egészítik ki ezen 2.8.000 K-ra menő összeget. A beruházásoknál a budapesti VI. kerületi gimnázium épületének felépítésére, a melynek költségei mintegy 500.000 koronára rúgnak, 100.000 korona van beillesztve. Továbbá a budapesti VII. kerületi gimnázium telkére és az építés előmunkálataira 300.000 korona van felvéve. A felekezeti, törvényhatósági és községi iskolák segélyezésénél 101.000 korona emelkedést találunk, a mely leginkább annak tulajdonitható, hogy ezáltal lehetséges lesz az ezeknél az iskoláknál alkalmazott tanároknak fizetését az állami mérték szerint rendezni, továbbá az ezen gimnáziumoknál és felsőbb iskoláknál szervezett ujabb osztályok dologi kiadásait pótolni. A középiskolai internátusoknál av,t találjuk, hogy a dévai, erzsébetvárosi, munkácsi és székelyudvarhelyi intézeteknek összes költségei most az állami költségvetésbe beállittattak, a mi ugyan nem okoz többkiadást, mert ez a bevételből megtérül, sőt talán bizonyos budgethaszonnal is jár, mindazonáltal ezen czimnél a tételnek emeléséhez hozzájárul. Továbbá felemlítem azt, hogy a rózsahegyi internátus ez évben mintegy 3000 korona segélyt fog kapni. A felsőbb leányiskolák költségei 24 416 korona emelkedést tüntetnek fel, a mely emelkedés leginkább onnan származik, hogy a túlzsufbltság folytán ujabb osztályok felállítása lesz szükségessé, a mivel együtt járnak uj dologi kiadások is A beruházásoknál azt találjuk, hogy a temesvári állami felsőbb leányiskola épületének rendelésére, melynek öszszes költségei 50.000 koronára rúgnak, erre az évre 20 000 korona állíttatott be. A trencséni felsőbb leányiskola épületére előirányzott 360 000 koronából ez évre 80 000 korona vétetett fel. A népnevelési tételek együttvéve 1,300 000 korona emelkedést tüntetnek fel, a mely leginkább onnan ered, hogy az 1903/4. tanévben felállított ujabb iskolák, valamint a túlnépes iskoláknál azoknak több osztályokra való taglalása vagy pedig ujabb osztályok felállítása mintegy 400 uj állás kreálását vonták maga után. Hozzájárul ehhez még a törvényszabta ötödéves korpótlék, továbbá a dologi kiadásoknak mintegy 100.000 korona emelkedése, mert a zárszámadások kimutatták, hogy a költségek egyes tantermekkint 216 koronát tesznek ki, ez pedig 4500 tanteremnél kiadja a budgetben elvett 850.000 koronát. Az elemi tanitó- és tanítónőképző intézeteknél 209.360 korona emelkedés van. Ugyanis a sepsiszentgyörgyi és a budapesti Prőbel-féle óvónőképző tanitónőképzőkké lettek átalakítva. Ez szintén nem terheli nagyon ennek a czimnek a költségét és csak csekélyebb többletet okoz. A tanítói szünidei tanfolyamokra 15.000 koronával van magasabb összeg felvéve és igy remélhető, hogy minél több tanitó lesz modernebb gondolkozásban és szakoktatásban része-